Ugrás a tartalomhoz

Somogyapáti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyapáti
A falu római katolikus temploma
A falu római katolikus temploma
Somogyapáti címere
Somogyapáti címere		 Somogyapáti zászlaja
Somogyapáti zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállásközség
PolgármesterKis Péter Zoltán (független)[1]
Irányítószám7922
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség478 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,7 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 05′ 41″, k. h. 17° 44′ 59″46.094731°N 17.749719°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 41″, k. h. 17° 44′ 59″46.094731°N 17.749719°E
Somogyapáti (Baranya vármegye)
Somogyapáti
Somogyapáti
Pozíció Baranya vármegye térképén
Somogyapáti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyapáti témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyapáti (horvátul: Opat[3]) egy Baranya vármegyei község a Szigetvári járásban. Körjegyzőségi, szűkebb környezetében szolgáltatási központ.

Fekvése és tagtelepülései

[szerkesztés]

Baranya nyugati-északnyugati részében helyezkedik el, közel a baranyai-somogyi megyehatárhoz. Központján áthalad a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es út, amelyből itt ágazik ki Somogyhárságy-Vásárosbéc felé a 66 125-ös út. Szomszédai északon Somogyviszló és Vásárosbéc, keleten Csertő, délkeleten Basal, délen Patapoklosi, délnyugaton Merenye, északnyugaton pedig Somogyhatvan.

Földrajzi értelemben a Zselichez tartozik. A települést átszeli a Keleti-Gyöngyös nevű patak; ennek keleti oldalán található maga Somogyapáti, tőle nyugatra pedig a hozzácsatolt Adorjánpuszta.[4] A település része még az ezektől északra fekvő Dióspuszta nevű szórvány;[5] ennek még ma is lakott részei maga Dióspuszta, illetve Hitmes(puszta)[4] és Zimány.[6] Szőlőhegye Készenvár.[4]

Közlekedési helyzete

[szerkesztés]

Közúti távolsága Szigetvártól északnyugatra[4] 7,[7] Pécstől nyugatra[4] 42 km;[8] Kaposvártól délre[4] 46 km.[9] Területén számozott főút nem vezet keresztül, Budapest és Pécs felől a 6-os, Kaposvárról pedig a 67-es főúton közelíthető meg. A település átmenő forgalma jelentős, mivel a rajta átvezetett út – Barcs és Kaposvár kikerülésével, rövidebb nyomvonalon – elvezeti a Pécs, illetve Keszthely és Nagykanizsa között közlekedőket.[5][10] Kisebb forgalmat generál, de említésre méltó, hogy Vásárosbéc, Magyarlukafa, Somogyhárságy és Somogyviszló egy körútra vannak felfűzve, s ezen műút három bekötőpontjából kettő a falu területére esik, elvezetve ezen települések Szigetvár és a Kadarkút felől érkező forgalmát.[4]

A viszonylag nagy átmenő forgalom miatt Somogyapáti tömegközlekedési helyzete a környékbeli falvakéhoz képest kedvezőbb, hiszen a Szigetvár és Kadarkút vagy Somogyviszló között közlekedő buszjáratok is érintik. Ugyanakkor Adorján helyzete kedvezőtlenebb, mivel a viszlai járatok nem érintik, a távolságiaknak (Pécs-Nagykanizsa) pedig nem megállóhelye. Dióspuszta településrészt elszigetelt fekvése miatt menetrendszerű buszjáratok alig érintik. A helyközi közlekedést a Volánbusz bonyolítja le. A közlekedési helyzetet javítják a település, illetve a helyi iskola saját tulajdonú autóbuszai, összesen három darab.[11][12]

Vasútvonal nem érinti.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bognár József (Agrárszövetség)[13]
  • 1994–1998: Mezei Nándor (független)[14]
  • 1998–2002: Mezei Nándor (független)[15]
  • 2002–2006: Kis Péter (független)[16]
  • 2006–2010: Kis Péter Zoltán (független)[17]
  • 2010–2014: Kis Péter Zoltán (független)[18]
  • 2014–2019: Kis Péter Zoltán (független)[19]
  • 2019–2024: Kis Péter Zoltán (független)[20]
  • 2024– : Kis Péter Zoltán (független)[1]

Szolgáltatások, infrastruktúra

[szerkesztés]

A település szűkebb környezetében szolgáltatási központ,[21][22] területén körjegyzőség,[23] teleház,[23] művelődési ház,[22][23] fiókgyógyszertár,[21][23][24] orvosi rendelő,[21][22][23] védőnői körzeti központ,[21][22][23] rendőrségi körzeti megbízotti iroda,[23] takarékszövetkezeti iroda,[23][25] falugondnoki szolgálat,[23] vegyesbolt, italbolt, sportpálya,[26] lőtér, játszótér,[27] óvoda,[21][23] illetve alsó és felső tagozatos általános iskola[21][23] működik. Ez utóbbi épületeiben[28] foglal helyet a 10 000 kötetes könyvtár[23] és a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat mikrotérségi központja.[23] Az iskola fő vonzásterülete[29] Basal, Patapoklosi, Somogyhatvan, Somogyviszló és Vásárosbéc, művészeti oktatást, napközi és tanulószobai ellátást biztosít, illetve minden évfolyamon cigány kisebbségi oktatást is folytat.[30] 2007-ben 185 diákja volt.[21] Az óvoda, az iskola, a könyvtár és a gyermekjóléti szolgálat az Általános Művelődési Központ neve alatt egyesül, fenntartója 2007. július 1-je óta a Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Társulás.[23]

A teleház délelőttönként postai felvevőhelyként is szolgál, amióta a kistelepülési postahivatalokat országosan bezárták.[21][31]

A település körjegyzősége alá tartoznak Basal, Patapoklosi, Somogyhatvan és Somogyviszló települések, míg háziorvosi körzetét Basal, Patapoklosi és Somogyhatvan alkotja.[32] A körzeti orvosi rendelőn kívül egy magánrendelő is működik a faluban.[33] A fiókgyógyszertár a művelődési házban kapott helyet.

A somogyapáti székhelyű Szent László Plébánia a Barcsi Esperesi Kerülethez tartozik és további 8 település (10 filia) hitéletével foglalkozik.[34]

A helyi Tógazda Vadásztársaság vadászházat tart fenn a halastó szomszédságában.[35] Dióspusztán 6 személy fogadására alkalmas kulcsosház áll.[22]

Helytörténet

[szerkesztés]

A település és környéke már ősidők óta lakott helynek számít. Területén csiszolt kőeszközök, az ie. 4000-2800 között élt, úgynevezett vonaldíszes kerámia népének kerámiatöredékei, és a lengyeli kultúra idejéből származó leletek kerültek elő a földből.

Somogyapáti neve 1322-ben fordul elő először az oklevelekben, Apáti néven.

A török hódoltság alatt egy időre elnéptelenedett. A 18. században népesült újra, részben szláv családokkal.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban a somogyi vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

A falu 1999-ben testvértelepülési szerződést kötött Körtvélyfájával.[36] A települések kölcsönösen kopjafákat emeltek egymás tiszteletére.[22][37]

Etimológia

[szerkesztés]

Az eredetileg Apáthi[38] nevű falut később illették Almásapáti, illetve Szigetapáti nevek alatt is az Almás-patakhoz, illetve Szigetvárhoz való közelsége miatt.[39] 1908-ban hivatalosan is megkapta a postai kézbesítés során – Somogy-Apáti írásmódban – már korábban is használt jelenlegi nevét.[39] A jelenlegi településnév előtagja a település egykori megyei hovatartozására (Somogy), utótagja pedig arra utal, hogy egykor – feltehetőleg a 14. századtól kezdve – apátsági birtok volt.[10] (Az apátság maga valószínűleg Adorjánpuszta helyén állhatott.)[40]

Címere

[szerkesztés]

A címerpajzs álló, homorú tetejű, balharánt felezett mezejű, felső oldalának alapszíne bordó, az alsóé kék. A mezőben egy aranyszínű, jobbra forduló oroszlán három darab, hosszú szárú, arany búzakalászt tart bal mancsával. A sisakdísz helyén nagykapitális „Somogyapáti” felirat található, a pajzs többi oldalát aranyszínű, indás-barokkos díszítés kíséri.

