Nyári-barlang
Nyári-barlang | |
A Nyári-barlang bejárata | |
Hossz | 17 m |
Mélység | 12,8 m |
Magasság | 0 m |
Függőleges kiterjedés | 12,8 m |
Ország | Magyarország |
Település | Tatabánya |
Földrajzi táj | Gerecse |
Típus | időszakosan aktív víznyelőbarlang |
Barlangkataszteri szám | 4630-24 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 35′ 06″, k. h. 18° 25′ 09″47.584897°N 18.419186°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 06″, k. h. 18° 25′ 09″47.584897°N 18.419186°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári-barlang témájú médiaállományokat. |
A Nyári-barlang az egyik időszakosan működő víznyelőbarlang, amely a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegységben, a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található. Denevérek is előfordulnak benne.
Leírás
[szerkesztés]A Gerecse D-i peremén, Tatabánya külterületén, a Kő-hegy fennsíkjának K–DK-i részén lévő erdőben található kis völgyfőben, meredek falú tölcsérszerű beszakadás alján van vízszintes tengelyirányú, 1 m széles és 0,6 m magas, bontott és szabálytalan alakú bejárata. A Lengyel-barlangtól és a Lengyel-szakadéktól D–DK-re kb. 150 m-re, erdészeti út mellett helyezkedik el. A beszakadás a fennsík szélébe vágódó kis vízlevezető árok felső szakaszán, az árok végénél található. A beszakadás átmérője 10 m, mélysége 3 m.
Felső triász vastagpados dachsteini mészkőben jött létre az időszakosan aktív víznyelőbarlang. Barlangjáró alapfelszereléssel és szabadon járható.
1979-ben volt először Nyári-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában. Előfordul a barlang az irodalmában Lengyel-barlang 3. sz. aknája (Polacsek, Ba 2019) és A Lengyel-barlang III.sz. aknája (Székely 1994) neveken is.
Kutatástörténet
[szerkesztés]A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1961. évfolyamában megjelent, Bathó Norbert által írt tanulmányban szerepel a Nyári-barlang Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint. A tanulmányban az van publikálva, hogy a Lengyel-barlang egyik eltömődött járatának iránya rámutat a közelben lévő II. sz. beomlott aknára, amit a 8. szint felfedezése előtt már a barlang második bejárati aknájának tartottak. Ezt a feltevést az is igazolta, hogy a 8. szinten jelenik meg az erős agyageltömődés és ezen a szinten találtak állati csontokat az agyagban.
A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évi jelentésében az olvasható, hogy a Lengyel-barlang közelében, egy kb. 100 m átmérőjű körben még további két barlang található, a Nyári-barlang és a Lengyel-szakadék. A Lengyel-barlangtól D-re kb. 100 m-re helyezkedik el a Nyári-barlang, amely elagyagosodott, szenilis nyelő. Bathó és Lendvay a Lengyel-barlang III. sz. aknájaként emlegették. 1963-tól 1964-ig Bánkuti László 8–10 m mélységig, a szálkő tetejéig kibontotta. 1965-ben Lendvay Ákos végig omlásban haladva 8 m-ig bírt lejutni. Érdemes feltáró munkát végezni benne. A kézirat szerint két irodalmi mű foglalkozik vele.
Az 1980. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett egy térkép, amelyen a Gerecse hegységben található 4630-as barlangkataszteri egység egy része van bemutatva. A Lendvay Ákos által 1981-ben készített térképen látható a 24-es számmal jelölt Nyári-barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Nyári-barlangnak 4630/24. a barlangkataszteri száma. Az 1984-ben kiadott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a 4630/24 barlangkataszteri számú barlang Nyári-barlang néven. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. január 11-i barlangbejáráskor a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport megállapította, hogy nincs benne denevér.
A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991-es jelentése szerint időszakosan aktív víznyelőbarlang. Vízgyűjtő-területe kb. 1000 m². Feltárását az 1970-es évek elején a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport, majd később a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály végezték. Ekkor kb. 10 m mélységig járták be. Észszerűnek tűnik feltárásának újraindítása. A barlangtól kb. 30 m-re, az erdészeti út mellett egy kb. 1–1,5 m mély, fejlődő állapotban lévő, fiatal dolina van.
