Szomália
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
-Blue_version.svg)
Szomália, hivatalos nevén Szomáliai Szövetségi Köztársaság[3] (szomáli: Jamhuuriyadda Federaalka Soomaaliya) egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az ún. Afrika szarván. A polgárháború és a szeparatisták tevékenysége következtében Szomália valójában hosszú időre megszűnt mint állam, és több részre esett szét. 2012 óta központi politikai vezetéssel rendelkezik, és Mogadishuban új, ideiglenes alkotmányt fogadtak el,[4] amely Szomáliát föderációként határozta meg.[5] A felkelők viszont továbbra is ellenőrzésük alatt tartják Szomália középső és déli területének nagy részét,[6][7] és befolyást gyakorolnak a kormány által ellenőrzött területeken,[7] ahol Dzsilib városa a felkelők de facto fővárosa.[6][8]
Földrajz
[szerkesztés]
Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri.
Éghajlata
[szerkesztés]Éghajlata trópusi sivatagi és félsivatagi. (A Köppen-osztályozáson: BWh, BSh.) Az évi csapadék mennyiség Mogadishuban 430 mm, Boosaaso-ban évi 20 mm.[9]
Az északi és középső területek rendkívül szárazak, a déli rész valamivel több csapadékot kap. A hőség olykor elviselhetetlen. A magasabban fekvő belső vidék éghajlata már kellemesebb.[10] Az Egyenlítőhöz való közelsége miatt éghajlatánál nincs sok szezonális változás, de négy évszak különböztethető meg főleg a csapadék alapján:[11]
- decembertől márciusig tart a Jilal, forró, és egyben az év legszárazabb évszaka,
- áprilistól júniusig a Gu, az esős évszak,
- júliustól szeptemberig a második száraz évszak, a Xagaa ("Hagaa"),
- októbertől decemberig tart a rövidebb esős évszak, a Dayr.
Domborzat
[szerkesztés]- Guban: Az Ádeni-öböl partján fekvő, keskeny (2–12 km), sivatagos tengerparti síkság északnyugat-Szomáliában, Zeila és Berbera városok között.
- Észak-szomáli-hegyvidék (Medzsurtin): az Etióp-magasföldből kinyúlva az ország északi részén, nyugat-keleti irányban húzódik, az etióp határtól Afrika szarváig. Több tagból áll. Itt található az ország legmagasabb pontja: Shimbiris (Shimbir Beris, 2460 m)[12]
- Szomáli-felföld vagy fennsík: fokozatosan lejt az Indiai-óceán (kelet) felé, és az ország középső részén a Mudug-síkságot alkotja. Egyik fontos része a Nugaal-völgy, melyet számos időszakos folyó szel át. A fennsík dél felé lejt, és egy lankás dombvidékbe (Haud [Hawd]), majd a Mudug síkságába megy át. [13]
- Szomália déli felén széles feltöltött síkság húzódik.
Élővilág
[szerkesztés]Az ország száraz; legnagyobb részét alacsony, bozótos felföldek alkotják. A Guban területén örökzöld vegetáció jellemző, de itt száraz az éghajlat, a fű foltszerűen nő. Jellemző növények az akácia, a tüskés cserjék, az aloe, a baobab és a tömjénfa. Az északi hegyvidéken örökzöld fák és cserjék élnek, az alacsonyabb részeken ritkás erdőket is alkotnak. A Szomáli-felföld fás, bokros, füves térség, sok helyen erősen elsivatagosodott a túllegeltetés miatt. [13][14]
Vízrajz
[szerkesztés]Legnagyobb folyója az Etiópia felől érkező Dzsubba (Jubba), amely az ország déli végében, Kismaayo mellett ömlik az Indiai-óceánba. Másik állandó folyója a Shebelle, amelyik szintén Etiópiából érkezik, majd megközelíti a szomáliai fővárost, ezután élesen délnyugat felé fordul. Utána időszakossá válik, vize általában elfogy, de az esős időszakokban eléri a Dzsubba folyót.
Környezet
[szerkesztés]A túllegeltetés és a faszén növekvő termelése hozzájárul a terület elsivatagosodáshoz. [15]
Számtalan illegális szemétlerakóhely jön létre; a főváros régiójában a szemetet egyéni vállalkozók gyűjtik össze, aztán a saját telkükön elégetik vagy elássák. A közösségi területek (piacok, vágóhidak, kórházak) nem rendelkeznek szennyvízkezelő rendszerrel, csak nagyon ritkán (éttermek, üzletek) gyűjtik a szennyvizet és szállítják el tartálykocsikkal. Az emésztőgödröket többnyire nem ürítik; ha megtelik, csak betemetik és újat ásnak. [15]
Sok más ország Szomália partjai közelében szórja az óceánba a különösen veszélyes hulladékát, emiatt az itt élő tengeri állatok jelentős része kipusztult.[15][16]
Nemzeti parkok
[szerkesztés]Szomáliában korábban nemzeti parkok és természetvédelmi területek kiterjedt rendszere létezett.[17] A mai állapotról, a volt nemzeti parkok tényleges helyzetéről keveset tudni, de nem valószínű, hogy a hadviselő felek különös figyelemmel lennének a természeti értékekre.
Történelem
[szerkesztés]| Szomália történelme |
|---|
 |
|
Adzsuran Szultánság (13–17. század) |
A gyarmatosítás előtt
[szerkesztés]Lehetséges, hogy ezen a területen feküdt az ókori egyiptomiak által Punt néven ismert vidék. Egy része a 2–7. században az Etiópiai Királysághoz tartozott. Az arabok a 7. században telepedtek le a partvidéken, míg a szomáliak a 9. században kezdtek a területére bevándorolni. 1200 és 1500 között virágoztak különböző szomáli városállamok és királyságok. Északnyugat-Szomáliában az Adal Szultánság (szomáliak, afarok és hararék többnemzetiségű állama) uralkodója 1520-tól kezdve meghódította Etiópia háromnegyedét, aztán vereséget szenvedett az egyesült etióp-portugál csapatoktól 1543. február 21-én. Az Adzsuran Szultánság a 14. és a 17. század között virágzott. Adal és Ajuuraan összeomlása után a 17. században új városállamok virágoztak fel.
Gyarmati kor
[szerkesztés]A 19. században északi része brit, déli része pedig olasz közigazgatás alá került. A gyarmati időszakban is folytatódott a szomáli törzsek egymás közti küzdelme. Iszlám szekták szerveződtek, amelyek közül volt, amelyik fegyverrel harcolt a gyarmatosítók ellen, mások az erőszakmentes ellenállást választották.
A második világháborúban átmenetileg az olaszok elfoglalták egész Szomáliát, majd brit csapatok Kenyából kiindulva elfoglalták egész Olasz Kelet-Afrikát (Szomáliát és Etiópiát). Mindkét oldalon harcoltak szomáli katonák is. A háború után nem csak a brit, de az olasz gyarmati uralmat is helyreállították.
A független Szomália
[szerkesztés]Az állam 1960-ban nyerte el függetlenségét, az egykori Brit Szomáliföld és Olasz Szomáliföld egyesítéseként. 1969. október 15-én meggyilkolták Abdi Rasid Ali Sermarke köztársasági elnököt. Hat nappal később Sziad Barre (1910–1995) tábornok vezetésével a katonaság és a rendőrség puccsal magához ragadta a hatalmat, és létrejött a Szomáli Demokratikus Köztársaság. 1970-ben szocialista fejlődési irány és államosítások kezdődtek. Az 1974–75-ös szárazság óriási éhínségeket okozott. Az 1970-es évek közepétől 1988-ig Etiópiával véres háborút vívott (lásd: Ogadeni háború). A háborút rosszul készítették elő, Szomália nem kapott külső támogatást, míg Etiópiát a Szovjetunió és Kuba támogatta. Szomália katonai vereségét gazdasági összeomlás követte, majd a rezsim minden támogatóját elvesztve az Etiópia által támogatott különböző fegyveres ellenállási csoportok egyidejű támadása miatt megbukott.
