Ugrás a tartalomhoz

Szász Károly (költő, 1829–1905)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szász Károly
a Dunamelléki református egyházkerület püspöke
Az idős Szász Károly portréja a Vasárnapi Ujságból (1898)
Az idős Szász Károly portréja a Vasárnapi Ujságból (1898)

Született1829. június 15.
Nagyenyed
Elhunyt1905. október 15. (76 évesen)
Budapest
SírhelyFiumei Úti Sírkert
Nemzetiségmagyar
Felekezetkálvinizmus
Püspökségi ideje
1884 – 1903
Előző püspök
Következő püspök
Török Pál
Baksay Sándor
Szász Károly aláírása
Szász Károly aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Szász Károly témájú médiaállományokat.
Szász Károly és testvére, a szintén püspök Szász Domokos

Szemerjai Szász Károly (Nagyenyed, 1829. június 15.Budapest, 1905. október 15.) református lelkész, a Dunamelléki református egyházkerület püspöke 1884-től 1903-ig, emellett költő, drámaíró, műfordító, esztéta, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Szász Károly (1865–1950) politikus, irodalomtörténész és Szász Béla (1868–1938) jogász, költő, műfordító apja. Szász Domokos (1838–1899) testvére volt, akit erdélyi püspökké választottak.

Élete

[szerkesztés]

Apja Szász Károly matematikus és államférfi volt. A gimnáziumot Nagyenyeden végezte, majd Kolozsváron tanult tovább. 1848-ban amikor édesapját vallás- és közoktatásügyi államtitkárrá nevezték ki, a pesti egyetemen mennyiség- és hittudományi előadásokat hallgatott. 1849-ben apjával együtt menekült Debrecenbe, ahol egy ideig az apja vezetése alatt álló vallás- és közoktatásügyi minisztériumban fogalmazó volt, azután pedig utászként szolgált a honvédseregben. A szabadságharc után Tiszaroffon a Borbély-családnál talált menedéket; 1850 tavaszán Bejébe a Szentmiklóssy-családhoz ment nevelőül. Közben magánúton elvégezte a teológiát. Két évig az újonnan szervezett nagykőrösi gimnáziumban tanított. Ebben az időben vette feleségül unokatestvérét, szemerjai Szász Paulinát, kinek korai halála után, 1853-ban a kecskeméti gimnáziumba ment át, 1854-ben Kézdivásárhelyre, 1857-ben Kunszentmiklósra hívták meg lelkésznek. A kiskunhalasi nagybirtokos család sarja, Bibó Antónia lett a második felesége. 1862-ben, Szilády László halála után pályázott Kiskunhalason a lelkészi állásra, de végül Szilády Áron, aki később jó barátja és munkatársa lett, kapta a hivatalt. 1863-ban Szabadszálláson lett lelkész, 1865-től a fülöpszállási kerület országgyűlési képviselője is volt. 1867-ben a vallásügyi minisztériumba osztálytanácsossá nevezték ki. 1884. június 7-én a dunamelléki egyházkerület püspökévé választották.

A Magyar Tudományos Akadémia 1858. december 15-én levelező taggá választotta, 1869. április 14-én lett rendes tag; 1878. június 14-étől az igazgatótanács tagja, 1892. május 5-étől 1895-ig másodelnök, 1898-tól az I. osztály elnöke, 1899. május 5-étől pedig tiszteleti tag volt. A Kisfaludy Társaság 1860. július 15-én tagjává, 1900. február 14-én alelnökévé választotta.

Munkássága

[szerkesztés]

Minden irodalmi műfajban alkotott (Nagykőrösön Arany János társaságában balladákkal is próbálkozott); önálló szépirodalmi műveit az irodalomtörténet kevésbé maradandónak ítéli, viszont a magyar kulturális életben jelentős szerepet játszottak műfordításai és irodalmi elemzései. Madách Imre Az ember tragédiája című drámájáról ő írta az első elemzést.

