Sablon:Note label
Ez a sablon a cikk szövegéből lábjegyzetbe küld rövid utalásokat egy vagy több forrásra, és ezek az utalások pontosítással vagy megjegyzésekkel is kiegészíthetőek. Ha a cikk szövegéből az illető lábjegyzethez ugrató számocskára nem kattintunk rá, hanem csak nyugodni hagyjuk fölötte az egeret, akkor a buboréksúgóban láthatóvá válnak a sablonba írt információk (a legtöbb böngészőben).
A refhely használata megkívánja, hogy a hivatkozott forrás részletes leírásához a ==Források== szakaszban egy rövid azonosítót rendeljünk, mégpedig a sor elejére írt {{hely}} sablonban. Ha a refhelynek csak ez az egyetlen paramétere van, akkor egyenesen ehhez a leíráshoz fog ugratni és az indexben az azonosító első betűjét vagy számát mutatja. Ha a refhelynek más paramétereket is megadunk, akkor lábjegyzetet képez és az indexben egy kis számocskát mutat.
A lábjegyzetbe küldött utalások a ==Jegyzetek== szakaszában fognak megjelenni, ahol erről a {{Jegyzetek}} sablon gondoskodik.
Vannak cikkek, ahol a Jegyzetek szakasza helyett a ==Megjegyzések== és ==Hivatkozások== szakaszpárt használják a szerzők, ilyenkor a Hivatkozások szakaszában a {{Hivatkozások}} sablon jelenteti meg a rövid utalásokat.
A lábjegyzetben egy rövid forrásutalásra kattintva továbbugorhatunk a forrás részletes leírására.
A refhely sablon a jegyzetelő sabloncsalád része. Ez a forráshivatkozások nélküli megjegyzésekhez a {{jegyzet}} és a {{jegyzet*}} sablonok használatát kínálja, az előbbibe írtak a Jegyzetek, az utóbbival írtak pedig a Megjegyzések szakaszában válnak láthatóvá. A sabloncsalád részletes ismertetése a Sablon:Jegyzetelő sabloncsalád/doc lapon olvasható.
Változatok
[szerkesztés]Hivatkozás egy forráshelyre
[szerkesztés]- {{refhely| hely }}
- A helyet meg kell adni és ez egy pontosítással vagy megjegyzéssel is kiegészíthető.
- Ha az egeret egyszerűen nyugodni hagyjuk, akkor a hely azonosítója látszik a buboréksúgóban.
- Például:
- {{refhely|Adamik 1971}} Ez lesz belőle:[1].
Hivatkozás egy forráshelyre pontosítással vagy megjegyzéssel
[szerkesztés]- {{refhely | hely | szöveg }}
- Megjelenít egy kis számot, amire kattintva a lábjegyzetbe jutunk. A sablonban megadott hely és szöveg a számocska fölött úszva a buborékban is, a lábjegyzetben is olvasható. Onnan a nyilacskára kattintva a forrás részletes leírásához jutunk.
- Például:
- {{refhely|Szophoklész 1979|93. oldal – A Helikónon levő forrásnak és e forrás nimfájának neve.}} Ez lesz belőle:[2]
Hivatkozás maximum tizenegy forráshelyre egyetlen lábjegyzetben
[szerkesztés]- {{refhely | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg }}
- A forráshelyek azonosítója és a köztes szövegek ugratás nélkül is látszanak a lábjegyzetre vivő számocska buboréksúgójában.
- Az első forráshely leírására a nyilacska segítségével közvetlenül odaugrathatunk, a többire csak a lábjegyzetből tudunk továbbugratni.
- Egyes azonosítókat vagy szövegeket el is lehet hagyni, de ilyenkor is fel kell tüntetni a köztes választóvonalakat! Például így nézhet ki négy, minden pontosítás és megjegyzés nélkül megadott hely esetében:
- Példák:
- {{refhely|Kőváry 1859|55;| Benkő 1971 |232–233;|Rácz 2001|28;|Éder 1978| 405–432.}}
- Négy hely és négy pontosítás. Ez lesz belőle:[3]
- {{refhely|Kőváry 1859|| Benkő 1971 ||Rácz 2001||Éder 1978|}}
- Négy hely minden megjegyzés nélkül. Ez lesz belőle:[4]
- {{refhely|| Benkő levelezéséből az 1782-es dátumra lehet következtetni. Lásd |Szabó–Tarnai 1988| 44.}}
- A köztes választóvonalak jelzik, hogy az első helyen nincs forráshivatkozás. Ez lesz belőle:.[5]
- {{refhely|Éder 1978| 126; |Rácz 2001| 7–11.}}
- Két hely pontosítással. Ez lesz belőle:[6]
Azonos paraméterezésű sablonok összevonása
[szerkesztés]Ez az „azonos” paraméter[7] segítségével[7] megy.[7]
Az első helyen ez áll: {{refhely|Karsa 1962|318. oldal|azonos=K318}}
Az összes többi azonos paraméterezésű helyen ez áll: {{refhely|azonos=K318}}
(Az azonos paraméternek megadott címke nem állhat csak számból.)
