Ugrás a tartalomhoz

Prunus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prunus nemzetség
Nemes szilva (P. domestica)
Nemes szilva (P. domestica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
L.
Alnemzetségek és fajsorok

Alnemzetségbe nem sorolt fajok:

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Prunus nemzetség témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Prunus nemzetség témájú médiaállományokat és Prunus nemzetség témájú kategóriát.

A Prunus a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, vitatott rendszertani besorolású, főleg fákat és cserjéket magába foglaló növénytaxon - jelen esetben nemzetség neve. A csonthéjas magvú gyümölcsöket termő olyan közismert növények tartoznak ide, mint a szilva, cseresznye, őszibarack, kajszibarack és a mandula. A The Plant List szerint kb. 200 faj tartozik jelenleg ebbe a nemzetségbe.[1]

Származása, elterjedése

[szerkesztés]

Főleg az északi féltekén honos a mérsékelt övben, néhány faj Dél-Amerikában az Andokban fordul elő.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Virágaik színe általában a fehértől a rózsaszínig váltakozik, 5 szirom- és 5 csészelevelük van. Virágzata egyszerű vagy ernyős, 2-6 vagy több fürttel. Magvait vastag, csontkemény burok veszi körül; ez az elfásodott belső termésfalú, csonthéjas termés egy termőlevélből alakul ki. Levelei egyszerűek vagy lándzsásak, a szélük gyakran fogazott.

Osztályozása

[szerkesztés]

A fajgazdag nemzetséget rendszeresen alacsonyabb szintű taxonokra bontják, de nagyon változó, hogy az egyes rendszerezők ezek közül mit tekintenek alnemzetségnek és mit fajsornak.

Az ITIS (Integrated Taxonomic Information System) a Prunus genust az alábbi alnemzetségekre osztja:

  • Amygdalus alnemzetség: mandulák és őszibarackok. Az axilláris rügyek hármasával állnak (középen a vegetatív rügy, kétoldalt egy-egy virágrügy). A virágok kora tavasszal jelennek meg, ülők vagy rövid kocsányúak, nem leveles hajtásokon nyílnak. A termés egyik oldalán barázda; a csonthéj mélyen gödrös. Típusfaj Prunus dulcis (mandula).
  • Prunus alnemzetség: szilvák és kajszik. Az axilláris rügyek magánosan állnak. A virágok kocsányosak, kora tavasszal levéltelen hajtásokon nyílnak. A termés egyik oldalán barázda; a csonthéj érdes. Típusfaj Prunus domestica (nemes szilva).
  • Cerasus alnemzetség: cseresznyék. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok kora tavasziak, kocsányuk hosszú, sátorban állnak levéltelen hajtásokon. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus cerasus (Meggy).
  • Lithocerasus alnemzetség: törpe cseresznyék. Az axilláris rügyek hármasával állnak. A virágok kora tavasziak, kocsányuk hosszú, sátorban állnak levéltelen hajtásokon. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus pumila (Törpe cseresznye).
  • Padus alnemzetség: zelnicék. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok késő tavasszal fürtökben, leveles hajtásokon nyílnak, kocsányuk rövid. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Típusfaj Prunus padus (Zelnicemeggy).
  • Laurocerasus alnemzetség: babérmeggyek. Az axilláris rügyek magánosak. A virágok kora tavasszal fürtökben, nem leveles hajtásokon nyílnak, kocsányuk rövid. A termés nem barázdált; a csonthéj sima. Legtöbbjük örökzöld (az összes többi alnemzetség lombhullató). Típusfaj Prunus laurocerasus (Közönséges babérmeggy).

Bizonyos osztályozási rendszerek a fenti alnemzetségek legtöbbjét nemzetségekként kezelik, ekkor a szűkebb értelemben vett Prunus nemzetség a szilvákat jelenti. A cseresznye tudományos elnevezése (binominális neve) ekkor Prunus avium helyett Cerasus avium, a manduláé P. dulcis helyett Amygdalus communis, vagy a kajszibaracké P. armeniaca helyett Armeniaca vulgaris. A magyar nyelvű szakirodalomban az utóbbi osztályozással találkozhatunk többször, bár szinte mindegyik jelzi a szinonim neveket.

Felhasználása

[szerkesztés]

A Prunus nemzetséghez tartozik a mandula, a kajszibarack, a cseresznye és meggy, az őszibarack és a nemes szilva, amelyek mindegyikének van a kereskedelmi gyümölcstermesztésre kifejlesztett fajtája. A mandula ehető része tulajdonképpen nem maga a termés, csak a mag; a termése ugyanis felnyíló csonthéjas termés, ami nem keverendő össze a makkokkal. Van számos faj, hibrid, és fajta, amelyeket szigorúan dísznövényként termesztenek, általában pazar virágaikért, illetve némelyiket a leveléért vagy kérgéért. Ezek közé a dísznövények közé tartozik az a csoport, amelynek tagjait díszcseresznyéknek nevezzük.

Mivel mind élelmiszerként, mind dísznövényként jelentős értéket képviselnek, sok Prunus fajt telepítettek be a világ olyan tájaira, ahol nem voltak őshonosak. Az Óvilág sok faját világszerte termesztik díszként vagy a gyümölcséért; és sok közülük ezeken a területeken is már-már őshonosnak számít.

A Prunus fajok tápláléknövényül szolgálnak egyes Lepidoptera fajok például a sárgafoltos púposszövő és a Campaea margaritata araszolófaj számára.

Ismertebb fajok elterjedés szerint

[szerkesztés]

Ázsia és Európa

[szerkesztés]
A zelnicemeggy (Prunus padus) virágai
Japán cseresznye (Prunus serrulata) virágzáskor

Észak-Amerika

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]