Ugrás a tartalomhoz

Rákóczi-induló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákóczi-induló
Műfajmagyar komolyzenei dal
DallamNikolaus Scholl

A Rákóczi-indulót Nikolaus Scholl, a Császári-Királyi Hadsereg 32. gyalogezredének karmestere írta 1820-ban.[1] A Rákóczi-nóta hangszeres és énekelt változatainak motívumait használta fel. Bécsben adták ki 1820-ban 2 ill. 4 kezes zongorára hangszerelve.[2] A mű két részből áll: főrész és trió.

Az indulót sokan feldolgozták, közöttük Erkel Ferenc és Liszt Ferenc, a legismertebb azonban Hector Berlioz zenekari műve, ami az egész világon ismertté tette a Rákóczi-indulót. A kiegyezés után bekerült a Nemzet három dala című kiadványba a Himnusz és a Szózat mellé.[3]

A második világháború idején a Budapest I. rádiónak szünetjele volt,[4] a háború után utóda, a Kossuth Rádió reggelenként a Rákóczi-indulóval kezdi az adását.

1938 novembere[5] és 1988 februárja[6] között Berlioz művével kezdődött a mozikban a filmek előtt vetített Magyar világhíradó (később Magyar Filmhíradó).

Története

[szerkesztés]
  • 1823-ban kisebb változtatásokkal belekerült egy keszthelyi kéziratos verbunkos-gyűjteménybe Grand Marcia di Rakotzy címen.
  • 1828-ban két berlini kiadónál is megjelent, a szerző nevének említése nélkül.
  • 1838. október 8-án bemutatták Gaál József A peleskei nótárius[7] című énekes bohózatát a Pesti Magyar Színházban (1840-től a neve Nemzeti Színház), melynek egyik dala a Rákóczi-induló volt. A mű zenéjét Thern Károly szerezte.
  • 1838. november 30-án Erkel Ferenc „phantásiát és változatokat” játszott zongorán, zenekari kísérettel, „Rákóczynak erdélyies nótájára”, ugyancsak a Pesti Magyar Színházban.
  • 1839. március 23-án egy, a Pesti Magyar Színházban tartott hangversenyen elhangzott a Rákóczi-induló is. Ugyanitt május 14-én Ole Bull(en) norvég hegedűművész játszotta az indulót.
  • 1839. augusztus 8-án mutatták be Ludwig Schindelmeisser(en) Szapáry című háromfelvonásos operáját a Pesti Városi Német Színházban, amelyben felhangzott a Rákóczi-induló is.
  • Liszt Ferenc többször játszotta pesti hangversenyein a Rákóczi-indulót, először 1839. december 29-én. 1840. január elején meg is akarta jelentetni a hangversenyein elhangzott indulót, a cenzúra azonban közbelépett.
  • 1840-ben Erkel Ferenc kiadta Rákóczy indulója. Emlékül Liszt Ferencre című zongoraművét, a betiltott Liszt-kiadvány helyett.[8] A kiadásnak akkora sikere lett, hogy ugyanabban az évben még kétszer ki kellett adni. Később, 1860-ban ugyanezt kiadta a Rózsavölgyi cég is.
  • 1840-ben Liszt előadásainak hatására megjelent Georg Micheuz Rákóczy Marsch (Ungarischer Marsch) című műve Pesten.
  • Liszt Ferenc 1840–43 között megírta a Magyar Dallok című, 11 zongoradarabból álló sorozatát, melynek 10. darabja a Rákóczi-induló. A ciklus folytatása (12–21) volt az 1847 körül keletkezett Magyar rapszódiák sorozat korai változata, amelynek 13. száma a Rákóczi-induló.[9]
  • Antonio Diabelli bécsi zeneszerző és kiadó népszerű zongoradarabokat tartalmazó sorozatában az 52. füzet címe Ungarische Nationalmelodien, ennek első (a sorozat 207. sorszámú) darabja a Rákóczi-induló.
  • Carl Czerny Musikalisches Pfennig-Magazin für das Pianoforte című könyve 1843-ban kiadott első kötetének 116. darabja a „Ragotzy Marsch”.
  • Franz Jüllig Ungarische Nationalmelodien für das Pianoforte című, 1843-ban Bécsben kiadott művébe is belekerült a Rákóczi-induló.
  • A Rákóczi-induló témája belekerült Erkel Ferenc Hunyadi László című operája utólag készült nyitányának gyors részébe,[10] mely 1845. október 2-án hangzott el először. (A nyitány lassú részének témája a Rákóczi-nótából származik.) Ezzel a Rákóczi-induló túllépett a Rákóczi-szabadságharc korán és hangulatán, és a magyar szabadságeszme általános zenei jelképévé vált.