Hivatkozás megjelenítése a Források és a Jegyzetek szakaszokban
[szerkesztés]Ahhoz, hogy a hivatkozások meg is jelenjenek a {{hely}}
(?) sablont kell a Források szakaszba elhelyezni a következő formában: {{hely|használt azonosító}}, majd kiegészíteni a szükséges adatokkal, ami alapján a forrás beazonosítható, megtalálható. A fenti példák például így mutatnak a források megjelenítésére szolgáló Források és a Jegyzetek szakaszokban:
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Adamik 1971
- ↑ Szophoklész 1979 93. oldal – A Helikónon levő forrásnak és e forrás nimfájának neve.
- ↑ Kőváry 1859 55; Benkő 1971 232–233; Rácz 2001 28; Éder 1978 405–432.
- ↑ Kőváry 1859 Benkő 1971 Rácz 2001 Éder 1978
- ↑ Benkő levelezéséből az 1782-es dátumra lehet következtetni. Lásd Szabó–Tarnai 1988 44.
- ↑ Éder 1978 126; Rácz 2001 7–11.
- ↑ a b c Karsa 1962 318. oldal
Források
[szerkesztés]- ↑ Adamik 1971: Catullus versei. Adamik Tamás. Tankönyvkiadó. 1971. = Auctores Latini.
- ↑ Benkő 1971: Benkő Samu: Középajtától Európáig. In: Sorsformáló értelem. Bukarest. 1971.
- ↑ Éder 1978: Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. Budapest: Akadémiai. 1978. ISBN 963-05-1383-8
- ↑ Kőváry 1859: Kőváry László: Erdély történelme. Pest: Ráth Mór. 1859–1866.
- ↑ Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- ↑ Rácz 2001: Rácz János: Népi növényneveink. In: Magyar Nyelvőr. 125. évfolyam 3. szám. 2001. július–szeptember. ISSN 1585-4515
- ↑ Szabó–Tarnai 1988: ' Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. ISBN 963 222 153 2.
- ↑ Szophoklész 1979: Szophoklész: Szophoklész drámái. (hely nélkül): Európa. 1979. = Bibliotheca classica,
- ↑ Karsa 1962: szerk.: Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1962)
- Megjegyzés
Minden sablonnál gondolni kell arra, hogy a „paraméternév=paraméterérték” forma kötelező, ha egy paraméterértékben egyenlőségjel van (mint az az url-ekben gyakori). A névtelen paramétereknél a paraméter sorszáma szolgál paraméternév gyanánt. Ha ilyenkor nem adjuk meg a paraméter sorszámát, akkor az olyan, mintha a paraméter teljesen hiányozna.
TemplateData
[szerkesztés]Nincs leírás.
Paraméter | Leírás | Típus | Állapot | |
---|---|---|---|---|
1. hivatkozás | 1 | Az első forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk
| Ismeretlen | ajánlott |
1. kiegészítés | 2 | Az első forrásleírás kiegészítése
| Ismeretlen | ajánlott |
2. hivatkozás | 3 | A második forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
2. kiegészítés | 4 | A második forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
3. hivatkozás | 5 | A harmadik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
3. kiegészítés | 6 | A harmadik forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
4. hivatkozás | 7 | A negyedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
4. kiegészítés | 8 | A negyedik forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
5. hivatkozás | 9 | Az ötödik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
5. kiegészítés | 10 | Az ötödik forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
6. hivatkozás | 11 | A hatodik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
6. kiegészítés | 12 | A hatodik forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
7. hivatkozás | 13 | A hetedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
7. kiegészítés | 14 | A hetedik forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
8. hivatkozás | 15 | A nyolcadik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
8. kiegészítés | 16 | A nyolcadik forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
9. hivatkozás | 17 | A kilencedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
9. kiegészítés | 18 | A kilencedik forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
10. hivatkozás | 19 | A tizedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
10. kiegészítés | 20 | A tizedik forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
11. hivatkozás | 21 | A tizenegyedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk | Ismeretlen | opcionális |
11. kiegészítés | 22 | A tizenegyedik forrásleírás kiegészítése | Ismeretlen | opcionális |
hivatkozáscsoport | csoport | A <ref>-ek csoportja (megjegyzések és forráshivatkozások szétválasztásához szükséges)
| Karakterlánc | opcionális |
hivatkozásazonosító | azonos | Egy azonosító, amivel a teljesen megegyező forráshivatkozásokat össze lehet vonni. A számozott paraméterek csak az első használatnál szükségesek, minden további megjelenésnél csak az azonosítót kell megadni. | Karakterlánc | opcionális |