1982-ben határháború robbant ki Etiópia és Szomália között (etióp–szomáli határháború).
Polgárháború
[szerkesztés]
Az 1990-es évek elején polgárháború tört ki, északi részei (Szomáliföld, Puntföld és Jubaföld) kinyilvánították függetlenségüket (amelyet sem a központi kormány, sem az ENSZ nem ismert el), a központi hatalom széthullott, a déli területeken állandósult a belviszály. Az 1990-es években volt olyan időszak, amikor a különböző hadurak közötti határok állandósultak, viszonylagos béke állt be. De a hadurak, illetve az általuk vezetett törzsek közti, Barre által is erősen szított mély gyűlölet és bizalmatlanság megakadályozta egy működőképes központi kormány szervezését. 2000-ben végül szerveztek egy ideiglenes központi szövetségi kormányt a rend helyreigazítására, az északi területek újraintegrálására, de ez még arra se volt képes, hogy a fővárost, Mogadishut birtokába vegye. Nyugatabbra, Baidoa városban rendezte be hivatalait.
A zűrzavaros körülmények kedveztek az iszlám szélsőségek térnyerésének. Az Iszlám Bíróságok Uniója (ICU) nevű szervezet milicistái 2006 elejére az ország déli részének jelentős vidékein magukhoz ragadták a tényleges kormányzást. Megromlott a viszonyuk az ideiglenes kormány mögött álló hadurakkal. A nézeteltérés a saría (iszlám jog) alkalmazása körül robbant ki. Az iszlám bíróságok megváltoztatták a társadalmi életet szabályozó törvényeket, betiltották a khat (amfetamin-szerű stimuláns anyagot tartalmazó növény) fogyasztását, a magatartás megváltoztatását követelték, szigorú erkölcsi törvényeket érvényesítettek. Betiltották a futballt, beleértve a tévéközvetítéseket is. Ez utóbbi intézkedést magában az ICU-ban sem tartották be. A hadurak megkíséreltek leszámolni az ICU-val, de vereséget szenvedtek. Csapataikat kiűzték Szomáliából, egész Dél-Szomália az ICU milicistáinak kezére került 2006 júniusára. Szeptemberben, amikor a Baidoában székelő kormány utolsó kikötője is az ICU kezére került, Etiópia beavatkozott. Páncélosok és modern légierő támogatásával harcoló csapatai december 8-án elfoglalták Mogadishut. Folytatták az ICU erőinek üldözését, és 2007 januárjában minden jelentősebb településről kiszorították az ICU milicistáit.
2006 és 2009 között új iszlamista militáns csoportokat szerveztek (Al-Shabaab, Jabhatul Islamiya, Hizbul Islam) és folytatták az átmeneti kormány erői és az etióp csapatok elleni harcot. Sikerült ellenőrzésük alá vonni az ország nagy részét. Mogadishuban is folytatódtak a harcok. Az átmeneti kormány továbbra is csak Mogadishut és Baidoát tartja ellenőrzése alatt.
