Szalagpinty

Szalagpinty
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Család:	Díszpintyfélék (Estrildidae);
Alcsalád:	Estrildinae;
Nem:	Amadina;
Faj:	A. fasciata;
Tudományos név
	Amadina fasciata; (Gmelin, 1789)
Szinonimák
	Vágott-torkú pinty
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szalagpinty témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szalagpinty témájú médiaállományokat és Szalagpinty témájú kategóriát.

A szalagpinty vagy vágott-torkú pinty (Amadina fasciata) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a díszpintyfélék (Estrildidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Afrikában a Szaharától délre elterülő szavannák és száraz erdők lakója.

Alfajai

Amadina fasciata fasciata (Gmelin, 1789)
Amadina fasciata furensis (Lynes)
Amadina fasciata alexanderi (Neumann, 1908)
Amadina fasciata candida (Friedmann)
Amadina fasciata meridionalis (Neunzig, 1910)
Amadina fasciata contigua (Clancey, 1970)

Megjelenése

Testhossza 12-13 centiméter. A hím felül szürkésbarna, sűrű fekete keresztmintázattal. A farkcsík és a felső farokfedők világosbarnák. A szárnyfedő tollak szürkésbarnák, fekete keresztövekkel a sárgásbarna hegyek előtt. A külső karevezők szürkésbarnák, a többi evezőtoll sötétbarna, sárgásbarna szegéllyel. A farktollak feketék, fehér véggel. A torok és a fejoldalak fehérek, a torok alatt a fültájékig egy széles karminvörös nyakszalag húzódik, ami úgy néz ki, mintha el lenne vágva a torka.. Alul halvány sárgásbarna színű, a mell alsó részeinek közepe és a has gesztenyebarna. A kloáka környéke fehér, az alsó farokfedők sárgásbarna színűek, fekete alappal. A mell elülső része és a hasoldal apró fekete mintákkal tarkított. A szem barna, a láb hússzínű, a csőr világos ólomszürke. A tojónak nincs piros nyakszalagja és hiányzik a mell alsó részének közepéről és a hastájékról a gesztenyebarna színezet.

Életmódja

Különböző magvakkal és rovarokkal táplálkozik.

Szaporodása

Fűből és tollakból építi gömb alakú fészkét, de előfordul, hogy más madarak fészkébe költözik. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyen 18-21 napig kotlik.

Tartása

Már a XVII. században behozták európába (pl. Németországba 1869-ben). Első sikeres tenyésztéséről 1790-ben számoltak be. Nyugodt békés madár. Költési időben azonban agresszívé válik. Könnyen költésre bírható, de nem feltétlenül jó nevelő. A fészekkontrollra érzékeny. Érdekes, hogy az elpusztult fiókáit nem dobja ki a fészekből.

Szaporítása

Minimális kalitméret 100x50x60 centiméter páronként. Volierben könnyebben szaporodik. Ha több fajjal tartjuk együtt, nála gyengébb díszpintyekkel együtt költetni nem tanácsos. Nyugodtan tartható rizspintyekkel, szarkapintyekkel, zebrapintyekkel, gyémántpintyekkel és szövőmadarakkal. Szereti a tágas fészekodút. Fészkét fűszénából építi. Ennél a fajnál is gyakori a tojáselakadás. Tehát a költés előtt érdemes a megfelelő mészpótlás ill. a magkeverék olajjal történő keverése. A kikelt fiókák feketék, sötétszürke pihékkel. Igen zajosan kérik az eleséget. A fiókák felneveléséhez a szokásos magkeveréken kívül (fénymag, muharmag, kölesfélék) bőven fogyasztanak csíráztatott magot, lágyeleséget, zöldeledelt (saláta, tyúkhúr). A szalagpinty szereti a lisztkukacot is. A fiatal hímek már a kirepüléskor megkülönböztethetők – megvan a piros nyakszalag.

Gyűrűzés: 2,5mm-es gyűrűvel a 8-10. napon.

Színváltozatai

Sárga nyakszalagos. Ennél a mutációnál a vörös színt sárga helyettesíti.
Fehér. Ennél a mutációnál a test fehér színe változó intenzitású. A nyakszalag vörös.

Tartott állomány nagysága

Magyarországon a 70-es 80-as években igen gyakori kalitmadár volt. Mára állománya jelentősen megcsappant. Nem kis szerepe van ebben a 2005 decemberében elrendelt EU-s importstopnak. Miszerint meghatározatlan időre nem lehet madarakat importálni az Európai Unió államaiba. A madárinfluenzára hivatkozva. Így megszűnt az utánpótlás.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
Idre.hu
Vargha Béla. Szövőpintyek-díszpintyek. Natura (1984). ISBN 963-233-107-9
Siroki Zoltán: Díszmadarak a lakásban (Natura, 1976)

További információk

Képek az interneten a fajról

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap