Pakisztán

Pakisztán
اسلامی جمہوریہِ پاکستان Islaami Jamhuria ay Pakstaan
Pakisztán zászlaja Pakisztán címere
Nemzeti mottó: Iman, Ittehad, Nazm (Urdu: Egység, fegyelem, hit) Nemzeti himnusz: Qaumi Tarana
Fővárosa	Iszlámábád
é. sz. 33° 40′, k. h. 73° 10′33.666666666667, 73.166666666667
Legnagyobb város	Karacsi
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Asif Ali Zardari
Miniszterelnök	Shehbaz Sharif
Hivatalos nyelv	urdu, angol
Függetlenség	a Brit Birodalomtól
Kikiáltása	1947. augusztus 14.
Tagság	Lista Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzetközösség Kereskedelmi Világszervezet Iszlám Konferencia Szervezete Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank Nemzetközi Pénzügyi Társaság Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja UNAMID ASEAN Regional Forum Ázsiai Fejlesztési Bank SEATO Interpol Vegyifegyver-tilalmi Szervezet Sanghaji Együttműködési Szervezet Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet UNESCO Föld-megfigyelési Csoport Egyetemes Postaegyesület Nemzetközi Távközlési Egyesület Nemzetközi Polgári Védelmi Szervezet Meteorológiai Világszervezet Egészségügyi Világszervezet atomhatalom Nemzetközösség Vám Világszervezet
Népesség
Népszámlálás szerint	223 773 700 fő (2021)
Rangsorban	5.
Becsült	230 000 000 fő (2022)
Rangsorban	5.
Népsűrűség	287 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
Összes	160 897 dollár (43) PPP: 443 670 dollár
Egy főre jutó	999 dollár (138) PPP: 2756 dollár
HDI (2006)	0,562 (139) – közepes
Földrajzi adatok
Terület	881 913 km²
Rangsorban	33
Víz	3,1%
Időzóna	UTC+5 Asia/Karachi (UTC+5)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Pakisztáni rúpia (PKR)
Nemzetközi gépkocsijel	PK
Hívószám	92
Segélyhívó telefonszám	1122 15 16
Internet TLD	.pk
Villamos hálózat	230 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug AC power plugs and sockets: British and related types BS 1363 BS 546
Közlekedés iránya	bal
A Wikimédia Commons tartalmaz Pakisztán témájú médiaállományokat.

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, független ázsiai állam a Közel-Kelet és Közép-Ázsia határán. Több mint 1000 km-es partszakasszal érintkezik az Arab-tengerrel és az Ománi-öböllel, ezenkívül nyugaton Afganisztán és Irán, keleten India és északkeleten Kína határolja. Tádzsikisztántól a néhol csak 20 km szélességű, Afganisztánhoz tartozó Vakhan-folyosó választja el.

Az ötödik legnépesebb ország a világon és Indonézia után itt él a második legnagyobb muszlim közösség. Az úgynevezett Next Eleven (következő tizenegy) országok között tartják számon, azok között, amelyek a 21. században nagy eséllyel gazdasági nagyhatalommá válnak majd.

Napjainkban Pakisztán regionális és középhatalom, amely a világ egyik legerősebb hadseregével rendelkezik. Az országot azonban instabilitás sújtja. Az etnikai-vallási konfliktusok, a terrorizmus, az emberi jogok megsértése és a magas szintű korrupció súlyos problémát jelentenek. A nők és a vallási kisebbségek elleni diszkrimináció különösen súlyosnak számít. Pakisztán olyan fejlődő ország, amely még mindig Ázsia legszegényebb és gazdaságilag kevésbé fejlett államai közé tartozik.

Az Iszlám Konferencia Szervezetének, a Gazdasági Együttműködés Szervezetének, a G20 fejlődő országok csoportosulásának és a dél-ázsiai SAARC alapító tagja. Ezek mellett részt vesz még az ENSZ, a Nemzetközösség, a Kereskedelmi Világszervezet és a Sanghaji Együttműködési Szervezet munkájában is.

Nevének eredete

Pakisztán neve mozaikszó (PAKISTAN), amelyet C. Rahmat Ali alkotott meg 1934-ben a „Most vagy soha” (Now or Never) című jegyzetében. A PAKISTAN név az akkor még indiai, muszlim többségű tartományok neveiből származik:

• Pandzsáb (Punjab), Afganisztán (Afghania), Kasmír (Kashmir), Iszlámábád (Islamabad), Szindh (Sindh), Beludzsisztán (Balochisatan).

Ezen területeken több mint 30 millió muszlim élt már ekkor is.

Földrajz

Karacsi

Lahor

Iszlámábád

Fajszalábád

Multán

Ravalpindi

Pesavar

Gudzsranvála

Hiderábád

Kvetta

Szukkúr

Mohendzsodáro

H i n d u k u s

A f g a n i s z t á n

I n d i a

K a r a k o r a m

H i m a l á j a

B e l u d z s i s z t á n

P a n d z s á b

S z i n d h

I r á n

K í n a

Arab-tenger

Indus

Thár-sivatag

A térség műholdas képe (2004. január)

Földrajzi képek A K2-hegycsúcs Pakisztán legmagasabb pontja Az Indus az ország északi részén Haibár-hágó Az Indus völgye az ország északkeleti részén, háttérben a Tilla-Dzhogian Hegyvidéki tájkép Beludzsisztánban Az Indus mangroveerdői Port Kaszim közelében. Légifelvétel A 2010-es árvíz által érintett területek

Domborzat

Pakisztán három fő földrajzi területre oszlik :

• az északi hegyvidék,
• az Indus folyó síksága,
• a Beludzsisztáni-fennsík.

Legmagasabb pontja a Karakorum hegységben található K2-hegycsúcs (kb. 8616 m), amely a kínai határon fekszik.

Pakisztán területének fő tengelyét, az ország keleti felén az Indus folyó alföldje uralja, amelynek északi része a termékeny Pandzsáb, déli része a száraz Szindh (Pandzsáb az ország éléskamrája, míg Szindh területének alig 1/3-a vonható művelés alá).

Az Industól keletre a Thár-sivatag található. Az ország nyugati része az Iráni-fennsík folytatása. Peremhegységei meredeken ereszkednek le az Indus völgyére. Az ország északi területeit magashegységi táj uralja, amely a Karakorumban megközelíti a 8000 métert.

Vízrajz

Az Arab-tengerbe ömlő Indus-folyó és mellékfolyói vezetik le a vizeket.

Éghajlat

Pakisztán négy évszaka: a hűvös, száraz tél decembertől a februárig, a forró, száraz tavasz márciustól májusig, a nyári esős évszak, vagyis a délnyugati monszun ideje júniustól szeptemberig tart, és a monszun októberben és novemberben vonul el. Ezen évszakok kezdete és időtartama nagyon eltér helytől függően.

Az északi és északnyugati magas hegyvonulatok télen rendkívül hidegek, míg az április és szeptember közötti nyári hónapok kellemesek. Az Indus-völgy síksága nyáron rendkívül forró, télen tavaszias és száraz idő van. A déli partvidék mérsékelt éghajlatú.

A csapadékmennyiség radikálisan változik évről évre, az áradások és aszályok törvényszerűsége nem könnyen ismerhető fel. A csapadék dél felé rohamosan csökken.

Pandzsáb területén télen néha hó és fagy is előfordulhat, a nyarak viszont melegek. Itt a mediterrán hatás módosította a monszun éghajlatot és egy téli és egy nyári esős évszak is kialakult, viszont mindkettőnek gyér a csapadéka.

Élővilág, környezet

Képek állatokról Aranysakál Csukár, az ország nemzeti madara Pödröttszarvú kecske, az ország nemzeti állata Sivatagi hiúz Fekete kobra

A fafajták az alpesi fenyőktől, mint luc és egyéb fenyők, valamint himalájai cédrus (ezek főleg az északi, hegyes területeken honosak) a lombhullatókig terjednek, amelyek a déli területeken fellelhetők. Az ország nyugati hegyvidékein boróka bokrok és tamariszkusz cserjék éppúgy megtalálhatók, mint egyszerű fűfajták. Beludzsisztánban gyér füves területek váltakoznak szárazságtűrő fajok alkotta cserjésekkel. Az Indus-alföld peremvidékein sivatagi-félsivatagi a növényzet. A déli partvidéket egyes részeken sós mocsarak, a tengerbe ömlő folyók deltáit mangrovemocsarak kísérik.

Pakisztán nemzeti állata a pödrött szarvú kecske, nemzeti madara a csukár. A főemlősöket a bundermajom és a hulmán képviseli. Ezeken kívül számos más állatfaj is megtalálható az országban. A déli területeken, az Indus-folyó torkolatvidékén nagy számú krokodil populáció, a környező erdőkben pedig szarvas, vaddisznó, tarajos sül és sok egyéb rágcsálófaj él.

Jelenleg a legnagyobb környezetvédelmi problémák közé tartozik a vízszennyezés (a tisztítatlan szennyvizek miatt), az ipari káros anyag-kibocsátás, a mezőgazdasági túltermelés, a vízhiány, az erdők pusztulása, a talajerózió és az elsivatagosodás.

A vízszennyezés a vízkészletet fenyegeti és a lakosság nagy része nem jut tiszta ivóvízhez.

Történelme

Derawar erődje ma Bahawalpur közelében

1947-ig Pakisztán történelme az indiai szubkontinens történetének része.

Egy önálló állam koncepcióját azokon az indiai területeken, ahol a lakosság többsége muszlim vallású, Muhammad Allama Iqbal lahori költő és filozófus vetette fel az 1930-as években. Az önálló pakisztáni állam 1947. augusztus 14-én jött létre, az indiai brit uralom megszűntekor, India muzulmánok lakta területeiből. Az ország függetlenségét 1947-ben kiáltották ki. Pandzsáb és Bengália tartomány ellentmondásos felosztásának hatására lázadások törtek ki Indiában és Pakisztánban is. Hinduk és szikhek milliói vándoroltak Indiába és muszlimok milliói Pakisztánba. 1947-től 1956-ig a brit Nemzetközösség domíniuma volt, monarchia államformával, Pakisztán uralkodója királyi címmel előbb VI. György, majd II. Erzsébet voltak, 1956-ban köztársasági államformát vezettek be.

