Sárgaláz elleni védőoltás
A sárgaláz elleni védőoltás olyan vakcina, amely védelmet nyújt a sárgaláz ellen.[1] A sárgaláz egy Afrikában és Dél-Amerikában előforduló vírusfertőzés. Az emberek mintegy 99%-a a beoltást követően egy hónappal már immunissá válik, és a védelem egy egész életen át tart. Az oltóanyag segít a járványkitörések megfékezésében. A védőoltást vagy izomba, vagy a bőr alá adják.[1]
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint azokban az országokban, ahol a betegség elterjedt, rutinszerű immunizálásra van szükség. Erre általában kilenc és tizenkét hónapos kor között kell sort keríteni. A fertőzött térségekbe utazókat is be kell oltani.[1] Emlékeztető oltásra általában nincs szükség.[2]
A sárgaláz elleni oltóanyag általában biztonsággal beadható. Ez azokra is vonatkozik, akik HIV vírussal fertőzöttek, de nincsenek tüneteik. Enyhe mellékhatások jelentkezhetnek: többek között fejfájás, izomfájdalom, az oltás helyén felmerülő fájdalom, láz és kiütés. Súlyos allergiás reakció egymillió esetből körülbelül nyolcszor, komoly neurológiai probléma egymillió esetből négyszer, szervi elégtelenség pedig egymillió esetben három alkalommal fordulhat elő. A védőoltás várandósság alatt is biztonságosnak tekinthető, ezért a javasolt mindenkit beoltani, aki valószínűleg ki lesz téve a vírusfertőzésnek.[1] Rendkívül gyenge immunrendszerű személyek számára beadása nem javasolt.[3]
A sárgaláz elleni védőoltást 1938-ban kezdték el alkalmazni.[4] Az oltóanyag szerepel az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszereket tartalmazó listáján, amely az egészségügyi alapellátásban szükséges legfontosabb gyógyszereket sorolja fel.[5] A vakcinát gyengített vírusokból állítják elő.[1] Bizonyos országok a területükre történő belépés engedélyezése előtt igazolást kérnek a sárgaláz elleni védőoltásról abban az esetben, ha valaki olyan országból érkezik, ahol a betegség elterjedt.[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f (2013. július 5.) „Vaccines and vaccination against yellow fever. WHO position paper -- June 2013.”. Releve epidemiologique hebdomadaire / Section d'hygiene du Secretariat de la Societe des Nations = Weekly epidemiological record / Health Section of the Secretariat of the League of Nations 88 (27), 269-83. o. PMID 23909008.
- ↑ (2015. június 19.) „Yellow Fever Vaccine Booster Doses: Recommendations of the Advisory Committee on Immunization Practices, 2015.”. MMWR. Morbidity and mortality weekly report 64 (23), 647-50. o. PMID 26086636.
- ↑ Yellow Fever Vaccine. CDC , 2011. december 13. (Hozzáférés: 2015. december 15.)
- ↑ Norrby E (2007. november 1.). „Yellow fever and Max Theiler: the only Nobel Prize for a virus vaccine”. J. Exp. Med. 204 (12), 2779–84. o. DOI:10.1084/jem.20072290. PMID 18039952. PMC 2118520.
- ↑ WHO Model List of EssentialMedicines. World Health Organization, 2013. október 1. (Hozzáférés: 2014. április 22.)
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést. A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Yellow fever vaccine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.