Polyánfalu
Polyánfalu (Poľanovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Lőcsei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1270 | ||
Polgármester | Jozef Kaľavský | ||
Irányítószám | 053 05 | ||
Körzethívószám | 053 | ||
Forgalmi rendszám | LE | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 160 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 11 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 553 m | ||
Terület | 16,62 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 20° 50′ 30″49.025000°N 20.841667°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 30″, k. h. 20° 50′ 30″49.025000°N 20.841667°E | |||
Polyánfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Polyánfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Polyánfalu (1899-ig Polyanócz, szlovákul: Poľanovce, németül: Polanowitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Szepesváraljától 8 km-re keletre, a Branyiszkó-hágó nyugati oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1270-ben „Polank” néven említik először, amikor V. István király Fiók fia Urosnak adja. 1321-ben „Babarete” a neve, 1352-ben „Polyank alebo n. Babarethy”, 1429-ben „Polanka alebo n. Babarethe” alakban szerepel. Több nemesi család birtoka volt, majd a 18. századtól a Jancsó és az Almásy családé valamint másoké. 1787-ben 36 házában 305 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLYANÓCZ. Tót falu Szepes Vármegyében, vagynak minden javai, mellyek az első osztályt illetik.”[2]
1828-ban 55 háza és 397 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, fuvarozással, szénégetéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyanócz, tót falu, Szepes vgyében, Korotnokhoz 1/2 órányira: 875 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. a Jancsó és Balka nemzetség. Ut. post. Lőcse.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Szepesváraljai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 212, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 191 szlovák lakosa volt.
2011-ben 182 lakosából 176 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma gótikus alapokon épült a 17. század végén. 1765-ben újjáépítették. Szószéke a 18. század közepén készült rokokó stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.