Az Indiától való különválást mindkét részről véres összecsapások követték, és nem sikerült rendezni a korábban önálló fejedelemség, Dzsammu és Kasmír hovatartozását sem. Az ország két, egymástól nagy földrajzi távolságra lévő részből állt, Nyugat-Pakisztánból és Kelet-Pakisztánból, amelyeket India választott el egymástól. A két országrészt csak a közös vallás kötötte össze. A lakosság nagyobb része a keleti országrészben élt, de a politikai vezetés nyugaton összpontosult. Kelet-Pakisztán 1971-ben Bangladesi Népi Köztársaság néven kikiáltotta a függetlenségét, amit a pakisztáni hadsereg megpróbált megakadályozni. Indiai segítséggel végül az önálló Bangladest követelő erők győztek.

Az ország fővárosa többször megváltozott, 1958-ig Karacsi, ezt követően mintegy negyedszázadig Ravalpindi, ma Iszlámábád.

Az ország politikai rendszere labilis. Történelmében gyakori a katonai puccs, a polgári kormányok pedig gyorsan elvesztették legitimitásukat a korrupció miatt.

Politika és államszervezet

A függetlenség kikiáltása óta Pakisztán politikai helyzetét a stabilitás hiánya jellemzi. A rövid demokratikus szakaszokat katonai puccsok ismételten megszakították. A katonaság 1958-tól 1971-ig, 1977-től 1988-ig és 1999-től 2008-ig irányította az országot.

Az állami közigazgatás minden szintjén korrupció jellemző.

A parlament épülete Iszlámábádban

A miniszterelnöki hivatal

Alkotmány, államforma

Pakisztán egy parlamentáris szövetségi köztársaság, amelynek államvallása az iszlám.

1956. tavaszán hatályba lépett az első alkotmány, amellyel Pakisztán először is iszlám köztársaságként jelölte meg önmagát, de már két év után hatályon kívül helyezték. További alkotmányok következtek 1973-ban és 1985-ben. Az 1973-as, többször módosított alkotmány szerint a Pakisztáni Iszlám Köztársaság szövetségi demokrácia.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az alkotmány értelmében a pakisztáni törvényhozás szerve egy kétkamarás parlament, amely szenátusból (felsőház) és nemzetgyűlésből (alsóház) áll. A nemzetgyűlés 342 tagjából 272 ötévente történő, közvetlen választás útján kerül be a házba. Az alkotmány előírja, hogy ezen felül 60 helyet kapjanak a nők, 10 pedig a vallási kisebbségek számára biztosított. A kormány miniszterei nemzetgyűlési képviselők kell hogy legyenek. A szenátus 100 tagú. Az elnöknek csak az alsóházat van joga feloszlatni.

Jogrendszere az angol jogon alapul, de a saría (iszlám jog) magasabb rendű, mint az angol.

Politikai pártok

A katonai uralom által okozott eltorzításoktól eltekintve Pakisztán politikája az 1990-es évektől a 2013-ban tartott általános választásokig szövetségi szinten kétpártrendszerként működött. A jobbközép, konzervatív Pakisztáni Muszlim Liga – Nawaz (Pakistan Muslim League – Nawaz, PML-N) és a balközép, szocialista Pakisztáni Néppárt (Pakistan People's Party, PPP) többször is váltották egymást kormányon, és a Musharraf-diktatúra elleni rövid közös fellépésüket kivéve ellenségességük határozta meg a többi politikai párt pozicionálását is. 2013-ban viszont a populista és harmadikutas Pakisztáni Igazügyi Mozgalom (Pakistan Tehreek-e-Insaf, PTI) lekerülte a PPP-t mint az ország második legnagyobb pártja, majd kormányt alakított a 2018-as választásokat követően. 2020-ra a PML-N és a PPP szövetségre léptek a PTI-kormány ellen, kisebb pártokkal együtt megalapítva a Pakisztáni Demokratikus Mozgalom (Pakistan Democratic Movement, PDM) koalíciót. Imrán Hán PTI-s miniszterelnök 2022-es bukása óta szövetségi szinten a PDM van hatalmon (bár a PPP formálisan korábban kilépett a pártszövetségből, fontos tagja a kormányzókoalíciónak) és a pakisztáni politika újra egyfajta kétpártrendszerré alakult, amelyben a PTI és a PDM versengése meghatározó.

Emberi jogok

A homoszexualitás illegális és akár életfogytiglani börtönnel is büntethető.

A nők elleni erőszak társadalmi probléma az országban. Becslések szerint évente ötezer nőt ölnek meg családon belüli erőszakban, és rajtuk túl több ezer megnyomorodik vagy rokkanttá válik emiatt. 2016-ban Pandzsáb és Szindh tartományi parlamentje, amely tartományok együttesen az ország lakosságának 65%-át teszik ki, egymástól függetlenül ítélték el a nők elleni erőszakot, és lépéseket tettek annak elterjedtségének csökkentése érdekében.

A sajtószabadság helyzete rossz. A Riporterek Határok Nélkül szervezet 2018-as sajtószabadság-indexében a 180 ország közül a 139. helyre sorolta a Pakisztánt. A televízióállomásokat és az újságokat bezárják a kormányt vagy a hadsereget kritizáló riportok közzététele miatt.

Közigazgatási beosztás

Sorszám Név Státusz Főváros 1 Beludzsisztán Tartomány Kvetta 2 Haibar-Pahtúnhva Tartomány Pesavar 3 Pandzsáb Tartomány Lahor 4 Szindh Tartomány Karacsi 5 Iszlámábád fővárosi terület Fővárosi terület Iszlámábád 6 Aszad Kasmír Pakisztáni közigazgatás alatti terület Muzaffarabad 7 Gilgit-Baltisztán Pakisztáni közigazgatás alatti terület Gilgit

Népesség

2020-tól Pakisztán az ötödik legnépesebb ország a világon, és a világ népességének mintegy 2,8% -át adja.

1960-tól 2015-ig a lakosság több mint négyszeresére nőtt. A természetes szaporodás világviszonylatban is nagy, (1990-2001 átlagban) évi 2,6%. 2015-ben a népesség elérte a 200 millió főt. Az előrejelzések szerint a népesség 2030-ra eléri a 274 milliót.

Pakisztán népsűrűsége 2017-ben

Képek Férfiak hagyományos viseletben Asszonyok Iszlámábádban Asszonyok a gyerekeikkel, Szindh tartomány Lányok az iskolában, Khyber Pakhtunkhwa Falusi gyerekek, Szindh tartomány Karacsi, az ország legnépesebb városa Badsahi-mecset, Lahor Jhelum mecsete Chitral Nagy Mecsete St. Patrik katedrális Karachiban. Az ország legnagyobb keresztény temploma Az ország népességének növekedése 1960-2003 között (millió fő)

Általános adatok

• Városi lakosság aránya: 39%. (2015)
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 65,5 év, nőknél 69,4 év. (2015)
• Írástudatlanság 2015-ben: 42%. (férfiaknál 30%, nőknél 54%)

A népesség alakulása 1960 és 2021 között

Lakosok száma	45 540 594	54 581 657	64 299 241	79 984 297	101 278 129	120 336 722	143 832 014	163 928 329	182 142 594	223 773 700
	1960	1967	1973	1980	1987	1993	2000	2007	2013	2021

Adatok: Wikidata

Ki- és bevándorlás

Emigráció

Az 1990-es évek elejétől erőteljes kiáramlás indult meg Nyugat-Európába, a kőolajtermelő arab országokba és az USA-ba is. A kivándoroltak és vendégmunkások többsége a Perzsa-öböl térségében élő arab országokban él, 2020 táján mintegy 4,7 millió fő. A második legnagyobb pakisztáni diaszpóra Európában található, ahol legalább 2,4 millió fő él; ennek több mint fele az Egyesült Királyságban.

Menekültek

A 2010-es évek második felében Pakisztánban él a világ egyik legnagyobb menekültpopulációja. Az afgánokon kívül mintegy 2 millió bangladesi és félmillió más, okmány nélküli ember tartózkodik az országban. Más területekről származó emberek is élnek itt, például Mianmarból, Iránból, Irakból és Afrikából.

Ujgur muzulmánok ezrei vándoroltak át a pakisztáni Gilgit-Baltisztan régióba is, elmenekülve a vallási és kulturális üldöztetés elől a kínai Hszincsiangból. 1989 óta a kasmíri muszlim menekültek ezrei kerestek menedéket Pakisztánban. Állításuk szerint a menekült nők közül sokat indiai katonák erőszakoltak meg, és a katonák elűzték őket otthonukból.

Etnikai megoszlás

Pakisztán fő etnikumai

Az ország területén két nagy csoportot különböztetünk meg: az úgynevezett indo-árja és a török-iráni népcsoportot. Területileg azonban ez a két nagy csoport nem különül el egymástól, sőt keveredett egymással. A két nagy csoporton belül igen sok etnikum fordul elő.

Ma Pakisztánban pár nagy nemzetiségi csoportot lehet megkülönböztetni; ezek :

• kb. 44%-a pandzsábi,
• kb. 15%-a pástu (pastu vagy patán),
• 14%-a szindi,
• 8-10% szaraiki vagy népiesen: multáni – (Ezt a csoportot sokszor a pandzsábiba számolják.)
• 7-8% muhadzsir (mohadzsir)

További kisebb etnikumok: 2-3% beludzsi, a maradék pedig egyéb (kasmíri, hazara stb.) népcsoporthoz tartozik.

Nyelvi megoszlás

Hivatalos

A lakosság anyanyelve az 1998-as népsz. alapján

Az országban a hivatalos nyelv az urdu (arab írású hindi). Ezt – annak ellenére, hogy a lakosság kb. fele megérti – csak az emberek 7-8%-a vallja anyanyelvének.

Pakisztán állam megalakulás után Pandzsáb területén nagy számban telepedtek le az Indiából érkező urdu anyanyelvű bevándorlók és menekültek, az ún. mohadzsirok. Ezért elsősorban Pandzsáb területén a legelterjedtebb az urdu.

A második hivatalos nyelv az angol. Az angol a pakisztáni elit és a legtöbb kormányzati minisztérium nyelve (lingua franca). Az évszázados angol gyarmatosítás következtében igen sok angol jövevényszó került át az urduba is.

Beszélt

A legtöbb ember által beszélt nyelv a pandzsábi (továbbá annak dialektusa a szaraiki-szirajki). További fő nyelvek: a szindi, a pastu és a beludzsi.

Az országban kb. huszonnégy nyelvet beszélnek. Ezeknek a nyelveknek a többsége közös eredetű, azonos nyelvcsaládba, sőt azonos nyelvcsoportba tartoznak, és az idők folyamán hasonló körülmények között, hasonló kulturális környezetben és nyelvi befolyás alatt fejlődtek.

Vallás

Vallási szempontból majdnem homogén Pakisztán – Indonézia után – a Föld 2. legnépesebb iszlám országa.

A népesség zöme, 96%-a muszlim (ennek 80-90%-a szunnita, 10-20%-a síita), 1,5-2% hindu, kb. 1,6% keresztény.

Egy 2013-as közvélemény-kutatás szerint a muszlimok, a pakisztániak többsége támogatta, hogy a saríát az ország hivatalos törvényévé tegyék. Egy több muszlim országra kiterjedő felmérésben a Pew Research Center megállapította, hogy a pakisztáni muszlimok hajlamosak jobban azonosulni a vallásukkal, mint nemzetiségükkel, ellentétben más nemzetek muszlimjaival, mint például Egyiptom, Indonézia és Jordánia.

A pakisztáni törvények előírják, hogy az "istenkáromlás" büntetést von maga után. 1987 és 2017 között több mint 75 embert öltek meg istenkáromlásért.

A hinduk zöme, mintegy 93% -a Szindhban él, a maradék csoport 5%-a Pandzsábban és közel 2% -a Beludzsisztánban él. Az országban jellemző vallási türelmetlenség miatt a hinduk gyakran Indiába menekülnek.

A pakisztáni keresztény közösség többségét a brit gyarmati korszakban áttért pandzsábiak utódai alkotják. A keresztények főleg Pandzsábban és a városokban élnek.

Gazdaság

Az értéktőzsde épülete Iszlámábádban

Pakisztán GDP növekedése (2014–2021)

Képek A textiláru az egyik legfontosabb exportcikk Külszíni bányászat Szindhben Karachi kikötője Karachi pénzügyi központja Pakistan Airlines székháza Lahorban A GDP évi növekedése 1951-2009 között A fő iparágak régiónként

A közgazdászok becslése szerint Pakisztán területe a világ leggazdagabb régióinak része volt az i.sz. első évezredben. Ez az előny az újkorban elveszett, amikor más régiók, például Nyugat-Európa előretörtek. Ma fejlődő országnak számít, de egyike azon országoknak, amelyek a 21. században jó eséllyel a világ egyik legnagyobb gazdaságává válnak.

A gazdaság szerkezete a korábbi főként mezőgazdasági országról szolgáltató bázisúvá változott. A mezőgazdaság 2015-ben a GDP mindössze 20,9%-át tette ki.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Pakisztán területének mintegy 60%-a mezőgazdasági termelésre alkalmatlan.

A lakosság jelentős része a többnyire öntözött szántóföldeken rizst, gyapotot, búzát, cukornádat, kukoricát termeszt. Jelentősebb még a gyümölcs- (datolya) és a dohánytermesztés. Az állattenyésztés (szarvasmarha, kecske, juh, teve) alárendelt szerepű. Az állatok a kevés és szegényes legelők miatt nem nagyon termékenyek.

Ipar

Földje ásványkincsekben viszonylag szegény (kősó, kőolaj, földgáz, gipsz, kén, foszfát, magnezit, színesfémércek).

A külföldi tőke segítségével fejlődésnek indult ipar vezető ága a textilipar (leginkább a pamutipar), a műtrágya- és gépgyártás, cementipar, élelmiszer-feldolgozás.

Az autó-, motor- és kerékpárgyártás központja Lahor és Karacsi. Karacsiban hajógyártás és repülőgép-összeszerelés is jelen van. A vegyipar a kőolaj-finomítók és földgázvezetékek mellett fejlődött ki (Karacsi, Multán, Pesavar). A cementgyártás központjai: Karacsi, Haidarábád, Rori, Szukkúr. A hagyományos kézműipar még napjainkban is fontos szerepet tölt be az ország életében.

Külkereskedelem

Exportjának legnagyobb része feldolgozott termék. Főbb exporttermékek: textil, felsőruházat, gyapjú, cérna, bőráruk, rizs, sportcikkek, szőnyegek. Importcikkek: kőolaj, kőolajtermékek, gépek, vegyipari termékek, közlekedési eszközök, élelmiszerek.

• Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:
  • Export: USA 17,7%, Egyesült Királyság 7,7%, Kína 6%, Németország 5,8%, Afganisztán 5,2%, Egyesült Arab Emírségek 4,5%, Spanyolország 4,1%
  • Import: Kína 27,4%, Egyesült Arab Emírségek 13,7%, Egyesült Államok 4,9%, Indonézia 4,3%, Szaúd-Arábia 4,2%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Jelentős a kézműipar (kézi fonású szőnyegek, szövetek).

A Közel-Keleten dolgozó nagy számú vendégmunkás hazautalásai is fontos bevételnek számítanak.

Közlekedés

Egy jellegzetes kidíszített teherautó

Pakisztán nemzetközi (piros) és helyi (fekete) forgalmú repterei; kikötői

A vasúthálózat hossza 8163 km, a közúthálózaté 254 410 km. A repülőterek száma 87.

Közút

Az országban a közlekedési hálózat fejletlen, habár a főútvonalak viszonylag jól ki vannak építve. Pakisztánban bal oldali közlekedés van. Az országutak minősége változó. Városokban a forgalom zsúfolt és a közlekedési szabályokat csak hozzávetőlegesen tartják be. Az úthálózat Pandzsáb területén a legsűrűbb.

