Nagybocskó

Nagybocskó (Великий Бичків)
Nagybocskó légi panorámaképe a Tiszával
Nagybocskó címere Nagybocskó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Rahói járás
Község	Nagybocskó község (2020. június 12. – )
Rang	falu
Alapítás éve	1358
Irányítószám	90615
Népesség
Teljes népesség	9255 fő (2019. jan. 1.)
Népsűrűség	176,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	307 m
Terület	52,35 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 58′ 17″, k. h. 24° 00′ 17″47.971388888889, 24.004722222222
Nagybocskó Pozíció Kárpátalja térképén
Nagybocskó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagybocskó témájú médiaállományokat.

Nagybocskó (ukránul: Великий Бичків [Velikij Bicskiv], szlovákul: Bočková, románul: Bocicoiu Mare) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.

Fekvése

Técsőtől 36 km-re keletre, a Tisza jobb partján fekszik. A régi Nagybocskónak a Tisza jobb partján a Sopurka folyó torkolatánál fekvő, Csehszlovákiához, majd később Ukrajnához került része. A mai Nagybocskó az egykori Nagy- és Kisbocskóból áll, míg a Tisza bal partján fekvő egykori Németbocskó, ma Újbocskó (Románia).

Nevének eredete

Neve a szláv bicsok (= tinó, bika) főnévből ered.

Története

1358-ban Buchku néven említette először oklevél.

1556-tól Báthory-birtok. 1711-ben udvarházat említenek itt.

A szabadságharc után, a 18. században németeket telepítettek le.

A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Tiszavölgyi járásához tartozott. Római katolikus egyháza 1796-ban alakult, a templom azonban Trianon után a román oldalra került. Vegyi-, kénsav-szódagyára, fafeldolgozó üzeme van. 1930-ban erdei vasutat építettek.

Népessége

1910-ben az akkori Nagybocskónak 5955 lakosa volt, ebből 3078 ruszin, 1646 magyar és 1177 német.

8000 lakosából mintegy 300 magyar nemzetiségű.

Közlekedés

A települést érintette a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, melynek Aknaszlatina és Nagybocskó közötti szakasza azonban árvízkárok miatt jelenleg üzemen kívül van.

Nevezetességek

• Római katolikus temploma - A 14. században épült, gótikus stílusban. 1364-ben említették először. Az elmúlt századokban többször megrongálódott és több ször átépítették, mely átépítések során középkori stílusjegyeit elvesztette. Ma egy egyhajós templom, a hajónál keskenyebb, félköríves záródású szentéllyel. Tornya a nyugati oldalán, a homlokzat felett áll.

Források

• A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
• dr. Tóth Imre: Kárpátalja, a rahói járás honismereti olvasókönyve. Szeged, 2000.

Neves személyek

Itt született:

• 1827-ben Lonkay Antal hírlapiró, szerkesztő, műfordító, tanár.
• 1869-ben Orient Gyula gyógyszerész, orvos, orvostörténész.
• 1892-ben Kelen József gépészmérnök, népbiztoshelyettes, majd népbiztos, Korvin Ottó tisztviselő és politikus testvérbátyja.
• 1893-ban Holder József költő, újságíró, műfordító.
• 1894. március 24-én Korvin Ottó kommunista politikus, a KMP egyik alapítója.
• 1911-ben Romzsa Tódor boldoggá avatott munkácsi görögkatolikus püspök, vértanú.
• 1932-ben Osvald Zahradník szlovák író, drámaíró, dramaturg.
• 1962-ben Ivan Ivanovics Jaremcsuk kárpátaljai származású szovjet, ukrán jobb oldali középpályás labdarúgó.

• Itt szolgált Bródy András ruszin politikus, 1938. október 11–26. között Ruszinföld (Podkarpatská Rus) első miniszterelnöke volt.
• Itt szolgált Szundy Jenő oktató, kertészeti szakíró.
• Itt szolgált Fábián János csehszlovák, magyar, ukrán és szovjet középpályás és csatár labdarúgó, és labdarúgóedző.
• Itt tanult Zoványi Jenő református egyháztörténész, teológus, egyetemi tanár.

További információk

• Nagybocskó honlapja (ukránul) Archiválva 2021. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben