Soest (Németország)

	Soest
; Soest címere	; Soest zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Járás	Soest
Alapítás éve	1449
Polgármester	Eckhard Ruthemeyer
Irányítószám	59494
Körzethívószám	02921
Rendszám	SO
Testvérvárosok	Lista Kampen; Herzberg (Elster); Bangor; Guérard; Mishawaka; Sárospatak; Soest; Gotland község; Strzelce Opolskie;
	Népesség
Teljes népesség	48 250 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	562,29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90 m
Terület	85,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 51° 34′ 16″, k. h. 8° 06′ 33″51.571111°N 8.109167°EKoordináták: é. sz. 51° 34′ 16″, k. h. 8° 06′ 33″51.571111°N 8.109167°E
	Soest Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
	Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
	Soest weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Soest témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a németországi településről szól. Hasonló címmel lásd még: Soest (egyértelműsítő lap).

Soest település Németországban, azon belül Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Lakosainak száma 48 250 fő (2023. december 31.).^[1] Soest Ense, Lippetal és Welver községekkel határos.

Fekvése

Hammtól délkeletre fekvő település.

Története

Soest Soester Börde, az egykor gazdag és termékeny síkság híres vásározóhelye, majd Hanza város volt. A középkorban egész Vesztfália legjelentősebb városaként volt ismert. Kereskedelme Angliától Oroszországig terjedt.

A településnek máig megmaradt egykori városképe és hangulata. Egykori városfalai, melyeket még a 12. században emeltek középkorra jellemző zegzugos utcákat fognak közre, mely összességében falusias hangulatot áraszt.

Nevezetességek

Szt. Patroklus Dom - Vesztfáliai parasztdómként is ismert, 11-12. századi román stílusú templom
Miklós kápolna (Niokolai kapelle) - a dóm szom szédságában található kéthajós csarnoktemplom a 12. századból, benne található Konrad von Soest 1400 körül készített szárnyas oltára(Nikolaialtar), mely Szt. Miklóst a kereskedők és tengerészek védőszentjét ábrázolja.
Mezők-temploma (Wiesenkirche) - A 14. században épült, a német gótika egyik mesterműve.
Szt. Mária (St. Maria zur Höhe) templom
Keleti-városkapu (Osthofentor)
Burghof-múzeum

Itt születtek, itt éltek

Heinrich Aldegrever (Paderborn, 1502 – Soest, 1555 és 1561 között) német reneszánsz festő, rézmetsző és ötvös.
Theodor Höpingk (1591–1641), német történész, jogász, heraldikus.
Ferdinand Freiligrath neves német költő itt töltötte ifjú éveit a Rózsaházban (Haus zur Rose) kereskedősegédként.
Sebastian Hille (1980 –) német labdarúgó
Oliver Kirch (1982 –) német labdarúgó