Művei

[szerkesztés]
Szász Károly sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-díszsor-13.
Szász Károly és második neje, Bibó Antónia

Murány hölgye (kiadatlan költői beszély)1847

Műfordításai

[szerkesztés]
  • Moore Tamás költeményeiből. Angolból ford. Pest 1853.
  • Angol és franczia költőkből. Kiadta barátja Tomory Anasztáz. Pest, 1853.
  • Angol és franczia költőkből. Ford. Pest, 1855.
  • Cleinmann Károly. Isten mindenem... 3. kiadás. Átnézte. Uo. 1858.
  • Lyrai áloék. Nyugati költőkből ford. Pest, 1861.
  • Béranger dalai. Magyarították Szász Károly, Illésy György és mások. Pest, 1861.
  • Gyöngyvirágok. Nyugoti költőkből ford. Uo. 1862.
  • Hugo Viktor: A századok legendájából, ford. Uo. 1862.
  • Thackeray: Esmond Henrik, Anna királynő ezredesének önéletirata. Ford. Uo. 1862-65. Két kötet. (Szász Bélával).
  • Lord Clive, Warren Hastings, Az angol Keletindia meghódítása. Ford. Uo. 1865. (2. kiadás. Bpest, 1886).
  • Hugo Viktor: A tenger munkásai. Ford. Pest, 1866. Három kötet.
  • Juste Tivadar: Mária magyar királyné II. Lajos özvegye. Ford. Uo. 1866.
  • Nibelung-ének. Ónémet hősköltemény. Ford. Uo. 1868.
  • Laveleye Emil. Deák Ferencz. Ford. és jegyzetekkel kísérte. Uo. 1869.
  • Molière vígjátékai: III. A mizantrop. IV. A férjek iskolája, A nők iskolája, A nők iskolájának bírálata. V. A pórul járt megédesek, Sganarelle, Kénytelen házasság. XII. Pourceaugnac ur) Uo. 1869., 1871-72., 1873. (IV., V. I. kiadás. Uo. 1884).
  • Shakespeare minden munkái. Ford. többen. Kiadja Tomory Anasztáz költségén a Kisfaludy-Társaság. I. Othello; II. Télirege; III. Macbeth; VI. Antonius és Cleopatra; XI. Romeo és Julia; A vihar; XIV. II. Richard király; XVIII. VIII. Henrik király. Uo. 1864-1878.
  • Verne Gyula regényei, Utazás a holdba és a hold körül (1869. 1870); Utazás a föld középpontja felé (1875); Utazás a föld körül 80 nap alatt (1876); Utazás a tenger alatt (1875); Strogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig (1877); Servadac Hektor kalandos utazása a naprendszeren át (1877); A rejtelmes sziget (1877); Tizenötéves kapitány és A Bounty lázadói (1878); A Begum 500 milliója (1879); A gőzház (1880). Budapest, 1872-1880. (Ezen regények nagyobbrészt előbb a Vasárnapi Ujságban átdolgozva jelentek meg képekkel, nagyrészt 3. kiadásban is).
  • Szász Károly kisebb műfordításai. Teljes kiadás. Uo. 1872. Három kötet. (és Uo. 1873. Családi Könyvtár).
  • Byron, Hugo Viktor, Béranger. Műfordítások. Uo. 1873.
  • Lewes Gy. Henrik, Goethe élete. Uo. 1874. Két kötet.
  • Tennyson Alfréd, Király-idyllek: I. Helen-II. Ginevra. Uo. 1875. (Olcsó Könyvtár 13.).
  • Göthe költeményei. Budapest, 1875. Két kötet.
  • Hugo Viktor. Borgia Lucretia. Uo. 1882. (Olcsó K. 140.).
  • Ebers György: Egy polgármesterné a XVI. századból. Ford. Uo. 1882. Két kötet.
  • Tennyson: Az Arthur-mondakör és T. Király-Idylljei. Egyetemi előadásai után. Uo. 1882. (Kőnyomat).
  • Dante Alighieri Isteni színjátéka (Divina Commedia). Ford. bevezette és magyarázó jegyzetekkel kísérte I. A pokol. II. A purgatorium. III. A paradicsom. Uo. 1885., 1891., 1899. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata IV. cyclus, Uj Folyam VII., XXXVIII.).
  • Az emberi szellem képviselői. Irta Emerson Ralph Waldo. Angolból ford. Uo. 1894. (A m. tud. Akadémia Könyvkiadó Vállalata. Uj F. XX.).

Emlékezete

[szerkesztés]

Kiskunhalason, Kunszentmiklóson, Nagykőrösön és Budapesten utcákat neveztek el róla. Kiskunhalason emléktáblát avattak egykori lakhelyénél. 1906-ban a kiskunhalasi református gimnázium önképző köre vette fel a nevét. Írásaiból válogatást adtak ki, születésének 100. évfordulóján, 1929-ben.

További információk

[szerkesztés]
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Szász Károly témában.

Források

[szerkesztés]