A politikai helyzet Szomáliában továbbra is áttekinthetetlen, törzsi harcosok harcolnak a másik törzs harcosai ellen. A Sziad Barre rezsimje idején szerveződött frakciók megakadályozzák, hogy szilárd kormány alakuljon. Nincs működő központi kormány Sziad Barre rezsimjének összeomlása, a késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek óta. Ennek nagy szerepe van a folyamatos káoszban és az 1989–1992-es polgárháborúban. Barre "oszd meg és uralkodj" taktikája következtében a nemzetségek között súlyos gyűlölet és bizalmatlanság alakult ki. Szomáliföldön szinte szóba sem jöhet az egyesülés, főleg mert Barre[19] felelős ottani népirtásokért, amelyekben több tízezer ember életét oltották ki[20][21] és rengeteg települést romboltak földig (Hargeysát például Afrika Drezdájának nevezik a történtek után).[22][23]
Politika
[szerkesztés]Bár a Barre rezsim bukását követő polgárháború komoly gazdasági nehézségeket okozott Szomáliának, az ország 2012 óta központi politikai vezetéssel rendelkezik, melyet a nemzetközi közösség is elismer. A 2017-es politikai választások sikeresen zajlottak az országban, mely évtizedes küzdelmek után elindult a fejlődés útján.[24]
Az egykori brit gyarmat területén található Szomáliföld 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét. A Szomáliföld Köztársaság saját parlamenttel rendelkezik, a gazdasága stabil, s a polgárháború véres eseményei elkerülték. Bár a terület politikai vezetése törekszik arra, hogy Szomáliföldet önálló államként ismerjék el, az Egyesült Nemzetek Szervezete továbbra is Szomália részének tekinti azt.[25]
A továbbiakban Puntföld és Jubaföld is egyoldalúan bejelentette a függetlenségét, de végül ezen területen úgy döntöttek, hogy az ország föderatív átalakítása mellett visszatérnének Szomáliához. A szeparatizmus ellenben nem ért véget, mert 2008-ban az ún. Északi föld (Northland) is kinyilvánította függetlenségét, de a parlamentje egy éven belül feloszlott.
A megoldást nehezíti, hogy Szomáliföld, amely nemcsak, hogy továbbra is elszakadási törekvéseket folytat, de határvitája van egyes szomszédos országokkal, sőt Szomálián belül magával Puntfölddel is, a szomszédos tartománnyal. A két ország határai továbbra sem tisztázottak, így Szomália esetleges föderalizálása esetén is meg kellene tárgyalni a két szövetségi állam határait.
Államforma
[szerkesztés]Szomália jelenlegi államformája szövetségi köztársaság.[24]
2016-ban Szomália elméletileg 6 regionális államra osztható:[26]
Puntföld (Puntland),
Szomáliföld (Somaliland),
Galmudug (Central State),
Délnyugati Állam (South West State),
Hirshabelle,
Dzsubaföld (Jubaland)
Jogrendszer
[szerkesztés]Négy hagyományon alapszik [13]:
- xeer - a szomáli szokásjog íratlan szabályai
- precedens-alapú angolszász jogrendszer,
- a kontinentális olasz jogrendszer,
- saría - iszlám vallásjog
Szomáliföldön a jogrendszer alapja a szomáli szokásjog és iszlám saría. Az iszlám jognak ellentmondó törvények érvénytelenek.[13]
Közigazgatási beosztás
[szerkesztés]
|
Régiók:
|
| Szomália országrészei: |
Védelmi rendszer
[szerkesztés]Szomália hadereje a szárazföldi erőkből, haditengerészetből, a légierőből valamint a légvédelemből állt 1991-ig. A szomáliai polgárháború kitörése után de facto feloszlott az ország hadserege. Ugyanakkor a kormány folyamatosan építi újra és fejleszti a hadsereget, melyért 2004 óta a védelmi minisztérium a felelős. Szomáliföld és Puntföld helyi kormányzósága a saját hadseregét felügyeli.
Népesség
[szerkesztés]|
Szomáliak        |
Népességének változása
[szerkesztés]| Lakosok száma | 2 756 380 | 3 144 244 | 3 490 295 | 5 289 049 | 6 113 252 | 6 321 615 | 6 481 035 | 7 825 924 | 9 140 259 | 11 031 386 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1990 | 1996 | 2002 | 2008 | 2017 |
Főbb települések
[szerkesztés]A legnagyobb agglomerációs település a főváros, Mogadishu. Ott az ország lakosságának mintegy 20 százaléka koncentrálódik. A további legnagyobb városok nagy része északon találhatók, Szomáliföldön, és Puntföld északi részén: Hargeysa, Boosaaso, Burao (Burco), Berbera.