Lakossága

[szerkesztés]

A község 1850-ben református többségű, katolikus kisebbséggel,[38] mára ez a visszájára fordult.[10] Adorjánban 34 fő,[40] Dióspusztán 10 fő[41] fizet évenkénti egyházi hozzájárulást a katolikusoknak.

Lakosainak száma a 2008-as adatok szerint 562 fő.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
486
480
483
469
462
470
475
478
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 15,6% cigánynak, 0,6% horvátnak, 2,3% németnek mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,7%, református 4,7%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 20,7% (29,9% nem nyilatkozott).[42]

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,4% németnek, 0,2% horvátnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,6% volt római katolikus, 5,1% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (49,4% nem válaszolt).[43]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Egyházi épületek

[szerkesztés]

A falu központjában áll a Szent László nevét viselő római katolikus templom. Barokk stílusú; szentélyét 1777-ben, hajóját a 19., míg tornyát a 20. században építették.[23] Karzatán orgona foglal helyet. Kertjében Nepomuki Szent János és Szent József 18. századból való szobrai állnak.[23] Búcsúját június 27-én tartják.[44]

A családi házból átalakított, 1953-ra[41] elkészült, Szent Mihálynak szentelt dióspusztai kápolnát 2005-ben felújították.[45] Ekkor került bele az 1951-ben elbontott Regnum Marianum kisharangja.[46] A kápolna másik harangját 1923-ban öntötte Rugler Ignácz, Pécsett.[47] A kápolna falát díszíti a Feszty Árpád Kálvária egyik, három kisebb képből álló reprodukciója, tabernákuluma faragott; az oltárképet Molnár József festette.[47]

Somogyapáti református kisebbsége haranglábat állított fel a faluban.

Halastó

[szerkesztés]

A '60-as években egy völgyzáró gát építésével egy – építésekor a Dél-Dunántúl második legnagyobb,[48] Somogyviszló területére is átnyúló – 105 hektáros víztározót létesítettek a Keleti-Gyöngyösön, öntözési célokra. Eredeti térfogata 2 300 000 köbméter, átlagos mélysége 2,2 méter.[49] Jelenleg csak halastóként használatos. A helyi vadásztársaság vadászházat építtetett mellette; ennek udvarán került felállításra a Szigonyos nevű, egy 18. századi pákászt ábrázoló faszobor, Horváth-Béres János alkotása.[50]

Faragványok

[szerkesztés]

A művelődési ház udvarán egy székelykaput és 3, a testvértelepüléseket jelképező kopjafát állítottak fel 2000-ben.[22]

Nevezetes lakói

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Forrásművek

[szerkesztés]


