Omboztelke
Omboztelke (Mureșenii de Câmpie) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Kolozs |
Község | Magyarpalatka |
Rang | falu |
Községközpont | Magyarpalatka |
Irányítószám | 407452 |
SIRUTA-kód | 58829 |
Népesség | |
Népesség | 84 fő (2021. dec. 1.) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 334 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 53′ 28″, k. h. 23° 59′ 18″46.890985°N 23.988362°EKoordináták: é. sz. 46° 53′ 28″, k. h. 23° 59′ 18″46.890985°N 23.988362°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Omboztelke románul: Mureșenii de Câmpie, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Széktől délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Omboztelke, Omboz Árpád-kori település. Nevét már 1230-ban említette oklevél p. Ombuzteleke néven III. Béla király oklevelében, aki Ombozt Lob és Tamás testvéreknek, a Wassok ősének adta, és az adományt Béla herceg 1230-ban meg is erősítette Lob fia Chama részére, majd 1324-ben Károly Róbert király átírta az adományt a Sukiak részére.
1329-ben Suki Mihály faluja volt, melyet Tamás erdélyi vajda kirabolt és lakóin hatalmaskodott (Gy 2: 83). 1438-ban Szavai Domokost királyi parancsra örök adomány címén beiktatták Ombozba.
1444-ben Omboz-i Benedek és Kis Imre, Wass László familiárisai. (ü: Cege)
1450-ben Omboz felét kitevő birtokrészét Suki Mihály 35 Ft-ban zálogba adta Zalaházi Jánosnak és Lászlónak. 1468-ban Mátyás király parancsára Ombozon a volt Suki-birtokba beiktatták Csupor Miklós vajdát. 1474-ben Ombozi Székely Zsigmond eljárt a Sukiak ügyében. 1479-ben Omboz-on a Sukiak is részbirtokosok. Ombozy Miklós végrendeletében az Omboz-i Szent Katalin templomnak tíz ménesbeli lovat adott. 1529-ben Báthory István bérbeadta az ombozi, nagy-, kisdevecseri és szováti dézsmát Galaczi Istvánnak.
A trianoni békeszerződés előtt Kolozs vármegye Mocsi járásához tartozott.
1910-ben 411 lakosából 15 magyar, 18 német, 378 román volt. Ebből 7 római katolikus, 378 görögkatolikus, 7 református, 18 izraelita volt.
Látnivalók
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.