Nyelvek
[szerkesztés]Az országban 1972 óta a szomáli a hivatalos nyelv, de beszélik még az arabot (főleg Szomáliföldön és Puntföldön), továbbá sokan az angolt, néhol pedig az olaszt is.
Etnikai csoportok
[szerkesztés]A lakosság 85%-a szomáli, 15%-a pedig egyéb népcsoporthoz (bantu és más nem-szomáli) tartozik. [27]
Vallás
[szerkesztés]Szomáliában az uralkodó vallás az iszlám (kb. a lakosság 99,8%-a),[28] ennek is a szunnita ága.[27] A szúfizmus, az iszlám misztikus irányzata szintén sok hívet vallhat magának.[29]
Egyéb adatok
[szerkesztés]- Városi népesség aránya: a teljes népesség 39,6%-a (2015) [27]
- Születéskor várható élettartam: 52,4 év - férfiaknál 50,3 , nőknél 54,5 év. (2016-os becslés) [27]
- Népességnövekedés: 1,92% (2016-os becslés) [27]
Gazdaság
[szerkesztés]
|
Képek         |
Az ország gazdasága a felkelések, a polgárháború, az anarchia és a hatékony központi kormányzás hiányának ellenére is működik, és az afrikai körülményekhez viszonyítva képes egy magas életszínvonalat biztosítani nem csak a haduraknak és a kalózoknak, de az átlagember nagy részének is.[13] A mezőgazdaság és állattenyésztés a legfontosabb ágazat (főleg az utóbbi), ahonnan a GDP 40%-a és az export bevételének több mint fele származik. [30] Afrika országai közül itt a legnagyobb a népesség számához viszonyított állatállomány. [13]
Mezőgazdaság
[szerkesztés]Fő termények: banán, cirok, köles, kukorica, rizs, cukornád, mangó, kókuszdió, szezámmag, bab. [27] Földművelés az éghajlati adottságok miatt csak az ország töredékén folyik. Nevezetes terménye még a tömjén és a mirha, ezekből a termékekből innen látják el a világpiacot.[13] A 2000-es években nőtt a faszén termelése is.
A lakosság nagy része nomád állattenyésztéssel (teve, juh, kecske) foglalkozik. Szomália a világ első számú tevetenyésztője.[31] Az állati termékek adják a kivitel több mint 50%-át.
Szolgáltatások
[szerkesztés]- Telekommunikáció: a szomáliai telekommunikációs szektor rendkívül fejlett, s az ország gazdaságának egyik legerősebb ágazata.[32][33]
- Pénzügyi transzfervállalatok: A szomáliai Dahabshiil az egyik legnagyobb pénzügyi tranzakciókat lebonyolító vállalat Afrikában.[32]
Ipar
[szerkesztés]Jelentősebb iparágak: könnyűipar, cukorfinomítás, halfeldolgozás, textilipar, [27] cement-, hullámbádog-, festék- és cigarettagyártás.
Az ipara lassan feltámad; hús- és halkonzerv, zöldség- és gyümölcskonzerv gyártó üzemek, nyomdák, malmok, tésztagyárak létesülnek.[15]
Ásványkincsei jelentős készletekkel rendelkeznek (urán-, vas- és színesfémércek, gipsz) de egyelőre, a 2010-es évek elején még kiaknázatlanok.
Kereskedelem
[szerkesztés]- Külkereskedelem
- Főbb importtermékek: iparcikkek, kőolajtermékek, textília, élelmiszerek, cigaretta, építőanyagok.
- Főbb importpartnerek 2019-ben [27]:
Egyesült Arab Emírségek 32%, Kína 20%, India 17%, Törökország 7% - Főbb exporttermékek: élőállat, nyersbőr, szezámmag, hal, faszén, fémhulladék.
