Pusztaszikszó
| Pusztaszikszó | |
 | |
| A pusztaszikszói kápolna romos épülete 2015-ben | |
| Közigazgatás | |
| Település | Füzesabony |
| Irányítószám | 3390 |
| Körzethívószám | 36 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 36 fő (2011. okt 1.)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Pusztaszikszó
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 45′ 50″, k. h. 20° 22′ 14″47.764007°N 20.370498°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 50″, k. h. 20° 22′ 14″47.764007°N 20.370498°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztaszikszó témájú médiaállományokat. | |
Pusztaszikszó Füzesabony településrésze. A várostól északnyugatra, Kerecsend irányában a 3-as főút délnyugati oldalán fekszik, a Laskó-patak mellett.
Története
[szerkesztés]
A település környéke évezredek óta lakott, már a kőkorból, és a bronzkorból is találtak különböző tárgyakat.[2] A török uralom előtt a falucska az egri püspökség uradalmának egyik központja volt, akkor azonban sok környékbeli társához hasonlóan elpusztult a harcok során. Telekessy István, majd gróf Erdődy Gábor egri püspök is újra akarta telepíteni a helységet, de nem jártak sikerrel, faluként már nem tudott újjáéledni a település. A telepítési kísérletek eredménye volt a Szent Vendel-kápolna és a második világháborúban elpusztított püspöki kastély. Az egykori uradalom jelentős mennyiségű mezőgazdasági árut állított elő, amit az egykor az országút déli oldalán húzódó, a kerecsendi téglagyár termékeit is az abonyi állomásra szállító kisvasúton szállítottak el.[3] A Pusztaszikszón a 19. század elején épült egri érseki kastély 1945-ben pusztult el. Az uradalom az államosítással állami tulajdonba került. A kastély helyén kitermelt földből építették a 33-as főút első, 1987-es építésű felüljáróját a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal fölött.
Szent Vendel-kápolna
[szerkesztés]A Szent Vendel-kápolna Füzesabonytól északnyugati irányban fekszik. Főbejárata nyugati tájolású. A kápolna egyhajós, íves szentélyzáródású, kontyolt nyeregtetős épület, melynek főbejárata fölött, a boltíves főpárkány alatt a Barkóczy család címere található. Az 1810. évi canonica visitatio szerint a pusztaszikszói kápolnát Barkóczy Ferenc építtette Szent Vendel tiszteletére. Az épületet 1844-ben újították fel, majd legutoljára 1995-ben került sor az épület állagmegóvására. Ekkor kapott palatetőt az épület. A szentélyt félkupolával fedett, ívelt, félköríves falmélyedésben hozták létre. A főhajó északi és déli oldalán egy egy melléktér kapott helyet.[4]
Galéria
[szerkesztés]-
A pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna külső, északkeleti oldala -
A kápolna homlokzata nyugat felől -
A kápolna belső tere 2015-ben -
A Szent Vendel-kápolna boltíves oldalsó bejárata a déli oldalon -
A pusztaszikszói kápolna beszakadt mennyezete -
A Szent Vendel-kápolna déli bejárati részlete a címerrel -
A kápolna keleti oldala -
A kápolna hátsó, északi oldala belülről -
A pusztaszikszói kápolna fa toronyrésze -
A pusztaszikszói kápolna falába beépített régi kőkocka -
Az épület nyugati oldala a jobb felső sarokban a beépített kőkockával -
A pusztaszikszói Szent Vendel-kápolna északi oldala -
A harmadik katonai felmérés térképe Miskolcról, rajta Pusztaszikszó kápolnájával 1887-ből.
.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Magyarország helységnévtára 2013 (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
- ↑ Füzesabony története. Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola. [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
- ↑ Füzesabony–Szikszópuszta–Kerecsend-vonal. kisvasút.hu. (Hozzáférés: 2013. október 27.)
- ↑ Római katolikus Szent Vendel-kápolna. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2015. február 21.)
Források
[szerkesztés]- Heves megye műemlékei
- Füzesabonyi Hírhatár Online
