Otto Geßler
| Otto Geßler | |
 | |
| Otto Geßler | |
| Született | Otto Karl Geßler 1875. február 6. Ludwigsburg |
| Elhunyt | 1955. március 24. (80 évesen) Lindenberg im Allgäu |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Geßler témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Otto Geßler (Ludwigsburg, 1875. február 6. – Lindenberg im Allgäu, 1955. március 24.) a Német Demokrata Párt politikusa és a Weimari köztársaság hadügyminisztere volt. Az ő nevéhez fűződik a fegyveres erők újraszervezése az első világháború után.
Élete
[szerkesztés]Otto Geßler 1875. február 6-án született Ludwigsburgban. Jogi tanalmányokat folytatott, majd 1910-től 1911-ig Regensburg, 1913-tól 1919-ig pedig Nürnberg polgármestere lett. Az 1918–19-es német forradalom után részt vett a Német Demokrata Párt megalapításában és újjáépítési miniszterként tevékenykedett 1919-től 1920-ig. 1920 márciusában kinevezték hadügyminiszternek. Ezt a megbízatást az egymást váltó kormányok ellenére nyolc éven keresztül látta el. 1923 őszén rövid ideig korlátlan hatalmat kapott a rend helyreállítása céljából, melyet a szélsőjobb- és a szélsőbaloldal tevékenysége zavart meg. Hadügyminiszterként támogatta egy a versailles-i békeszerződésben engedélyezettnél erősebb német hadsereg létrehozását.[1][2]
1928 januárjában a parlament baloldali ellenzéke lemondatta a hadsereget érintő pénzügyi botrány következtében. Bár Adolf Hitler hatalomra jutása után nem támogatta aktívan az ellenállást, de Hitler ellenfelei megbízhatónak tartották. A második világháború során a Gestapo letartóztatta a Hitler elleni, 1944. július 20-án bekövetkezett sikertelen merényletben való bűnrészességért és bírósági tárgyalás nélkül hét hónapot különböző koncentrációs táborokban töltött. A háború után a bajor és a német vöröskereszt vezetői tisztségét látta el. 1955. március 24-én hunyt el Lindenberg im Allgäu-ban.[1][2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Encyclopedia Britannica:Otto Gessler (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. december 20.)
- ↑ a b German Resistance Memorial Center:Otto Geßler (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. december 20.)
Források
[szerkesztés]| Kancellárok | Theobald von Bethmann-Hollweg (1909–1917) · Georg Michaelis (1917) · Georg von Hertling (1917–18) · Miksa badeni herceg (1918) · Friedrich Ebert (1918–19) · Philipp Scheidemann (1919) · Gustav Bauer (1919–20) | .svg){kind=small}
.svg){kind=small} |
|---|---|---|
| Külügyminiszterek | Gottlieb von Jagow (1913–16) · Arthur Zimmermann (1916–17) · Richard von Kühlmann (1917–18) · Paul von Hintze (1918) · Wilhelm Solf (1918) · Ulrich von Brockdorff-Rantzau (1918–1919) · Hermann Müller (1919–20) | |
| Hadügyminiszterek | Erich von Falkenhayn (1913–1915) · Adolf Wild von Hohenborn (1915–16) · Hermann von Stein (1916–18) · Heinrich Schëuch (1918–19) · Walther Reinhardt (1919) · Gustav Noske (1920) · Otto Geßler (1920–28) | |
| Politikusok, diplomaták | ||
| Forradalmárok | ||
.png){kind=small}