Ugrás a tartalomhoz

Simane prefektúra

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Simane prefektúra
Simane prefektúra címere]]
Simane prefektúra címere		 Simane prefektúra zászlaja]]
Simane prefektúra zászlaja
Közigazgatás
Ország Japán
RégióCsúgoku
SzigetHonsú
SzékhelyMacue
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség664 539 fő (2021. márc. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Terület6707,95 km²
IdőzónaJST, UTC+9
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 35° 28′ 20″, k. h. 133° 03′ 01″35.472222°N 133.050278°EKoordináták: é. sz. 35° 28′ 20″, k. h. 133° 03′ 01″35.472222°N 133.050278°E
[[Fájl:
  • Japan shimane map small.png
  • Shimane in Japan (claimed).svg
  • Shimane in Japan (claimed) (extended).svg
  • Shimane in Japan (de-facto).svg
  • Shimane in Japan (de-facto) (extended).svg
|250px|Elhelyezkedése Japán térképén]]
Elhelyezkedése Japán térképén
Simane prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Simane prefektúra témájú médiaállományokat.

Simane prefektúra (島根県; Hepburn: Shimane-ken?) Japán egyik prefektúrája, mely a Honsú főszigeten, Csúgoku régióban található.[2] Fővárosa Macue.[3] Simane a második leggyérebben lakott prefektúra, a keleti szomszédja, Tottori után. A prefektúra kelet–nyugati irányban nagyobb kiterjedésű, délen a Csúgoku hegységgel, északon a Japán-tengerrel néz szembe. A prefektúra három része az Izumo-régió keleten, Ivami-régió nyugaton és az Oki-régió, mely egy kisebb szigetcsoport az északi parttól nem messze.  A legtöbb város a Japán-tenger partján fekszik. Az Izumo-taisa Izumo városában az egyik legrégebbi sintó szentély.

Az Oki szigetek is része a Simane prefektúrának, amely azt állítja, hogy a fennhatósága alá tartozik, a jelenleg Dél-Korea által ellenőrzött sziget a Liancourt-sziklák (koreai: Tokto (獨島), japán: Takesima (竹島)).

Történelem

[szerkesztés]
A Macuei várkastély

Korai történelem

[szerkesztés]

Simane történelme a japán mitológiával kezdődik. Úgy hitték, hogy Ókuninusi sintó isten Izumo városában élt. Tiszteletére emelték a településen az Izumo-szentélyt.[4] Abban az időben, a jelenlegi Simane prefektúra három részre volt osztva: Ivami, Izumo és Oki.[5] Ez a felosztás a hanrendszer 1871-es elörlésésig tartott. A Nara-korban Kakinomoto no Hitomaro lett kinevezve királyi kormányzónak.[6]

Később a Kamakura-korban Kamakura-bakufu száműzetésbe küldte Gotóba és Godaigo császárt Oki szigetére. Godaigo később megszökött a száműzetésből és támogatókat gyűjtött a sógunátus ellen - amely sikerrel járt.[7]

Középkor

[szerkesztés]

A Muromacsi-kor alatt Izumo és Oki területeket a Kjógoku-család kormányozta. Azonban az Ónin-háború után az Amago-család megerősítette hatalmát a Gasszantoda kastély környékén, a Maszuda-család pedig uralma alá hajtotta az Ivami tartományt. A Ivami Ginzan ezüstbánya az Amago és Maszuda klán területe között található, emiatt számos összecsapás zajlott le. Azonban 1566-ban Mori Motonari meghódította Izumót, Ivamit és Okit is.[7] A harmincéves Mori uralom után, 1600-ban Horio Yoshiharu belépett Izumo és Oki területére, mely a szekigaharai csatát eredményezte, melyet Mori elveszített. A változást követően Horio úgy döntött, hogy ahelyett, hogy Gasszantoda várába költözne, felépítteti a Macuei várkastélyt, mely Horio halála után nem sokkal el is készült. Később 1638-ban Tokugava Iejaszu unokája, Macudaira Naomasza lett az uralkodó, mivel a Horio klánnak nem volt örököse, így Tokugava családja uralkodott a hanrendszer eltörléséig.

Az Ivami terület három régióból állt: bányászati kerület, a sógunátus közvetlen felügyelete alatt, a Hamada klán régió, valamint a Cuvano klán régióban. Az Ivami Ginzan ezüstbánya most egy az UNESCO által a Világörökség részének nyilvánított terület, mely az ország egyik legnagyobb ezüstbányája volt a 17. század elején. A Hamada klán a sógunátus oldalán állt a Meidzsi-restauráció alatt. A Cuvano klán annak ellenére, hogy a Macudaira hatalma alatt állt a császár oldalán foglalt helyet a restaurációban.[8]

Modern kor

[szerkesztés]

1871-ben a hanrendszer megszüntetése a régi Simane és Hamada tartományok területén folyt, mely a jelenlegi Simane prefektúra. Később abban az évben Oki beolvadt Tottoriba. 1876-ban Hamada prefektúra egyesült Simane prefektúrával. Azonban öt évvel később, 1881-ben a Tottori prefektúra jelenlegi területei leváltak, ezzel létrehozva a mai határokat.[8]

Földrajz

[szerkesztés]

