Ugrás a tartalomhoz

Poel

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poel sziget (Insel Poel)
Poel sziget címere
Poel sziget címere
Poel sziget zászlaja
Poel sziget zászlaja
Közigazgatás
Ország Németország
TartományMecklenburg-Elő-Pomeránia
JárásNordwestmecklenburg járás
Alapítás éve1163
PolgármesterGabriele Richter
Irányítószám23999
Körzethívószám038425
RendszámNWM
Testvérvárosok
Lista
Hammarö Municipality
Népesség
Teljes népesség2528 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság8 m
Terület36,02 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′54.000000°N 11.433333°EKoordináták: é. sz. 54° 00′, k. h. 11° 26′54.000000°N 11.433333°E
Poel sziget (Mecklenburg-Elő-Pomeránia)
Poel sziget
Poel sziget
Pozíció Mecklenburg-Elő-Pomeránia térképén
Elhelyezkedése Nordwestmecklenburg járás térképén
Elhelyezkedése Nordwestmecklenburg járás térképén
Poel sziget weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Poel sziget témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Poel egy község és egy Balti-tengeri sziget Észak-Németországban. A sziget a Wismari-öbölben fekszik. A székhelye Kirchdorf. Egy gát híddal összekötik a sziget a száraz földdel.

Települései

[szerkesztés]
  • Brandenhusen
  • Einhusen
  • Fährdorf
  • Gollwitz
  • Hinter Wangern
  • Kaltenhof
  • Kirchdorf
  • Malchow
  • Neuhof
  • Am Schwarzen Busch
  • Seedorf
  • Niendorf
  • Oertzenhof
  • Timmendorf
  • Vorwerk
  • Wangern
  • Weitendorf
  • Weitendorf-Hof

Törtelem

[szerkesztés]

12. Századtól a harmincéves háborúig

[szerkesztés]

Poel adományozásáról legkorábban a Fahrdorf, egy Hartwig nevű brémai érsek által dokumentált okirat tesz említést. Ezt az adomány megerősítette 1173 Barbarossa császár is.

1210. a tized fele a lübecki városi, másik fele a mecklenburgi hercegi kincstárat illette.

1210. körül német telepesek érkeznek Poel-re és alapították a templomot, amelynek építését 1350. körül fejezték be.

1318-ban Mecklenburg hercege eladta a szigetet egy nemes családnak.

1614. és 1618. között építették a poeli erődet.

1620.ban II. Gusztáv Adolf svéd király alálkozott II. Johann Albrecht mecklenburgi herceggel a kastélyban.

1627-ben A sziget Dánia része lett.

1628. és 1631. között Wallenstein itt uralkodott, majd 1635. és 1338. között a svédek.

1848-ban a vesztfáliai béke következtében ismét a svédek fennhatósága alá tartozott Wismarral együtt.

1703-ban a kastély temploma elpusztult.

19. Századtól mai napáig

[szerkesztés]

I. Frigyes Ferenc mecklenburg–schwerini nagyherceg 1803-ban Wismar-t, Neukloster-t és a szigetet 1 250 000 királyi dinárért (Riksdaler) megvette Svédországtól, de megtartotta a visszavásárlás jogát 100 év elteltével.

1903-ban Svédország véglegesen lemondott a szigetről.

1927. óta létezik a híd a sziget és a szárazföld között.

Lakosság

[szerkesztés]

forrás:[2][3][4]

Turistalátványosságok

[szerkesztés]
kirchdorfi templom
emlékhely a Cap Arcona halottainak Schwarzer Buschnal
  • Kirchdorfban található egy kis múzeum. Az kiállítás egy része a Cap Arcona történetét mutatja be.
  • A templomot 1210. és 1350. között építették négy vagy öt szakaszban. A román stílusú torony valószínűleg a legrégebbi rész. Az évszázadok folyamán több funkciós betöltött, úgymint Istentisztelet helyszíne, menedékhely, raktár. Megtekinthető a harangtorony is, amelynek magassága 47 méter. A templomi orgona 1704-ben érkezettNeukloster-ból.
  • A „Cap Arcona“ emlékműve: 1945-ben a Cap Arcona 28 fővel a fedélzetén elsüllyedt a poeli partoknál.
  • Világítótornyok Timmendorfban és Gollwitzban.
A timmendorfi világítótorony 2009
gollwitzi tengerpart télen
oböl Brandenhusennal
  • Tengerparti strandok
    • parkolóval rendelkező: Timmendorf, Schwarzen Busch es Gollwitz.
    • kerekpárral elértő: Neuhof és Seedorf
    • nudista strand (FKK-Strand): Wangern

Mezőgazdaság

[szerkesztés]
Prof. Hans Lembke vizsgál vetőmagokat

Közlekedés

[szerkesztés]
A gát Groß Strömkendorf és Poel között

A szigetet egy gáthíd köti össze a szárazfölddel, amelyen buszjárat is közlekedik. A busz megállói a következők: Fährdorf, Malchow, Gollwitz, Kirchdorf, Weitendorf, Wangen és Timmendorf, nyáron Schwarzer Busch is.

A három poeli kikötő: Kirchdorf, Niendorf és Timmendorf-Strand.

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Fritz Meyer-Scharffenberg: Wismar, die Insel Poel und der Klützer Winkel. Rostock 11962, 21965 und überarbeitet 31990. ISBN 3-356-00340-2
  • Friedrich Wigger: Die Festung Pöl. In: Jahrbücher des Vereins für meklenburgische Geschichte und Alterthumskunde. Jahrgang 48 (1883). S. 1-53. (Digitalisat[halott link])
  • Thorsten Müller: Poel - Insel und Meer. Edition Einblick, Fotobildband 80 Seiten, ISBN 978-3-00-030398-2

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. Folkmängd 1880, i Nordisk familjebok, 1:a upplagan (1888)
  3. Folkmängd 1905, i Nordisk familjebok, 2:a upplagan (1915)
  4. Folkmängd 31.12.1990, 1995, 2000, 2005 och 2010 Archiválva 2014. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben SIS-Online Databas, Mecklenburg-Vorpommern Statistisches Amt (M-V statisztikai hivatal)

További információk

[szerkesztés]