Ugrás a tartalomhoz

Szavannasas

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szavannasas
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Sasformák (Aquilinae)
Nem: Aquila
Faj: A. rapax
Tudományos név
Aquila rapax
(Temminck, 1828)
Elterjedés
Zöld színnel jelölve az elterjedési területe
Zöld színnel jelölve az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szavannasas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szavannasas témájú médiaállományokat és Szavannasas témájú kategóriát.

A szavannasas (Aquila rapax) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1][2] Sokáig azonosnak tartották a pusztai sas telelő példányaival, de ma már önálló fajként tartják nyilván.

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Coenraad Jacob Temminck holland ornitológus írta le 1828-ban, a Falco nembe Falco rapax néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]

Előfordulása

[szerkesztés]

Afrika, Szahara alatti területein, Ázsia délnyugati részén és Indiában honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi hegyi esőerdők, lombhullató erdők, füves puszták, szavannák és cserjések, valamint szántóföldek . Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 60–75 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 159–183 centiméteres, testtömege 1600–3100 gramm közötti.[3] A két nem egyforma, azonban a tojók némileg robusztusabbak és nehezebbek.

Megfigyelés
és repülés közben

Életmódja

[szerkesztés]

Főleg kisebb emlősökkel és madarakkal táplálkozik.[3]

Szaporodása

[szerkesztés]

A fészekalja 1-3 tojásból áll, melyen 45 napig kotlik.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma még nagy, de nagyon gyorsan csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján sebezhető fajként szerepel.[4]

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
  3. a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. október 27.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. október 27.)

További információk

[szerkesztés]