{
   \relative c' {
      \key a \minor
      \time 2/4
      \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 90
      \set Staff.midiInstrument = "tremolo strings"
      \transposition c'
        \partial 8 \times 2/3 { ais'16( b c) } | b8 \times 2/3 { ais16 b cis } b8 \times 2/3 { ais16 b cis } |
        b4. ais16 ais | g8 fis e fis | b,4.-> cis16 d |
        e8:16 dis: e: fis: | g: ais: b: cis: | d16 cis b d cis b ais cis | b
      }
}

1846. február 15-én és 20-án mutatták be a Nemzeti Színházban a Rákóczi-induló legismertebb, Hector Berlioz szerezte feldolgozását, amelyet maga a szerző vezényelt. A darab kirobbanó sikert aratott, a közönség követelte az ismétlést.[11] Berlioz az eredeti kéziratot Erkel Ferencnek adta; az ő hagyatékából került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe.[12]

Az 1846-os bemutató után Berlioz még finomított a hangszerelésen, és átdolgozta a kóda végét: az eredeti változat utolsó 7 ütemét 19 új ütemmel cserélte ki. Ez az átdolgozott változat került bele az 1845–46-ban komponált, Faust elkárhozása című drámai legendába, melyet Liszt Ferencnek ajánlott.

Az 1848–49-es forradalom szabadságharc bukása után a Rákóczi-indulót betiltották, és csak 1859. november 27-én játszhatta először a Filharmóniai Társaság. Erkel Ferencnek a következő évben három egymás utáni hangversenyen kellett vezényelnie a Berlioz-féle Rákóczi-indulót, mert a közönség nem tudott betelni vele.

Berlioz műve a mai napig a legnépszerűbb feldolgozása a Rákóczi-indulónak, bár a bemutató után sokakat megihletett az induló. Liszt Ferenc 1860-ban zenekarra is feldolgozta.[13] Rajta kívül Mosonyi Mihály, Reményi Ede, Bartók Béla, Johannes Brahms, Kodály Zoltán több művében feltűnnek a motívumai ill. rövidebb-hosszabb idézetei. Az átiratok száma több százra tehető; ezekről még nem készült bibliográfia.

Az eredeti változat

[szerkesztés]

Nikolaus Scholl „Racozy Marsch”-ának eredeti változata (No. 9.):


\version "2.18.2"
\header { tagline = "" }    % ne legyen copyright szöveg
dallam = \relative c' {
      \key c \major
      \time 4/4
      \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 108
%      \set Staff.midiInstrument = "drawbar organ"
      \transposition c'
	r2. \times 2/3 { e'8 fis gis } | \repeat volta 2 { a4 gis8 b a4 gis8 b | \slashedGrace b8 a4 gis a2 |
	a8 gis a b c2 | c8 b a gis a4. c8 | b a gis b a cis, fis a | gis fis e gis fis e dis fis | fis( e) e( dis) fis( e) e( dis) | }
		\alternative { { e2 e'4 \times 2/3 { e,8 fis gis } } { e2 e'4 \times 2/3 { fis,8 e dis | } } }
	<e b gis>4 r <gis e c> r | b2.. e8 | b4.. e16 b4.. e16 | b2 e | c8 e c4 b8 dis b4 | a8 c a4 gis8 b gis4 |
	f8 a f4 e4.. gis16( | e4..) gis16 e8 gis e gis | e2 e'4 \times 2/3 { e,8 fis gis } |
	a4 gis8 b a4 gis8 b | \slashedGrace b8 a4 gis a2 | a8 b c4. b8 a4. a8 f4. e8 d cis |
	d8 e f4. e8 d4 ~ | d c8 b4 a8 gis a | gis b e4 e,2 | a8 c e4 e,2 | gis'4 b e,2 | a4 c e,2 | \slashedGrace d'8 e4 e,2 gis4 | a8 c gis b a4
	\bar "|."
      }
kiseret = \relative c' {
	\clef bass \key c \major
	r1 | \repeat volta 2 { <a e c a>4 <a e c> a, <a' e c> | \repeat unfold 3 { a, <a' e c> a, <a' e c> | } e <b' gis> a <f' cis> |
	b, <gis' e> b,, <b' fis dis> | <b gis e> <b fis dis b> <b gis e> <b fis dis b> | }
			\alternative { { <b gis e> <b gis e> <b gis e> r | } { <b gis e> <b gis e> <b gis e> r | } }
	<e e,> r <b b,> r | <e, b g e>2. r4 | <e' gis, e>2 <e gis, e>2 |
	<gis gis, e> <gis gis, e> | <a, a,> <b b,> | <c c,> <b b,> |
	<dis c a f> <e b g e> | <e b gis e> <e b gis e> | <e b gis e>2. r4 |
	\repeat unfold 6 { a,, <a' e c> } | a, <g' cis,> a, <g' cis,>
	d <d' a d,> d, <d' a d,> | d, <b' a f> d, <b' a f> | <b gis e> <b gis e> <b gis e>2 | <c a e>4 <c a e> <c a f>2 |
		\repeat unfold 2 { <b gis e>4 e } | \repeat unfold 2 { <c a e> e } | \repeat unfold 2 { <b g e> e } |
		<c a>8 <e c> <b gis e> e <c a>4
}
kotta = {
   \new PianoStaff <<
   \new Staff { \dallam }
   \new Staff { \kiseret }
   >>
}
\score {
   \kotta
   \header {
     title = "Rákóczi-induló"
     composer = "Nikolaus Scholl"
%     poet = ""
   }
   \layout {
	indent = 0.0\cm
	}
}
\score {
   \unfoldRepeats
   \kotta
   %\kiseret
   \midi { }
}