Simane Prefektúra a Csúgoku régióban helyezkedik el a Japán-tenger felőli oldalon. A terület hegyvidékes jellege miatt a rizstermesztés leginkább csak az Izumo-síkságon lehetséges.[9] Egy másik jelentős geomorfológiai képződmény a Simane-félsziget. A félsziget a Japán-tengert szeli át Izumótól Szakaiminatóig, mely már a Tottori prefektúra része. Továbbá a félsziget kettő tengervizes tavat hozott létre: Sindzsi-tó és Nakaumi-tó. A Daikon-sziget a Nakaumi-tavon található. A fő sziget - Honsútól különálló Oki sziget is a Simane prefektúrába tartozik. A sziget maga a Daiszen–Oki Nemzeti Park.[9] Valamint Simane harcol a fennhatóság jogáért Dél-Koreával a Liancourt-sziklákért.[10]

2012. április 1-jén a prefektúra területének 6%-a fel lett véve Japán nemzeti parkjai közé, nevezetesen a Daiszen–Oki Nemzeti Park; a Hiba–Dógo–Taisaku, Nisi–Csúgoku Szancsi valamint tizenegy tartományi természeti park.[11]

A legtöbb nagyobb város a tengerparton vagy folyó mellett található.[9]

városok

[szerkesztés]
Simane prefektúra térképe
Hinomiszaki Izumo közelében

Nyolc város található Simane prefektúrában, a legnagyobb Macue, annak székhelye, a legkisebb pedig Gócu. Maszuda, Unnan, Jaszugi és Gócu városoknak volt egy kis népességnövekedése a 2000-es évek elején, amikor újabb területeket kapcsoltak hozzájuk.[12]

Falvak és városok

[szerkesztés]

A városi lakosság aránya jelentősen megnőtt az utóbbi időkben, mivel sok falut teljes egészében egy közeli városhoz csatoltak. Ez a tartomány lakosságának kétharmadát érinti.[12]

Egyesülések

[szerkesztés]
1976 Április  2011 Január  2012 Január
Izumo régió Macue város (régi rendszer) Matsue város (új rendszer) Macue város

(2011 Augusztus 1 - egyesülés  Higasiizumo várossal)

Jacuka körzet Kashima város
Simane város
Mihonoszeki város
Jakumo falu
Tamaju falu
Sindzsi város
Jacuka város
Higasiizumo város
Jaszugi város (új rendszer) Yasugi város (új rendszer) Jaszugi város
Nogi körzet Hirosze város
Hakuta város
Nita körzet Jokota város Okuizumo város
Nita város
Izumo város (új rendszer) Izumo város (új rendszer) Izumo város

(2011. október 1., egyesülés Hikava várossal)

Hirata város
Hikava körzet Taisa város
Korjo város
Taki város
Szada város
Hikava város
Óhara körzet Daitó város  Unnan város
Kamo város
Kiszuki város
Iisi körzet Mitoja város
Kakeja város
Josida város
Tonbara város Iinan város
Akagi város
Ivami régió Óda város (régi rendszer) Ōda város (új rendszer) Óda város
Nima Körzet Junocu város
Nima város 
Gócu város (új rendszer) Gócu város (új rendszer) Gócu város
Ócsi körzet Szakurae város
Ócsi város Miszato város
Daiva falu
Ivami város Ónan város
Mizuho város
Haszumi falu
Kavamoto város
Hamada város (új rendszer) Hamada város (új rendszer) Hamada város
Naka körzet Aszahi város
Kanagi város
Miszumi város
Jaszaka falu
Maszuda város (új rendszer) Maszuda város (új rendszer) Maszuda város
Mino körzet Mito város
Hikimi város
Kanoasi körzet Cuvano város (régi rendszer) Cuvano város (új rendszer) Cuvano város
Nicsihara város
Muikaicsi város Josika város
Kakinoki falu
Oki régió Oki körzet Saigō város Okinosima város
Fusze falu
Goka falu
Cuma falu
Nisinosima város
Ama város
Csibu falu

Éghajlat

[szerkesztés]

A prefektúra szubtrópusi éghajlatú. A tél felhős kevés hóval, a nyár párás. Az évi középhőmérséklet 14,6 C°. Az eső közel mindennapos, de a kifejezetten esős évszak júniustól július közepéig tart. A legmagasabb havi középhőmérsékletet augusztusban mérték, ez 26,3 C°. Az átlagos éves csapadékmennyiség 1799 milliméter, magasabb, mint Tokióban (1467 mm) és Obihiróban (920 mm).[12]

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ 月報 ： しまね統計情報データベース (japán nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 27.)
  2. ↑ Nussbaum, Louis-Frédéric. (2005).
  3. ↑ Nussbaum, "Matsue" at p. 617, p. 617, a Google Könyvekben
  4. ↑ Izumo Shrine website. [2007. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
  5. ↑ Nussbaum, "Provinces and prefectures" at p. 780, p. 780, a Google Könyvekben
  6. ↑ Shimane Prefecture introduction. [1997. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
  7. ↑ a b 古川清行 Furukawa Kiyoyuki. スーパー日本史 Super Nihon-shi. 講談社 Kōdansha (2003) 
  8. ↑ a b History of Shimane Prefecture. [2007. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 7.)
  9. ↑ a b c 新編　中学校社会科地図 Updated Social studies map for Junior High school. 帝国書院 Teikoku Shoin (2007) 
  10. ↑ Liancourt Rocks
  11. ↑ General overview of area figures for Natural Parks by prefecture. Ministry of the Environment, 2012. április 1. (Hozzáférés: 2014. augusztus 10.)
  12. ↑ a b c 考える社会科地図 Kangaeru Shakaika Chizu. 四谷大塚出版 Yotsuya-Ōtsuka Shuppan, 113. o. (2005) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Simane_prefektúra&oldid=27182258”