- Főbb exportpartnerek 2019-ben [27]: Egyesült Arab Emírségek 47%, Szaúd-Arábia 19%, India 5%, Japán 5%
Egyéb ágazatok
[szerkesztés]- Halászat, sópárlás. A halfogás nagy részét exportálják. [15]
- Kalózkodás (lásd: szomáliai kalóztámadások)
Közlekedés
[szerkesztés]Vasút
[szerkesztés]Az országban nincs vasúthálózat. Az 1910-ben épített hálózatot a britek elbontották az 1940-es években. Nyomtávja 950 mm volt.
Légi
[szerkesztés]Légi közlekedése az 1989-es kormányváltást követően indult fejlődésnek. Ma mintegy 15 légitársaság több mint 60 repülőgéppel szállít utasokat 6 nemzetközi és számos belföldi repülőtérre. Szomáliában 65 repülőtér található. A 7 aszfaltozott repülőtér közül 4-nek hosszabb a kifutópályája 3000 m-nél. A nem aszfaltozott repülőterek jellemzően 900 – 1500 m hosszúak.
A nemzetközi forgalmú repülőterek: Mogadishu, Hargeysa, Berbera, Kismaayo.
Vízi
[szerkesztés]Bár az ország nem rendelkezik jelentős saját tengeri flottával, az ágazat azonban 1991 óta folyamatosan fejlődik. A legfontosabb kikötőkben, Bosasóban és Berberában zajlott az összes kelet-afrikai kecskeexport 95%-a, valamint a birkaexport 52%-a 1999-ben. További fontos tengeri kikötő még Kismaayo, Merka és Mogadishu.
Közúti
[szerkesztés]A közúthálózat teljes hossza 22 100 km, melyből 2608 km burkolt (2000).[34] Nagyrészt burkolt, elsőrendű utak hálózata köti össze az ország nagyvárosait. A maradék több mint 19 ezer km-nyi úthálózatnak csak 10%-a van használható (jó) állapotban.[15]
A terep járhatósága az időjárástól függ. Az év nagy részében, a száraz időszakokban az ország majdnem egész területe járható. Csak az északi hegyvidék meredek lejtői és az északi partot szegélyező sziklafal jelenthet komoly akadályt. A déli részen az esős évszakban a gyalogos mozgást a folyók órákra vagy napokra korlátozhatják ugyan, de nagyobb akadályt csak a Dzsubba és a Shabelle folyók képeznek.[35]
A külföldi látogatók Szomálián belül csak szervezett, fegyveres konvojok keretében tudnak mozogni. Az utakon egymást érik a fegyveres ellenőrző pontok.[36]
Telekommunikáció
[szerkesztés]| Hívójel prefix | T5, 6O |
| ITU zóna | 48 |
| CQ zóna | 37 |
Kultúra
[szerkesztés]
Az iszlám vallásnak jelentős szerepe van a kulturális életben, különösen az oktatásban.
Az elmúlt évtizedek háborúinak köszönhetően a városokban a műemlékek csaknem teljes hiánya tapasztalható.