Trio:


\version "2.18.2"
\header { tagline = "" }    % ne legyen copyright szöveg
afisd = \relative { <a fis d> }
ismet = \relative c' { a'2. cis8 e | a,4 cis8 e a,4 a'8 gis | gis fis fis eis gis fis fis eis |
	fis2. fis'8 e | e d d cis e d d cis | d2. d,8 fis | b,2. b'8 d |
	e,4 b'8 d e,4 b'8 d | cis b a cis b a gis b | a cis gis b a4 \bar "S" }
ismkis = \relative c' {
	\repeat unfold 3 { <cis a> } r4 \repeat unfold 3 { <cis a> } <cis gis e cis> |
		<cis a fis> <cis gis eis cis> <cis a fis> <cis gis eis cis>
	<cis a fis> <cis a fis>8 <cis a fis> <cis a fis>4 <a e cis a> | \afisd < a e cis a> \afisd <a e cis a>
		\afisd <a fis d>8  <a fis d> <a fis d>4 r | \repeat unfold 3 { <b fis d> }  r |
	\repeat unfold 3 { <b fis d b> } r | <cis a e>2 <e b gis e> | <cis a>4 <e b gis e> <cis a> }
dallam = \relative c' {
      \key a \major
      \time 4/4
      \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 90
%      \set Staff.midiInstrument = "drawbar organ"
      \transposition c'
	\partial 4 cis'8 e \bar "S" | \ismet \bar "||"
	\once \override Score.RehearsalMark.break-visibility = ##(#t #t #f)
	\mark \markup { \musicglyph #"scripts.segno" } \break
	<a a,>4 | <g g,> <f f,> <e e,> <d d,> | <cis cis,> <d d,> <e e,>4.. <a a,>16 | <e e,>4.. <a a,>16 <e e,>4.. <a a,>16 |
	e8 cis a cis e cis e a | e2 <a a,> | g8 e f d e c d b | c8 b c d e4 d |
	c2 c8 e g b, | c e g b, c e g b, | c2 c'4 cis,8 e |
	\override Score.RehearsalMark.self-alignment-X = #1 \override Score.RehearsalMark.Y-offset = #6
	\mark \markup { \vcenter "D.C. al" \musicglyph #"scripts.segno" } \bar "S-S" }
kiseret = \relative c' {
      \clef bass
      \key a \major
	\partial 4 r4 \ismkis
	r | <cis, cis,> <d d,> <e e,> <f f,> | <g g,> <f f,> <e e,>2 | <a e a,>2 <a e a,> |
	<a e cis a>4 <a e cis a>8. <a e cis a>16 <a e cis a>4 <a e cis a> | <a e a,>2 <a e a,> | e4 f g g, |
		<g' e c> <g e c>8. <g e c>16 <g e c>4 <g d b g> |
	<g e c> <g e c>8. <g e c>16 <g e c>4 <g e c> | <g e c> <g d b g> <g e c> <g d b g> | <g e c> <g e c>8 <g e c> <g e c>4 r | }
\score {
   \new PianoStaff <<
   \new Staff { \dallam }
   \new Staff { \kiseret }
   >>
   \layout {
	indent = 0.0\cm
	}
}
\score {
   \unfoldRepeats
	<<
	{ \dallam \ismet }
	{ \kiseret \ismkis }
	>>
   \midi { }
}

Bihari János változata

[szerkesztés]

Nikolaus Scholl szerette hallgatni Bihari János cigánybandáját, és gyakran játszatta vele Rákóczi keservét. Néhányan úgy gondolják, hogy nem is Scholl, hanem Bihari szerezte a Rákóczi-indulót.

A Bihari által játszott változat első része dr. Wekerle László szövegével:[14]


\version "2.18.2"
\layout { \context { \Voice \consists "Ambitus_engraver" } }
\header { tagline = "" }    % ne legyen copyright szöveg
dallam = \relative c' {
      \key a \minor
      \time 4/4
      \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo 4 = 72
      \set Staff.midiInstrument = "trombone"
      \transposition c'
        \partial 4 \times 2/3 { e8 fis gis } | \repeat volta 2 { a4 gis8 b a4 gis8 b | a4 gis a2 | a8 gis a b c4. b8 | c b a gis a4. c8 |
                %{akarata%} b a gis b a gis fis a | gis fis e gis fis e dis fis | fis e e dis fis e e dis }
                        \alternative { { e2 r4 \times 2/3 { e8 fis gis | } }  { e2. e'4 } }
        %{Hős Rákóczi%} e,2 gis | b2. e4 | b4. e8 b e b e | b2 e4 r | c8 e c4 b8 d b4 | a8 c a4 gis8 b gis4 | f8 a f4 e gis | e4. gis8 e gis e gis | e2 e'4
        %{Ujul a vészx%} \times 2/3 { e,8 fis gis } | a4 gis8 b a4 gis8 b | a4 gis a2 | a8 b c4. b8 a4 ~ | a8 g f2 e4 |
        %{Hej, hová lettek%} d' cis8 e d4 cis8 e | d4 cis d2 |
        %{A vezérek, mily sors%} d8 e f4. e8 d4 ~ | d8 c b2 a4 | gis8 b e4 e,2 | a8 c e4 e,2 | gis8 b gis b e,2 | a8 c a c e,2 | e'4 e,2 fis8( gis) |
                        a4 gis8( b) a4 r |
        \bar "|."
      }
\score {
   <<
   \dallam
   \addlyrics {
        Ma -- gya -- rok Is -- te -- ne, rontsd a la -- banc ha -- dát,
        kö -- ze -- leg az ó -- ra csa -- ta -- ri -- a -- dó -- ra,
        hogy a ma -- gyar a -- ka -- ra -- ta, csa -- ta va -- sa, di -- a -- da -- la
        ment -- se meg e szo -- mo -- rú ha -- zát. Ma -- gya -- rok, zát, haj!
        Hős Rá -- kó -- czi né -- pe, ku -- ru -- cok e -- lő -- re!
        Di -- a -- dal ve -- le -- tek, el -- le -- nes fe -- le -- tek
        le -- ti -- por -- tá -- tok, ver -- je go -- no -- szo -- kat á -- tok.
        Ú -- jul a vész, a ha -- zát im el -- á -- ru -- lák,
        jön a rom -- bo -- lók új ár -- ja, hej, ho -- vá let -- tek a hős dal -- ják?
        A ve -- zé -- rek mily sors vár -- ja a sze -- gény nép sok e -- zer -- jét,
        a ko -- mor szí -- vű had -- u -- rak fe -- jét? Buj -- dos -- nak szer -- te -- szét.
      }
   >>
   \layout { indent = 0.0\cm }
}
\score {
   \unfoldRepeats
   \dallam
   \midi { }
}

Vegyeskari feldolgozások

[szerkesztés]

Vavrinecz Béla vegyeskari feldolgozásának részlete (szöveg: Vargha József):[15]