Légi közlekedés

Nemzetközi forgalmú repülőterek a következő városokban működnek:

• Karacsi (a legforgalmasabb, IATA: KHI, ICAO: OPKC);
• továbbá Lahor, Iszlamabad, Fajszalábád, Multán, Pesavar, Kvetta, Ravalpindi, Turbat, Gwadar.

Vízi közlekedés

Fő tengeri kikötők: Karacsi, Port Qasim (Kelet-Karacsi), Gwadar, Pasni.

Telekommunikáció

Hívójel prefix	AP-AS, 6P-6S
ITU zóna	41
CQ zóna	21

Kultúra

Képek a kultúráról Hagyományos pandzsábi zenészek egy esküvőn Szitár és tablá (a háttérben) Pandzsábi bhangra dobos A szalvar-kamiz az öltözködés egy formája Pakisztáni menyasszony (középen) Bhangra táncosok a pandzsábi szikh fesztiválon Iskolások Rhbat falujában Takszila romjai Mohendzsodáro Lahor erődje Rohtasz-erőd egy kapuja Régi mecset Derawar mellett A Lahore-i egyetem egy épülete (Government College University) A Kalasa népcsoporthoz tartozó asszonyok az ország északi részén

A teherautók díszítése a pakisztáni kultúra sajátos jellemzője.

A civil társadalom nagyrészt hierarchikusan működik, és a helyi kulturális etikettre és a hagyományos iszlám értékekre helyezik a hangsúlyt, amelyek irányítják az életet.

A több tekintetben megosztott nemzeten belül a legegyszerűbb választóvonal a hegylakók és a síkságok népe között húzódik. Az edzett, tüzes és független hegylakókat a központi kormány befolyása kevésbé éri el. A hegyek és a síkságok lakóit az iszlám előírásai egyesítik.

Pakisztánban négy nagy nemzetiségi csoportot lehet megkülönböztetni: pastu (patán), pandzsábi, szindi (szindhi) és a beludzsi. Ezek megőrizték sajátos nemzetiségi jellegeiket. A társadalom azonban sok kasztra és törzsre oszlik. Az egyik ilyen közösség a bradri vagy házassági csoport – vérrokon családok, akik csak a csoporton belül kötnek házasságot.

Noha az iszlám minden ember egyenlőségét tanítja, általános, hogy a falvakban a különféle szektáknak saját mecsetük van. Minden mecsetnek van saját vezetője, az imám, aki naponta ötször hívja fel imára a hívőket. Sokan csak azt tanulták (főleg vidéken), amit az imám tanít, azaz többnyire csak Korán-szövegeket, szóról szóra.

A nők jobbára otthon élnek és dolgoznak, noha időnként látni, amint segítenek a mezei munkákban. A férfiak összegyűlnek a nyilvános helyeken és beszélgetnek, miközben a közös vízipipát szívják. A férfiak nagy hangsúlyt helyeznek a termékenységre és a fiú örökösre. Az is előfordulhat, hogy több feleségük van. Örökösödés esetén – az apa halála után – minden gyermek részesedik a vagyonból, de az osztozkodásnál a fiúgyermekek kétszer annyit kapnak, mint a lányok.

Hagyományosan a fiatalok sokszor nem szerelemből, hanem a családfők közti megállapodás alapján kötnek elrendezett házasságot. Városokban ez a rendszer lassan felbomlóban van.

Pakisztánban azoknak a sírját, akik példamutató életükkel kivívták embertársaik elismerését, valóságos vallási kegyelettel tisztelik; úgy tartják számon őket mint szent emberek sírjait. Nemegyszer egy-egy ilyen sír egyúttal valamilyen vallási szertartás vagy búcsú helyszíne.

A hagyományos ruha férfiaknak és nőknek egyaránt a salwar kameez.

Oktatási rendszer

A pakisztániak írástudási arányának változása 1951-2018 között.
Kék: teljes lakosság, sárga: férfiak, szürke: nők.

Pakisztán alkotmánya előírja, hogy az állam ingyenes alap- és középfokú oktatást biztosítson. Vannak medreszék is, amelyek ingyenes iszlám oktatást, valamint ingyenes ellátást és szállást kínálnak, főként a társadalom szegényebb rétegeiből származó diákoknak.

Pakisztánban az oktatás hat fő szintre oszlik: óvoda (előkészítő osztályok); alapfokú (elsőtől ötödik osztályig); középső (hat-nyolcadik évfolyam); érettségi (kilencedik és tizedik évfolyam); középfokú (tizenegy és tizenkettedik évfolyam); valamint a diplomához vezető egyetemi programok.

A 2007-es kezdeményezések eredményeként országszerte minden középfokú iskolában kötelezővé tették az angol nyelv oktatását.

2012-ben Malála Júszafzait, a női oktatásért kampányoló lányt egy tálib fegyveres lelőtte aktivizmusa megtorlásaként. Júszafzai emberjogi aktivista az oktatással kapcsolatos érdekképviseletéért a világ legfiatalabb Nobel-díjasa lett. 2018-ban a lakosság írástudási aránya csak 62,3%. A férfiak írástudás aránya 72,5%, míg a nőké 51,8% volt ekkor.

Kulturális világörökség

Az UNESCO által elismerten a világ kulturális örökségének része:

• Mohendzsodáro régészeti lelőhelye;
• Takszila romjai;
• Takht-i-Bahi buddhista romjai és a szomszédos városmaradványok Sahr-i-Bahlolban;
• Thatta történelmi műemlékei;
• Lahor erődje és a Shalimar-kertek Lahor városban;
• Rohtas-erőd.

Tudomány

2010-ben Pakisztán a világon a 43. helyen állt a publikált tudományos közlemények tekintetében.

Pakisztán az első és egyetlen muszlim ország, amely aktív kutatói jelenlétet tart fenn az Antarktiszon. 1991 óta két nyári kutatóállomást és egy időjárási megfigyelőállomást tart fenn a kontinensen, és egy újabb állandó bázis megnyitását tervezi a jeges kontinensen.

2020 májusában Pakisztánnak körülbelül 82 millió internet-felhasználója van, ezzel ekkor a világ 9. legnagyobb internethasználója. A 2000-es évek óta Pakisztán jelentős előrehaladást ért el a számítástechnika területén, és különböző intézmények kínálnak kutatási lehetőségeket. A kormány jelentős összegben költ információs technológiai projektekre, különös tekintettel az e-kormányzatra, a humán erőforrásokra és az infrastruktúra fejlesztésére.

Művészetek

Az urdu költészet kezdetét a 15. századra teszik; a modern urdu költészetét pedig a 18. század közepére.

Jellegzetes Szindh folklórja. A szindi népzene a legritmikusabb muzsika Pakisztánban. Errefelé megőrződött majd minden ősi hangszer. A pergő népzene nyomán eleven néptánc alakult ki, amelynek nem akad párja az országban. Szindh kézi szőttesei, hímzései, kerámiaipara szintén eltér a többi nemzetség, tartomány folklórjától; az ősi szindh kultúrát őrzik.

Beludzsisztán kultúrájában a nomád pásztorkodás időszakának a hatása is érvényesül. Ezt a korszakot tükrözi a zenéje és a tánca is (egyedül a makrániak kivételek, akiknek a zenéjében és táncában az afrikai befolyás érvényesül).

A beludzsok ünnepi alkalmakkor – a szindikhez hasonlóan – színes öltözéket viselnek. Híresek kézi kötésű perzsaszőnyegeik is. Ezek a szokottnál durvább fonalból, sötétebb tónusban, kevesebb csomószámmal készülnek.

Varázsos hangulatot árasztanak Pandzsáb ősi emlékei, ezen belül Lahor erődje, a Badshai Masjid Mecset, a régi bazár, a mogul időkből származó paloták.

Építészet

Vazír kán mecset, Lahor

A pakisztáni építészetben négy korszakot ismernek: az iszlám előtti, az iszlám, a gyarmati és a gyarmat utáni időszakot.

Mohendzsodáro, Harappa stb. romvárosai az iszlám előtti települések közé tartoznak, amelyek ma turisztikai látványosságok. A buddhizmus térnyerése és a görög civilizáció befolyásával az i.sz. 1. századtól kialakult a görög-buddhista stílus. Ennek a korszaknak a csúcspontja a gandhára stílus volt. A buddhista építészet egyik példája a Haibar-Pahtúnhva-i Takht-i-Bahi buddhista kolostor romjai.

Az iszlám érkezése a mai Pakisztán területére a buddhista építészet hirtelen végét jelentette a térségben, és zökkenőmentes átmenetet az iszlám építészetre. A legfontosabb indo-iszlám stílusú épület, amely ma is áll, Rukn-i-Alam sah sírja Multánban. A mogul korszakban a perzsa-iszlám építészet dizájnelemei összeolvadtak a hindusztáni művészet játékos formáival. Lahor, mint a mogul uralkodók alkalmi székhelye, számos fontos épületet tartalmaz a korszakból (→ mogul művészet.

A brit gyarmati időszakban a túlnyomórészt funkcionális, indo-európai reprezentatív stílusú épületek az európai és indiai-iszlám alkotóelemek keverékéből fejlődtek ki. A gyarmati időszak utáni nemzeti identitás olyan modern építményekben fejeződik ki, mint a Fajszál-mecset (Iszlámábád), a Minar-e-Pakistan (Lahor) és a Mazar-e-Quaid (Karacsi).

Nemzeti szimbólumok

A Fajszál-mecset Iszlámábádban 300 000 hívő befogadására alkalmas

• Nemzeti virág: jázmin
• Nemzeti fa: Himalájai cédrus
• Nemzeti állat: Pödröttszarvú kecske
• Nemzeti madár: Csukár
• Nemzeti sport: Gyeplabda
• Nemzeti mecset: Fajszál-mecset Iszlamabádban
• A nagy nemzeti költő: Muhammad Iqbal (1877–1938)
• A nagy államférfi, Pakisztán alapító atyja: Muhammad Ali Dzsinnah (1876–1948)
• A nemzet „anyja”: Fatima Jinnah (1893–1967)

Szokások, illemtan

A legfontosabb társadalmi egység a család és a pakisztániak inkább a saját etnikumukhoz hűek, mint az országhoz. A pakisztániak barátságos, vendégszerető emberek, nagy bennük az idősek iránti tisztelet. A szokásos üdvözlési forma a kézfogás, ami azonban nem túl erőteljes. A pakisztániak inkább a csuklójukat nyújtják, mint a kezüket. Férfi nem kezdeményezhet kézfogást nővel és mások előtt nem érinthet meg egy nőt. A társadalomban a férfiaké az uralkodó szerep, a nőknek nincs akkora tekintélyük, mint a férfiaknak.