A szomáli etnikumok közötti keveredés ritka: a lakosok a más etnikumhoz tartozókat alacsonyabb rendűnek tartják, és kivételesen, ritkán kötnek velük házasságot. [13]
Az ország nagy részét uraló Al-Shabaab környezetvédelmi okokból 2018-ban betiltotta a nejlonszatyrok használatát. Ezen kívül a csoport még tiltja a nyugati zenét, a mozit és a műholdas adóvevőt is az általa ellenőrzött területeken.[37]
|
Képek      .jpg)         |
Klánok
[szerkesztés]A szomáli társadalom alapját a törzsek képezik, a törzseken belül a klánok. A társadalom ma is a klánrendszeren alapul, melynek kulturális és politikai jelentősége is óriási. A klánba tartozás apai ágon öröklődik, a nagyobb klánok további alklánokra, azok esetleg kisebb csoportokra oszlanak. A legnagyobb klánok, részarányuk és lakóhelyük:
- Hawiye (25%): Szomália középső területei Mogadishuval, Kenya északkeleti része, Etiópia déli területei
- Darod (20%): Szomália északkeleti és déli része, Etiópia keleti területei
- Isaaq (22%): Szomália északnyugati része (Szomáliföld)
- Rahanweyn (17%): Szomália középső-nyugati része
- Dir (7%): Szomália északnyugati csücske
- Digil (3%): Szomália középső-déli része
Oktatási rendszer
[szerkesztés]Nincs egységes iskolarendszer, de valamilyen oktatás mindenhol van. Nem kormányzati szervezetek, magánszemélyek és vallási szervezetek, helyi és nemzetközi szervezetek különféle tandíjas vagy ingyenes iskolákat működtetnek. [15]
Hagyományok
[szerkesztés]Gasztronómia
[szerkesztés]
A reggelit hagyományosan teával indítják. A teát egész tealevelekből főzik, a lefőzés után a levelekből pedig ételt csinálnak gyömbér, kardamom és fahéj valamint tej hozzáadásával.[38] Esznek továbbá palacsintához hasonló kenyeret, a lahohot vagy kandzsirót, amelyhez méz vagy olíva- esetleg szezámolaj jár, de fogyasztanak még mellé marhamájat vagy kecskehúst is.
Ebédre rizses vagy tésztás ételek kerülnek az asztalra, utóbbiak némelyike olasz eredetű. Szomáliában is fogyasztanak spagettit,[39] amelyhez gyakran adnak rizst. A rizses spagettit a két különféle étel egyesülésére utalva föderáció-nak nevezik. Arab eredetű a hummusz nevű csicseriborsó leves.
Desszerteket gyakran készítenek kókuszból.
Ünnepek
[szerkesztés]| dátum | név | helyi név | |
|---|---|---|---|
| a gregorián naptár alapján | |||
| Jan 1 | Újév | ||
| Máj 1 | A munka ünnepe | ||
| Jún 26 | Brit Szomáliföld függetlensége | ||
| Júl 1 | Nemzeti ünnep - függetlenség (1960) | ||
| az iszlám naptár alapján | |||
| 12 Rabi'-ul-Awwal | Mohamed pr. születésnapja | Mawlid Nabi | |
| 27 Rajab | Mohamed felemeltetése | Mi'raaj Nabi | |
| 1 Shawwal | a böjt megtör. ünnepe - ramadán vége | Eid ul-Fitr | |
| 10 Dhul Hijja | Áldozati ünnep | Eid Al Adha | |
| 1 Muharram | iszlám újév | ||
| 10 Muharram | Ásúrá | ||
Hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ népszámlálás
- ↑ Worldometers
- ↑ Szomália Alkotmánya Provisional Constitution Archiválva 2013. január 24-i dátummal a Wayback Machine-ben.,
- ↑ Somalia: Somali Leaders Adopt Draft Constitution. ANP/AFP. (Hozzáférés: 2012. június 23.)
- ↑ „Somalia's newly-endorsed constitution widely hailed”. [2013. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)
- ↑ a b Al-Shabab (angol nyelven). Council on Foreign Relations . (Hozzáférés: 2022. február 13.)
- ↑ a b „Somalia conflict: Al-Shabab 'collects more revenue than government'”, BBC News, 2020. október 26. (Hozzáférés: 2022. február 13.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Kenyan troops seize al-Shabaab base in Somalia. www.aa.com.tr . (Hozzáférés: 2022. február 13.)
- ↑ http://www.dwd.de/DWD/klima/beratung/ak/ak_632600_kt.pdf
- ↑ A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965
- ↑ Hadden, Robert Lee. 2007. "The Geology of Somalia: A Selected Bibliography of Somalian Geology, Geography and Earth Science".
