Ugrás a tartalomhoz

Pauk György

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pauk György
Életrajzi adatok
Születési névPauk György
Született1936. október 26. (88 éves)
Budapest
Elhunyt2024. november 18. (88 évesen)[1]
IskoláiLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Pályafutás
Műfajokversenymű, kamarazene
Aktív évek1952–2007
EgyüttesPauk-vonósnégyes
Hangszerhegedű
Tevékenységhegedűművész és -tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Pauk György (Budapest, 1936. október 26. – 2024. november 18.) magyar hegedűművész, a londoni Royal Academy of Music professzora, aki művészi pályájának nagy részét az Egyesült Királyságban futotta be. Polgár László operaénekes unokatestvére.

Élete

[szerkesztés]

Pauk Imre (1906–1944) ingatlanközvetítő és Lustig Magdolna (1910–1944) fia.[2] Zongorista édesanyja gyakran kamarazenélt otthonukban, így már kisgyermekként alaposan megismerkedett a komolyzenével. Ötéves korától tanult hegedülni Neumann (Nógrádi) Olgától.

A második világháború idején apját munkatáborba hurcolták, s ott halt meg 1944-ben. 1944 márciusában nagyanyjával addigi otthonából el kellett költöznie. Sok emberrel osztoztak egy lakáson és gyakran a pincében kellett menedéket keresniük a német bombázások elől. 1944 októberében nyilasok mentek be a lakásba, ahonnan minden fiatal nőt elvittek – köztük édesanyját is, akit soha többé nem látott. Anyai nagyanyjával – aki a háború után gondoskodott róla –, nagynénjével és unokatestvérével sikerült elmenekülnie, de később a budapesti gettóba vitték őket, ahol az oroszok általi felszabadulásig tartózkodtak.[3] Kéthelyen lakó apai nagyszüleit az auschwitzi koncentrációs táborba deportálták.[4]

1945-ben, kilencévesen (!) került be a Zeneakadémiára, ahol előbb Waldbauer Imre, majd Temesváry János volt a mestere. A művészképzőt Zathureczky Edénél végezte, aki meghatározó hatással volt stílusára. Mellettük Weiner Leó és Kodály Zoltán növendéke volt. 1952-től koncertezett. 1956-ban a főiskolán alakított vonósnégyesének brácsásával együtt elhagyta az országot. Előbb Hollandiában élt, majd Yehudi Menuhin nógatására, 1961-ben Londonban telepedett le. A brit fővárosban zenekarral Lorin Maazel vezényletével debütált. 1965-től néhány évig tanított is a manchesteri zeneakadémián. 1972-ben zongoratriót alakított Frankl Péter zongora- és Ralph Kirshbaum gordonkaművésszel. (A BBC megbízására James MacMillan, a formáció fennállásának 25. évfordulójára, 1997-ben nekik komponálta a Fourteen Little Pictures című darabját.[5]) Nemzetközi szólista karrierje a Solti Györggyel való együttműködés után ívelt fel. Az 1980-as évektől Londonban kezdett tanítani. Előbb a Guildhall Schoolban, majd 1987-től a Royal Academy of Musicon hegedűsök posztgraduális képzésében vesz rész, emellett nyolc éven át a svájci Winterthurban is oktatott. A koncertezéstől 2007-ben vonult vissza.

Bár repertoárja felöleli az egész hegedűirodalmat, különös előszeretettel játssza a 20. századi műveket. Bemutatta Witold Lutosławski, Krzysztof Penderecki, Alfred Schnittke, Sir Peter Maxwell Davies, és Sir Michael Tippett műveit, a szerzők vezényletével.

Mesterkurzusokat tart szerte a világon. Recordings of three masterclasses 2010-es a Lake District Summer Music International Summer Music Academyn felvett három kurzusa elérhető a vimeo.com-on

Legnehezebbnek Mozart és Schubert darabjait tartja. Kedvelt zeneszerzői sorába tartozik Bartók Béla is.

Hangszere a Massart-Stradivarius, 1714-ből származik.

Két gyermeke és négy unokája van, mindannyian Londonban élnek.

1995-ben Bánó András tévériportot készített vele a Világsztárok Budapesten című sorozatában.[6]

Önéletrajza

[szerkesztés]
  • Négy húron pendülök. Nyolcvan év emlékei; közrem. J. Győri László; Budapest, 2016. Park Könyvkiadó. ISBN 9789633553152

Díjai, elismerései

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a György Pauk című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pauk_György&oldid=27608335”