\version "2.18.2"
\layout { \context { \Staff \consists "Ambitus_engraver" } }
\header { tagline = "" }    % ne legyen copyright szöveg
kozos = \relative c' {  \partial 4 \times 2/3 { d'8 d d } | d4 d8 d d4 d8 d | d4 d d2 ~ | d8 d d d d2 ~ | d8 d d d d2 ~ | d1( | d,2) r4 }
felso = \relative c' { \times 2/3 { d8 e fis } | g4 fis8 a g4 fis8 a | g4 fis g2 | g8 fis g a bes2 | bes8 a g fis g4.
        %{hogy árva népünk%} bes8 | a g fis a g b, e g | fis e d fis e d cis e | e d d cis e d d cis | d2 b'\rest | }
also  = \relative c' { \times 2/3 { d8 e fis } | d4 d8 d d4 d8 d | d4 d d2 | es4 es8 es es2 |
        g4 g8 fis g4. d8 | fis e d fis e b e g | d4 d cis cis | a a8 a a4 a8 a | a2 b'\rest | }
dallam = \relative c' {
      \key d \phrygian
      \time 4/4
      \set Score.tempoHideNote = ##t \tempo "Allegro" 4 = 72
      \set Staff.midiInstrument = "trombone"
      \transposition c'
      \new Voice = "dallam" {
        %{Riad a kürt%} \kozos
        {
        << \voiceOne \felso
           \new Voice { \voiceTwo \also }
        >>
        } }
        \bar "|."
      }
\score {
   <<
   \dallam
   \new Lyrics \lyricsto "dallam" {
        Ri -- ad a kürt sza -- va, dob -- ban az if -- jú szív! Re -- pül a szó: a ha -- za hí!
        Vö -- rös a ég, kel a nap, jön az el -- len -- ség, bosz -- szú tü -- ze ég, azt a -- kar -- ja rég,
        hogy ár -- va né -- pünk ő -- si jo -- gát, i -- gaz har -- cunk di -- a -- da -- lát
        meg ne lás -- sa ez a nem -- ze -- dék!
      }
   >>
   \layout { indent = 0.0\cm }
}
\score {
   \unfoldRepeats
   \dallam
   \midi { }
}

Egy másik vegyeskari feldolgozás Goll Jánosé, ugyancsak Wekerle szövegére.[16]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Egyes vélemények szerint elképzelhető, hogy már 1818-ban vagy 1819-ben.
  2. A kétkezes változat Hieronymus Payer(de), a négykezes Franz v. Decret átirata.
  3. A nemzet három dala. Zongorára átírta Tarnay Géza Országos Széchényi Könyvtár. Budapest és Lipcse: Rózsavölgyi és Társa (Hozzáférés: 2017. október 19.)
  4. A Budapest I. rádió szünetjele
  5. Magyar Világhíradó 768.. filmhíradók online, 1938. november 1.
  6. Magyar Filmhíradó 1988 február, 4. szám. filmhíradók online, 1988. február 22.
  7. Gaál József: A PELESKEI NÓTÁRIUS. mek.oszk.hu (1838) (Hozzáférés: 2017. október 14.)
  8. Rákóczy indulója. Zongorára alkalmazta Erkel Ferenc Országos Széchényi Könyvtár (1840) (Hozzáférés: 2017. október 19.)
  9. Liszt Ferenc: Magyar Rhapsodiák. rakoczi-indulo.oszk.hu. Bécs: Haslinger (1847) (Hozzáférés: 2017. október 19.)
  10. Erkel Ferenc: Hunyadi László: Nyitány. Magyar Állami Operaház Zenekara, vezényel Eugene Kohn YouTube. app László Sportaréna (2012. augusztus 10.) (Hozzáférés: 2017. október 14.) (videó) 3:37-től.
  11. Maga Berlioz úgy emlékszik vissza, hogy kétszer végig sem tudták játszani a forte-részt a közönség tombolása miatt, erről azonban – bár nagy szenzáció lett volna – egyik újság sem számolt be. Később Berlioz úgy emlékezett vissza, hogy Pestre indulása előtt, február 6-ról 7-re virradó éjjel komponálta az indulót, de az utólagos kutatások alapján ez is kétségbe vonható.
  12. Hector Berlioz: Rákóczi induló. Országos Széchényi Könyvtár. Szerzői kézirat (1846) (Hozzáférés: 2017. október 19.)
  13. Liszt Ferenc: Rákóczy Marsch für grosses Orchester. rakoczi-indulo.oszk.hu. Leipzig: J. Schubert & Co. (1871) (Hozzáférés: 2017. október 19.). Liszt azért várt 11 évet a kiadással, mert nem akart konkurenciát teremteni Berlioz Faust elkárhozásának.
  14. Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 26. kotta  
  15. Pécsi Géza – Uzsayné Pécsi Rita: Énektár: A Kulcs a muzsikához c. tankönyv melléklete. Pécs: Kulcs a muzsikához Alapítvány. 1999. 234. o.  
  16. [www.mozaweb.hu/Lecke-ENK-Enek_Zene_7-Rakoczi_indulo-99375 Ének-Zene 7.] Mozaik Education (Hozzáférés: 2017. október 19.)

Források

[szerkesztés]

Felvételek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap