Szibériai tigris
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Panthera tigris altaica (Temminck, 1884) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
![A szibériai tigris elterjedése[1] Mai elterjedés Elterjedése a 19. század végén](/https/hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Panthera_tigris_tigris_range_map_1800s_and_2010s.png)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szibériai tigris témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szibériai tigris témájú médiaállományokat és Szibériai tigris témájú kategóriát. |
A szibériai tigris (Panthera tigris altaica) a ragadozók (Carnivora) rendjébe és a macskafélék (Felidae) családjába tartozó tigris (Panthera tigris) egy alfaja.
Megjelenése
[szerkesztés]A legnagyobb méretű tigrisalfaj – nagymacska. Testhossza (farokkal együtt) 2,7–3,3 méter hímeknél és 2,35–2,75 méter nőstényeknél, tömege 114,9–306 kilogramm (átlagosan 176,4–190 kilogramm) hímeknél és 72,5–167 kilogramm (átlagosan 117,9–137,5 kilogramm) nőstényeknél.[2][3][4] A legnagyobb ismert vadon élt hím szibériai tigris 306,5 kilogramm tömegű volt.[2] A 20. században a szibériai tigrisek átlagos tömege nagyobb volt, mint a bengáli tigriseké, mára azonban ez az emberi tevékenység következtében megfordult.[3] Világosabb sárga, és vastagabb a bundája, mint a trópusi alfajoknak.
Elterjedése
[szerkesztés]Az 1200-as évek elején gyakori állat volt Kína északkeleti részén, Koreában, Mongólia északkeleti részén és Délkelet-Szibériában. Jelenleg csak egy igen kicsi populációja él vadon Szibéria távol-keleti területein, az Amur vidékén és Usszuri-földön valamint Északkelet-Kínában.
Azon a területen él, ahonnan a feltételezések szerint az összes tigris származik.
Valószínűleg még él néhány példány a koreai-félszigeten, amiket még nem sikerült lencsevégre kapni.[5]
Életmódja
[szerkesztés]Éjszaka vadászik, főleg nagy testű növényevőkre, szarvasra, vaddisznóra, de esetenként még a medvét is elejti. Körülbelül 5 naponta ejt el egy nagyobb vadat, amelyből 50 kilónyi húst is fel tud falni egyszerre. A tetemhez később is visszajár. Az emberre is veszélyt jelent, volt rá példa, hogy az ott kiránduló csoportokra támadott rá, történt már halálos szibériai tigris-támadás.
Magányosan él a territóriumán belül. Általában kitér a másik tigris elől, ritka az ellenségeskedés.
Szaporodása
[szerkesztés]A kölykeit nevelő anya messze elkerüli a hímeket, mert azok megölhetik a kicsinyeket. Bár több kölyke is születik, többnyire csak 2 marad életben, egy hím és egy nőstény, feltehetően a versengés miatt, amely főleg az azonos nemű testvérek között kiélezett. Ők egy ideig az anyjuktól való elválás után is együtt maradhatnak. 100-105 napos vemhesség után 1-7 kölyök születik.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]A faj egyedszámának mélypontja az 1930-as években volt, akkor alig több mint 50 egyede élhetett vadon. A védelemnek köszönhetően száma lassan nőni kezdett, az 1980-as évekre elérte a 200-at és az 1996-os állománybecslésnél az orosz populációt, amely a legerősebb, 430 egyedre becsülték. Vadon mindössze 400-500 egyede él, és a szigorú védelem ellenére az orvvadászat még most is veszélyezteti a létét. Az állatkertekben jóval gyakoribb, ugyanis köszönhetően a trópusi tigriseknél olcsóbb tartásának (nincs melegház-igénye), az állatkertek többnyire ezt az alfajt választották.
Magyarországon is a leggyakoribb állatkerti tigrisalfaj. A Fővárosi Állat- és Növénykert, a Nyíregyházi Állatpark, a Debreceni Állatkert, a Veszprémi Állatkert, a Szegedi Vadaspark, a Kecskeméti Állatkert, a Miskolci Állatkert, a Gyöngyösi Állatkert és a Magán Zoo tulajdonában vannak szibériai tigrisek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ International Union for Conservation of Nature(angolul)
- ↑ a b Mazák, V. (1981). „Panthera tigris”. Mammalian Species 152, 1–8. o. DOI:10.2307/3504004.(angolul)
- ↑ a b Slaght, J. C., Miquelle, D. G.; Nikolaev, I. G.; Goodrich, J. M.; Smirnov, E. N.; Traylor-Holzer, K.; Christie, S.; Arjanova, T.; Smith, J. L. D.; Karanth, K. U.. Chapter 6. Who‘s king of the beasts? Historical and contemporary data on the body weight of wild and captive Amur tigers in comparison with other subspecies, Tigers in Sikhote-Alin Zapovednik: Ecology and Conservation. Vladivostok, Russia: PSP, 25–35. o. (2005) (oroszul)
- ↑ Valvert, L., Raúl, A.. „Morphology of the wild Amur tiger (Panthera tigris altaica)”.
- ↑ Korean says Japanese killed Korean Tiger
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nowak, Ronald M.. Walker's mammals of the world, Volume I. - II., 6th edition, Baltimore: Johns Hopkins University Press (1999). ISBN 0-8018-5789-9
- Graham Batemann: Die Tiere unserer Welt Raubtiere, Deutsche Ausgabe: Bertelsmann Verlag, 1986.
- John Seidensticker: Riding the Tiger. Tiger Conservation in Human-dominated Landscapes Cambridge University Press, 1999 ISBN 0-521-64835-1
- Ted Chamberlain: Biggest Tiger Pounces Back From Brink, National Geographic, April 16, 2007