A helyi kultúrában szokás az embereket, különösen a sminkelt és szép nőket megbámulni.

Pakisztánban számos etnikum él. Annak érdekében, hogy a lehető legjobb kapcsolatot tudjuk kialakítani az emberekkel, igyekezzük megtudni, melyik csoporthoz tartoznak és térképezzük fel azok szokásait.

• Ne kezdeményezzünk beszélgetést a gazdasági helyzetről és az Indiával meglévő vitákról!
• Ha valaki a jelenlétünkben imádkozni kezd, tartsuk tiszteletben a hitét és hagyjuk magára!
• Bal kézzel ne intsünk senki felé, ne vegyünk és adjunk át semmit, ne együnk vele és ne érintsünk meg vele embereket! A bal kéz tisztátalannak számít.

Gasztronómia

A legtöbb pakisztáni főleg csapátin (vékony, nem kelesztett kenyér) rizsen és zöldségen él. A hús a legtöbb embernek megfizethetetlenül drága. A szeszes italokat az iszlám vallás tiltja. A pakisztániaknál kiemelt szerepet kap, hogy az étel halal legyen.

Turizmus

Képek Csaukhandi-sírok Mohatta-palota, Karacsi Mazar-e-Quaid, Dzsinnah mauzóleuma Khewra bányája Takht-i-Báhi buddhista romjai Noor Mahal palota, Iszlámábád Faiz Mahal palota, Khairpur

Mohendzsodáro a Kr. e. 3. és 2. évezredben az Indus-völgyi civilizáció központja volt. Takszila az ország északi részének legfontosabb régészeti lelőhelye, az újkőkorszaktól a Kr. u. 2. századig három város épült itt egymásra. Takszila hét évszázadon át a buddhizmus tanításának egyik központja is volt, akárcsak a Kr. u. első században alapított Takht-i-Báhi kolostora.

A 14-18. századi iszlám mogul építészet emlékeit őrzi Rohtasz erődje, a Szind-vidék három dinasztiájának fővárosa, Thatta nekropolisza, Lahor erődje és Shalamar függőkertjei.

Az ország egyes területei nagy fokú biztonsági kockázatot jelentenek az utazók számára. Nem ajánlott, illetve több helyen engedélyhez kötött az utazás: Beludzsisztán tartományba, Pandzsáb tartomány déli részére, az északi területekre, az ország nyugati, Afganisztánnal határos törzsi területeire és Karacsi külvárosaiba.

Sport

Az angol eredetű krikett a legnépszerűbb sportág. További igen népszerű sport a gyeplabda.

Kottán György személyében 2009. február 19-től 2010-ig magyar szövetségi kapitánya volt az ország labdarúgó szövetségének.

Olimpia

• Pakisztán az olimpiai játékokon

Labdarúgás

• Pakisztáni labdarúgó-válogatott

Ünnepek

Lányok kidíszítve a Függetlenség napja ünnepén (Karacsi)

Név	Helyi név	Időpont
Kasmír szolidaritási napja	یوم یکجحتی کشمیر Youm-e-Yekjehty-e-Kashmir	Február 5.
A köztársaság napja	یوم پاکستان Youm-e-Pakistan	Március 23.
A munka ünnepe	یوم مزدور Youm-e-Mazdoor	Május 1.
Nemzeti kisebbségek napja		Augusztus 11.
A függetlenség napja	یوم آزادی Youm-e-Azadi	Augusztus 14.
Fegyveres erők napja	یوم دفاع Youm-e-Difa	Szeptember 6.
Muhammad Ali Dzsinnah halálának évfordulója	یومِ وفات قائداعظم Quaid-e-Azam ki Youm-e-Wafaat	Szeptember 11.
Muhammad Iqbal születésnapja	یوم اقبال Youm-e-Iqbal	November 9.
Muhammad Ali Dzsinnah születésnapja	یوم ولادت قائداعظم Youm-e-Quaid	December 25.

Ünnepek az iszlám naptár alapján:

Helyi név	Időpont (iszlám-naptár)
عاشوراء Ashura	Muharram 9./10.
عيد ميلاد النبی Mawlid	Rabi`-ul-Awwal 12
Youm-e-Shahdat e Ali	Ramadan 21.
عيد الفطر Eid ul Fitr	Schawwal 1.
عید الاضحٰی Eid ul Adha	Dhul Hijja 10.

Média

Az országban 300 napilap van, főleg urdu és angol nyelven. Néhány ismertebb lap: Pakistan, Dawn, Nawa-i-Waqt.

Az országban az analfabéták száma miatt a televízió nagyobb szerepet tölt be az emberek életében, mint az újság. 1000 lakosra 170 tévékészülék jut.

A Pakisztáni televízió (PTV) 1964. november 26-án kezdte meg működését.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Feiertage in Pakistan című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

• hivatalos oldal
• Kitekintő.hu Pakisztánnal foglalkozó cikkgyűjteménye
• Pakisztán.lap.hu – linkgyűjtemény