Az 1994. évi Limesben közölt, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/24 barlangkataszteri számú Nyári-barlang másik neve A Lengyel-barlang III.sz. aknája. Bertalan Károly barlangleltárában nem szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja, térképe és irodalmi törzslapja, de fényképe és kutatási törzslapja van. A 2001. január 28-i, a 2001. június 23-i, a 2002. június 23-i, a 2002. december 29-i, a 2003. február 23-i, a 2003. május 25-i, a 2004. június 29-i és a 2004. december 22-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megállapította, hogy nincs a barlangban denevér.
2005-ben Polacsek Zsolt felmérte a barlangot, majd a felmérés alapján megrajzolta a barlang alaprajz térképét, hosszmetszet térképét és keresztmetszet térképét. A 2006. január 22-i, a 2006. június 30-i, a 2006. szeptember 24-i és a 2006. december 23-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér. Az egyesület 2007. évi jelentése szerint már az 1970-es években ismert barlang volt. Az akkori kutatásokkor állítólag 8–10 m mélységet értek el benne, de ez az adat a 2007-es feltárási eredmények ismeretében nem valószínű. Mélysége maximum 5 m lehetett a kitöltés jellege alapján.
2007 végén kezdték el az egyesület tagjai a feltáró munkát a barlangban. Kitisztították és kissé tágították az omladékos bejáratot és elkezdték az akkor 0,5–1 m széles, 5 m hosszú, 3 m mély és meredeken lejtő kúszójárat aljzatának mélyítését teljes szelvényben. A lefelé 3 m szélességig fokozatosan kibővülő járat hosszát 8,5 m-re, mélységét 6 m-re növelték. A kibontott anyagot a felszínre szállították.
A további feltárás szempontjából biztató, hogy ebben a barlangban a huzatviszonyok ellentétesek a Lengyel-barlang – Lengyel-szakadék – Március-barlang rendszerben észleltekkel, mert itt télen erőteljes kiszellőzés figyelhető meg. A barlang korábbi denevérlakottságáról nem volt adat, ezért érdekes, hogy 2007. október 7-én a végpont közelében két kis patkósdenevér jelenlétét észlelték. A denevérek valószínűleg őszi váltószállásként használták a barlangot.
2008-ban az egyesület bevonta az egyesület által végzett, makroszkópikus gerinctelen faunisztikai kutatásba a Nyári-barlangot és bontotta az üregrendszert. A Kondi-terem vörösagyagos kitöltéséből gyapjas mamut rossz megtartású, lemezesen széteső zápfoga került elő. Ez Kordos László szerint egyértelműen jelzi a réteg felső pleisztocén korát. A terem mennyezetének kis üregében egy vízi denevér telelt. Szeptember végén egy repkedő, meghatározatlan fajú denevért láttak a barlangban. Az év végi vázlatos felmérés alapján a barlang hossza 17 m, mélysége pedig 12,8 m.
2009. július 13-án a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakmai tanulmányútján a tanulmányút résztvevői felkerestek néhány ígéretes objektumot a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület kutatási területén és ekkor a résztvevők megtekintették a Nyári-barlangnál folyó bontási munkát. A vállalkozó szelleműek be is másztak a barlangba.
A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 2009. évi jelentése szerint a 2009. január 31-i, a 2009. február 27-i, a 2009. március 28-i, a 2009. április 29-i, a 2009. május 31-i, a 2009. június 28-i, a 2009. július 31-i, a 2009. augusztus 30-i, a 2009. szeptember 26-i, a 2009. november 28-i és a 2009. december 30-i barlangbejárásokkor az egyesület megállapította, hogy nincs a barlangban denevér. 2009. október 31-én egy repkedő, meghatározatlan fajú denevér volt a Kondi-teremben. 2009-ben makroszkópos gerinctelen faunisztikai kutatás volt a barlangban. A Gerecse hegységben lévő, vizsgált 10 barlang közül a Nyári-barlang a második legnagyobb egyedszámú élőhely lett.