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Somogyapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  4. ↑ a b c d e f g A földrajzi név és/vagy az elhelyezkedés tekintetében forrás: A Zselic turistatérképe. Carthographia. ISBN 9 789633 521175 
  5. ↑ a b A helyi Általános Művelődési Központ honlapja - Somogyapáti. [2008. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  6. ↑ Az elhelyezkedés tekintetében forrás: A Zselic turistatérképe. Carthographia. ISBN 9 789633 521175 
  7. ↑ Távolságkereső.hu: Somogyapáti - Szigetvár. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  8. ↑ Távolságkereső.hu: Somogyapáti - Pécs. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  9. ↑ Távolságkereső.hu: Somogyapáti - Kaposvár. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  10. ↑ a b c szerk.: Dr. Grünwald Géza: Baranya megye kézikönyve, II. kötet. CEBA Kiadó, Gruppa Bt., BO&BO Bt. (1997) 
  11. ↑ A helyi Általános Művelődési Központ honlapja - Iskolabusz. [2008. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  12. ↑ Internetes ingatlan apróhirdetés, harkany.olx.hu. [2013. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  13. ↑ Somogyapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. ↑ Somogyapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  15. ↑ Somogyapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  16. ↑ Somogyapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  17. ↑ Somogyapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  18. ↑ Somogyapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  19. ↑ Somogyapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  20. ↑ Somogyapáti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
  21. ↑ a b c d e f g h A komfort emelése a cél. Dunántúli Napló Online, 2007. július 21. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  22. ↑ a b c d e f g Településeink - Somogyapáti. A Baranya Megyei Önkormányzati Társulás honlapja. [2009. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  23. ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p A Szigetvári Térség és a Dél-Zselic Területfejlesztési Társulásának honlapja - Somogyapáti. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  24. ↑ Boróka Gyógyszertár Fiókgyógyszertára. www.webbeteg.hu. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  25. ↑ Somogyapáti fiók. Szigetvári Takarékszövetkezet. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  26. ↑ Ungár Tamás: Éreztem, ha nem ütök, felrobbanok. Népszabadság Online, 2008. július 14. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  27. ↑ A falunap érdekességei, pillanatai. A Somogyapáti Önkormányzat honlapja. [2012. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  28. ↑ A helyi Általános Művelődési Központ honlapja - Tevékenységeink. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  29. ↑ A helyi Általános Művelődési Központ honlapja - Bemutatkozás. [2008. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  30. ↑ A helyi Általános Művelődési Központ honlapja - ÁMK Intézményegységei: iskola - Somogyapáti. [2008. április 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  31. ↑ A postabezárásokhoz általánosan forrás: Nem vagyunk választási tényező. Magyar Nemzet Online, 2006. március 4. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  32. ↑ Rólunk rovat. Dunántúli Napló Online, 2005. október 25. [2004. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  33. ↑ a b Egészségügyi miniszteri kitüntetések március 15. alkalmából. Magyarország.hu, 2007. március 9. [2007. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  34. ↑ A Szent László Plébánia honlapja. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  35. ↑ A Tógazda Vadásztársaság honlapja. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  36. ↑ a b Települések partnerkapcsolatai. Belügyminisztérium. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  37. ↑ Kopjafát avattak Körtvélyfáján. Népújság, 2001. június 5. [2004. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  38. ↑ a b Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára, 1. kötet. Pest: Kozma Vazul, 32. o. (1851)  Az 1984-es reprint ISBN je: 963 02 2700 2
  39. ↑ a b Mező András. Adatok a magyar hivatalos helységnévadáshoz. Nyíregyháza: Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszéke, 30. o. (1999) 
  40. ↑ a b Az adorjáni filia. A Szent László Plébánia honlapja. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  41. ↑ a b A dióspusztai filia. A Szent László Plébánia honlapja. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  42. ↑ Somogyapáti Helységnévtár
  43. ↑ Somogyapáti Helységnévtár
  44. ↑ Szent László templom. www.nagyvofely.hu. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  45. ↑ Rólunk rovat. Dunántúli Napló Online, 2005. szeptember 23. [2004. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  46. ↑ Rajkai István: Pestről Dióspusztára. Új Ember, 2005. november 6. [2009. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  47. ↑ a b Rajkai István: Fejezetek Dióspuszta történetéből. A Szent László Plébánia honlapja. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]
  48. ↑ szerk.: Ádám László, Marosi Sándor, Szilárd Jenő: Magyarország tájföldrajza, 4. kötet: A Dunántúli-dombság (Dél-Dunántúl). Akadémiai Kiadó, 184. o.. 963 05 2025 7 (1981) 
  49. ↑ szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o.. ISBN nincs (1966) 
  50. ↑ A szigonyos. Horváth-Béres János honlapja.. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  51. ↑ Demjén Rózsi: „Újra feltöltődtem!”. Blikk.hu, 2008. december 21. [2009. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  52. ↑ Csak így érdemes dolgozni.... A Somogyapáti Önkormányzat honlapja. [2012. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 27.)
  53. ↑ Települések partnerkapcsolatai. Belügyminisztérium. (Hozzáférés: 2009. április 27.)[halott link]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somogyapáti&oldid=27468912”