- ↑ http://peaklist.org/WWlists/ultras/africa.html
- ↑ a b c d e f g h Kis-Álmos P., Besenyő J., Resperger I.: Országismertető: Szomália, 2010
- ↑ Mohamed Diriye Abdullahi: Culture and customs of Somalia, 5-7. o.
- ↑ a b c d e f g Kis-Álmos/Besenyő/Resperger: Országismertető: Szomália, 2010
- ↑ Susan M. Hassig, Zawiah Abdul Latif: Somalia, 51-52. o., Marshall Cavendish, 2007, ISBN 9780761420828
- ↑ Archivált másolat. [2010. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)
- ↑ Al J. Venter Africa Today (1975) p. 152 ISBN 0-86954-023-8
- ↑ In the Valley of Death: Somaliland’s Forgotten Genocide (The Nation)
- ↑ Jones, Adam (2004): Genocide, war crimes and the West. History and complicity. Zed Books. ISBN 978-1-84277-191-4.
- ↑ Straus, Scott (2015): Making and Unmaking Nations. The Origins and Dynamics of Genocide in Contemporary Africa. Cornell University Press. ISBN 978-0-8014-5567-4.
- ↑ Somaliland: Time for African Union Leadership. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 23.)
- ↑ Harper, Mary (2012): Getting Somalia Wrong? Faith, War and Hope in a Shattered State. Zed Books Ltd. ISBN 978-1-78032-105-9.
- ↑ a b Somalia - A new government (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
- ↑ Somalia - Civil war (angol nyelven). Encyclopedia Britannica. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 24.)
- ↑ a b c d e f g h i [https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/so.html CIA World Factbook]
- ↑ Pew Research Center. August 2013.
- ↑ Abdullahi, Mohamed Diriye (2001). Culture and Customs of Somalia. Westport, CT: Greenwood Press. ISBN 978-0-313-31333-2.
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/so.html
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ a b Telecom: Somalia's success industry. [2020. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020)
- ↑ Africa :: Somalia — The World Factbook - Central Intelligence Agency. www.cia.gov. [2018. június 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 11.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ Archivált másolat. [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
- ↑ Archivált másolat. [2017. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 22.)
- ↑ index.hu: A szomáliai terroristák is betiltják a nejlonzacskót
- ↑ Shaah, a sweet and spiced Somali chai, is just the thing for your afternoon tea break
- ↑ Ricette Somale (Liutprand)
Források
[szerkesztés]- CIA World Factbook Archiválva 2016. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Somalia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Somali people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- A hvg.hu szomáliai melléklete (háttér, hírek)
- Mogadishu.info, információ a fővárosról (angol)
- Kelet-Afrika tengeri farkasai - A szomáliai kalózok fénykora
- Országismertető-Szomália
- Az Európai Unió és Szomália
- Marsai Viktor–Hettyey András: Szomália. Állami összeomlás és konszolidációs kísérletek Afrika szarván; Publikon, Pécs, 2013
- Mérő Endre Gábor–Czére Éva-Mária: Volt egyszer egy Szomália. Egy magyar orvosházaspár visszaemlékezései; Virágmandula Kft., Pécs, 2013
- Kis-Álmos Péter–Besenyő János–Resperger István: Szomália. Országismertető; 2. bőv. kiad.; Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely–Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat, Budapest, 2014
- Pusztai Dávid: A szomáliai kísérlet. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának útkeresése a hidegháború utáni új világrendben; Gondolat, Budapest, 2015
 Dél-Afrika | |
|---|---|
 Észak-Afrika | |
 Kelet-Afrika | |
 Közép-Afrika | |
 Nyugat-Afrika | |
| Függő területek | |
| Vitatott státusú területek | |
| |
.svg){kind=small}
Az Egyenlítő | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Országok |  | |||||||
| Vizek |
| |||||||
