Plavnik
| Plavnik (Otok Plavnik) | |
 | |
| Plavnik látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Krk |
| Székhely | Plavnik (nem állandó) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2010) +/- |
| Népsűrűség | 0 fő/km² |
| Népcsoportok | horvátok |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Kvarner-öböl Adriai-tenger |
| Szigetcsoport | horvát szigetvilág |
| Terület | 8,64[1] km² |
| Rang | 34. (Horvátország szigeteinek körében) |
| Hosszúság | 6,3 km |
| Szélesség | 2,3 km |
| Legmagasabb pont | névtelen csúcs (194 m)[1] |
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
| Plavnik (piros) elhelyezkedése az Adriai-tenger északi részének térképén | |
 Plavnik
Pozíció Horvátország térképén
| |
 é. sz. 44° 58′ 02″, k. h. 14° 31′ 30″44.967222°N 14.525000°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 02″, k. h. 14° 31′ 30″44.967222°N 14.525000°E | |
| Plavnik weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Plavnik témájú médiaállományokat. | |
Plavnik (horvátul: Otok Plavnik, olaszul: Plauno[2]) egy kisebb sziget Horvátországban, amely a Krk és Cres szigeteket egymástól elválasztó Srendja-szoros déli részében helyezkedik el. A Kvarner-öböl Kvarnerić nevű részében található sziget nem rendelkezik állandó lakossággal. Plavnikot a Krušija-csatorna választja el Cres szigetének keleti partjaitól, amelyektől körülbelül 1 kilométernyi távolságban fekszik.[3] Ez a csatorna szolgáltatja a legkönnyebben járható útvonalat az Adriai-tenger, illetve Fiume városa között a szigeteken keresztül haladva. A szigeten található egy 1890-ben felállított világítótorony. A szigetecske északkeleti csücskében emelt építmény a Krušija-csatorna legszűkebb részének keleti felét jelöli.[4]
Földrajza
[szerkesztés]A kisméretű, szinte teljesen kopár mészkősziget Cres és Krk szigetek közelében található.[5] Előbbitől körülbelül 1 kilométer, míg az utóbbitól mintegy 5 kilométer távolságban helyezkedik el. Plavnik területe 8,637 km², a teljes partvonalának hosszúsága pedig 18,477 kilométer.[1] Ezzel a 34. helyezést foglalja el Horvátország szigeteinek terület szerinti listájában. Plavnik teljes hosszúsága északnyugat-délkeleti irányban 6,3 km, legnagyobb szélessége 6,2 km. A sziget legmagasabb csúcsa egy név nélküli magaslat, amely 194 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.[6]
Az Adriai-tengerben fekvő sziget legészakabbra fekvő pontja a Mali Pin-fok, míg a legkeletibb a Tenka punta-fok. Plavnik legdélebbi csücskét a Madona-fok, a legnyugatabbra találhatót pedig a Veli Pin-fok jelenti, ahová a sziget egyetlen világítótornyát is építették. Plavnik keleti partjának közelében, attól mintegy 200 méteres távolságban helyezkedik el Mali Plavnik, egy jóval kisebb területtel rendelkező szigetecske. A sziget délkeleti csücskétől, a Tenka punta-foktól körülbelül egy kilométerre található továbbá egy másik sziget, Kormati is. A két szigetet elválasztó szorosban a tenger mélysége akár a kilenc métert is eléri. Plavnik igen gyér tagolású partszakaszának északi és északkeleti felében található egyes részei meredekek, ezek nehezen megközelíthetőek. A keleti, déli és nyugati oldalak partjai ezzel ellentétben viszonylag laposak és könnyen járhatóak.[7]
Élővilága
[szerkesztés]A sziget területének legnagyobb részén nem található növényzet, csupán kisebb mérettel rendelkező erdős területek vannak jelen. A növények nagy részét fák és bokrok teszik ki, de sziklás legelők is előfordulnak. Plavnikon a jellegzetes mediterrán növényzet, a karsztvidék a leginkább elterjedt. Továbbá a magyaltölgy néhány példánya is megtalálható a sziget több vidékén. Egyes 2010-es adatok szerint kezdeményezték egy zoológiai és botanikai jellegű rezervátum kialakítását a sziget területén.[8]
Plavnik állatvilága ellenben igen változatos. A sziget területén összesen 31 madárfaj található meg. Ezek közül a legelterjedtebbek a szirti sas, az itt fészkelő vörös vércse, az erdei fülesbagoly, a füleskuvik, a kék kövirigó vagy a különösen gyakori fészkelőnek számító fogoly. Különösen fontos madárnak számít a fakó keselyű is, amelyet az ország területén veszélyeztetetté nyilvánítottak. Plavnik területén mintegy 250 példánya található. A fauna változatosságában nagy szerepe van a pocsolyáknak is, hiszen számos ritka kétéltű, hüllő és gerinctelen életterét biztosítják; több teknősfaj, köztük a mocsári teknős is megtalálható bennük.[7]
Turizmusa és közlekedése
[szerkesztés]A sziget az ide érkező búvárok egyik legkedveltebb célpontjává fejlődött, ugyanis a Plavnikot körbevevő öblök ideális és célszerű merülőhelynek számítanak ezen a téren. A környék turizmusa is jelentős, ami leginkább annak köszönhető, hogy a sziget körül különös természeti látványosságok, kisebb-nagyobb kőkapuk találhatóak, amelyek egykori barlangok maradványai.[9] A szigetnek egy részén időnként nem állandó település szerveződik, melynek lakossága legnagyobb részben turistákból, illetve környékbeli vadászokból tevődik össze. Plavnikon korábban több pásztor legeltette juhait, házaik még megtalálhatóak a sziget több részén is. Napjainkban leginkább a helyi vadászat vált népszerűvé a területen. A sziget saját helyi repülőtérrel is rendelkezik, amely kisebb repülőgépek és helikopterek fel- és leszállását biztosítja. A sziget nem rendelkezik állandó hajójárattal, viszont gyakran érkeznek a területre turistákat szállító rendszertelen járatok. A szigetet útba veszik a Valbiska–Merag és a Fiume–Zára kompjáratok.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Leder, Tea Duplančić – Ujević, Tin – Čala, Mendi: Coastline lengths and areas of islands in the Croatian part of the Adriatic Sea determined from the topographic maps at the scale of 1 : 25 000. Geoadria, IX. évf. 1. sz. (2004. május 9.) 5–32. o. (angol nyelven)
- ↑ Otok Plavnik (angol nyelven). Mapcarta. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
- ↑ Plavnik (angol nyelven). Croatia Tourist Center, 2006. [2006. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
- ↑ Rowlett, Russ: Lighthouses of Northern Croatia (angol nyelven). unc.edu: University of North Carolina, 2006. október 9. [2012. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
- ↑ Ligeti Gábor: Plavnik, ahol a karsztvíz keveredik a tengerrel. Horvát képeslap, 2008. augusztus 28. [2012. augusztus 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
- ↑ Otok Plavnik Kvarner: Description (angol nyelven). Sea - Seek. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
- ↑ a b croenergo.eu (T.M.): Preporuka za ljeto: Top 10 ekoloških otoka Hrvatske: Otok Plavnik (horvát nyelven). croenergo.eu. [2011. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
- ↑ frankyboy5: "Unpopulated island": Plavnik (angol nyelven). Virtual Tourist, 2006. október 14. [2012. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
- ↑ Az Adria gyöngyszemei-Plavnik. Mommo. (Hozzáférés: 2012. július 23.)[halott link]
További információk
[szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Plavnik témájú kategóriát.