A 2009. február 1. és 2009. június 31. közötti időszakban talált fajok, illetve taxonok listája barlangonként (a 2009. évi csoportjelentés melléklete): | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
A 2010. január 30-i, a 2010. június 26-i, a 2010. augusztus 29-i, a 2011. január 30-i, a 2011. április 29-i, a 2011. július 30-i, a 2012. június 30-i, a 2012. augusztus 26-i, a 2012. október 28-i, a 2013. január 26-i, a 2013. március 31-i, a 2013. július 5-i, a 2013. augusztus 3-i, a 2013. szeptember 29-i, a 2013. október 27-i és a 2014. február 9-i barlangbejárásokkor az egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér.
2010. november 30-án egy vízi denevér, 2011. október 29-én egy kis patkósdenevér, 2012. szeptember 29-én egy kis patkósdenevér, 2012. november 25-én egy nagyfülű denevér, 2012. december 29-én egy közönséges denevér, 2013. március 3-án egy kis patkósdenevér, egy horgasszőrű denevér, egy barna hosszúfülű-denevér, 2013. április 30-án egy meghatározatlan denevér, 2014. február 15-én egy kis patkósdenevér, egy nagyfülű denevér, 2014. március 8-án egy kis patkósdenevér, 2014. december 26-án egy közönséges denevér volt benne.
A 2018. évi Tatabányai barlangkutatás című mű Nyári-barlangról szóló részében az olvasható, hogy ezen a helyen az 1970-es években az Oroszlányi Barlangkutató Csoport, a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály, majd a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület is próbálkoztak, de kis eredményt értek el. Lengyel-barlang 3. sz. aknája néven lehet, hogy ezt a helyet, vagy a Meszes-barlangot hívták a korábbi kutatók.
Tektonikus hasadék mentén lévő omlásban leszivárgó vizek oldó hatására keletkezett. A részletesen felmért barlang 10 m hosszú, 7 m mély, 0 m magas, 7 m függőleges kiterjedésű és 5 m vízszintes kiterjedésű. 1963-ban fedezte fel a Vasútépítő Törekvés Barlangkutató Csoport. Első irodalmi említése a Magyarország barlangjai című könyvben történt. A kéziratban látható egy helyszínrajz, amelyen a Lengyel-barlang térségében lévő barlangbejáratok helyei vannak jelölve és ezen a térképen fel van tüntetve a Nyári-barlang bejáratának helye, valamint a kézirathoz mellékelve van a barlang barlang nyilvántartólapja.
Denevér-megfigyelések
[szerkesztés]Denevér-megfigyelések (1986–2014) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Irodalom
[szerkesztés]- Bathó Norbert: Előzetes beszámoló bejelentés a Lokomotív Természetbarát Egyesület Vasútépítő Osztálya Barlangkutató Csoportjának a Gerecse-hegység Lengyel barlangjában végzett feltáró és kutató munkáiról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1961. május. 9. old. (Lendvay Ákos 1979-es kézirata szerint szerepel a tanulmányban a Nyári-barlang.)
- Fleck Nóra: MKBT tanulmányutak. Karszt és Barlang, 2009. 1–2. félév. 87. old.
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben 1986. január 4-28. között végzett denevérszámlálásról. Kézirat. Tatabánya, 1986. február 10. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2001. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2002. február. 15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2002. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2003. február. 12. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2003. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2004. február. 12. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2004. Kézirat. Tatabánya, 2005. 54. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Szpeleológiai megfigyelések és vizsgálatok. In: Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2006. Kézirat. Tatabánya, 2007. 25. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2007. Kézirat. 13–14. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2009. február 15. 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Nyári-barlangban a 2008. évben végzett kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2009. február 15. 11–12. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2009. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2010. február 15. 16. oldal és egy melléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Zárójelentés a Nyári-barlangban a 2007–2009. években végzett kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2010. február 15. 2 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2010. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2011. 13. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2011. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2012. 13. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2012. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2013. 10. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2013. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2014. 11. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2014. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2015. 16. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 277., 298. old.
- Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évben kifejtett tevékenységéről. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Lendvay Ákos: A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1980. évben végzett munkájáról. MKBT Beszámoló, 1980. 138. old.
- Polacsek Zsolt: A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi tevékenysége. Kézirat. Tatabánya, 1991. 107–108. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Polacsek Zsolt – Ba Julianna: Tatabányai barlangkutatás. Kézirat. Tatabánya, 2019. február 15. 30., 39., 216–219. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Székely Kinga: A Gerecse-hegység barlangnyilvántartásának fejlődése. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 49. old.