Ugrás a tartalomhoz

Sisakos kakadu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sisakos kakadu
Egy pár
Egy pár
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Papagájalakúak (Psittaciformes)
Öregcsalád: Kakaduszerűek (Cacatuoidea)
Család: Kakadufélék (Cacatuidae)
Alcsalád: Kakaduformák (Cacatuinae)
Nemzetség: Kakadurokonúak (Cacatuini)
Nem: Callocephalon
Lesson, 1837
Faj: C. fimbriatum
Tudományos név
Callocephalon fimbriatum
(Grant, J.(wd), 1803)
Szinonimák
  • Sisakos kakadú (Calyptorhynchus galeatus) Chernel 1903
  • Sisakos kakadú (Calocephalum galeatum) Schenk 1933[1]
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sisakos kakadu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sisakos kakadu témájú médiaállományokat és Sisakos kakadu témájú kategóriát.

A sisakos kakadu (Callocephalon fimbriatum) a madarak osztályának a papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez és a kakadufélék (Cacatuidae) családjához tartozó Callocephalon nem egyetlen faja.[1]

Tudományos neve annyit jelent, hogy „szép fejű”, ami előregörbülő, finom szálú, puha, feltűnően szép bóbitájára utal.

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Ausztrália délkeleti részén, Tasmania szigetén, a King-szigeten(wd), és a Kenguru-szigeten honos.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Testhossza 32-37 centiméter, testtömege 280-330 gramm. Alapszíne palaszürke, atollak szegélye szürkésfehér. A hím feje skarlátvörös, a tojó feje és bóbitája szürkés. Az erősen görbült csőr alsó káváján jól látható fogkimetszés van. Csőre szaruszínű.Viaszhártyája tollal fedett. Szárnya hosszú és lekerekített, hossza 25 centiméter, a kézevezők sötétszürkék, a karevezők és a fedőtollak halványzöldes árnyalatúak. Farka viszonylag rövid, hossza 15 centiméter, színe sötétszürke. Csüdje rövid és vastag, ami a fán élő madarak jellemző tulajdonsága. Lába szürke.

A hím
és a tojó

Életmódja, élőhelye

[szerkesztés]

A 2000 méter alatti hegyvidéki erdőkben és a parti síkságokon él.

Általában csapatokba verődve üldögél és mászkál a fák tetején. Nagyon kedveli az eukaliptusz- és az akáciafélék magvait. Olykor rovarokat és lárvákat is fogyaszt. A földre csak inni jár.

Röpte jellegzetes, lendületes, hosszabb táv végén a landolás előtt egy spirált ír le.

Szaporodása

[szerkesztés]

Október és január között költ. Fészkét öreg eukaliptuszfák odvában építi, jó magasan, többnyire vízközelben. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 30 napig kotlik. Kirepülési idő 50–60 nap, de a szülők még addig gondoskodnak a fiatalokról, míg önállókká nem válnak. A fiatal madarak gyakran hosszú ideig a családdal maradnak, felnőttkori mintázatuk három-négyéves korukra alakul ki.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.  

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]