Schleizi-Saalbourgi csata

Schleizi csata
Napóleoni háborúk
Városi templom Schleizben
Dátum	1806. október 9.
Helyszín	Schleiz - Saalburg (Németország
Eredmény	francia győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Itáliai Királyság Poroszország
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Joachim Murat , Jean-Baptiste Drouet d’Erlon Bogislav Friedrich Emanuel von Tauentzien
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
4 000 12 ágyú 2 600 8 ágyú
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
? 400 halott
A Wikimédia Commons tartalmaz Schleizi-Saalbourgi csata témájú médiaállományokat.

A schleizi és a saalburgi csata 1806. október 9-én zajlott le a Bogislav Friedrich Emanuel von Tauentzien vezette porosz és Bernadotte hadseregének részei: Joachim Murat és Jean-Baptiste Drouet d’Erlon gróf vezette francia-itáliai erők között.

Előzmények

1806. október 2-án a poroszok ultimátumot intéztek Franciaországhoz, követelve a francia csapatok visszavonását a Rajnán túlra. Napóleon végig sem olvasta az ultimátumot. Három nap múlva a francia csapatok hadba indultak Poroszország ellen. Az erők nagyjából egyformák mind a két oldalon, de a franciák sokkal mozgékonyabbak és harcedzettebbek voltak. Október 9-én két csatára is sor került Saalburgnál és Schleiznél.

A csaták

Ez az ütközetek voltak az elsők a negyedik koalíció háborúinak sorában. A Grande Armee díszszemlét tartott a Frankenwaldban, a színházban 3 hadoszlopban vonult:

• A jobb oldali hadoszlop 50 000 főből állt Soult és Ney irányításával és a bajorok tartoztak ide
• A középső hadoszlop 70 000 főből állt, a fő hadtestet Bernadotte vezette (aki elővédet formált a Lasalle és Milhaud könnyű lovasságából) és Davout erőiből.
• A bal oldali hadoszlopot Lannes és Augereau hadteste alkotta.

Mindnyájan együtt masíroztak Berlin irányába a Saale jobb partján. Ez a hadművelet 1806 október 8 - 10. között zajlott le.

A saalbourgi csata

A porosz hadsereg vezetője II. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem Weimarnál koncentrálta erőit és a franciák cselének gondolta a támadást, a Türingiai-erdő felé vonult keletre, rájött, hogy túl nagy a kockázat, ezzel a keleti kitérővel . Nem tudta, mit tegyen, elkészült a visszavonulásra. De Hohenlohe herceg, parancsa ellenére, hogy csatlakozzon hozzá, inkább elfogadja a támadó pozícióját és továbbra is a Saale partján maradt. Ekkor küldték hátvédnek Lajos Ferdinánd herceget Saalfeld irányába, Tauenzien Schleiznél beleütközött Bernadotte hadoszlopába. 1806 október 8-án reggel az elit 27. könnyű hadosztály Lacoste ezredes (Bernadotte elővédje) villámgyorsan elfoglalta a saalbourgi hidat, amin át lehet kelni a Saale jobb partján és rá lehet térni Lipcsébe vezető útra.

A schleizi csata

Dél körül Bernadotte marsall összpontosítani próbált Schleiznél, amit a porosz von Tauenzien tábornok zászlóalja foglalt el a 8. és 2. lovas ezredekkel, mintegy 6000 emberrel (de csak 2600 vett részt a harcban). Joachim Murat ahogy megérkezett a csatatérre, átvette a parancsnokságot. Von Tauentzien ahogy észrevette, hogy a franciák előnyösebb helyzetben és többen vannak, taktikai visszavonulást hajtott végre. A szárnyain lévő erőktől elvágták, ennek következtében 400 embert veszített.

Anekdoták

Jean-Baptiste Bernadotte jelentésében megpróbálta azt a pletykát terjeszteni, hogy ez egy nagy csata volt. Az is igaz, hogy az 1. hadtest nem sok mást hallott a nap folyamán, hogy ez egy csodálatos hadjárat.

Savary tábornok, a császár szárnysegédje szerint a császár nem is említi ezt a csatát az emlékirataiban.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Schleiz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.