Nagy goda

Nagy goda
	Természetvédelmi státusz
	Mérsékelten fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Lilealakúak (Charadriiformes);
Család:	Szalonkafélék (Scolopacidae);
Alcsalád:	Limosinae;
Nem:	Goda (Limosa); Brisson, 1760
Faj:	L. limosa;
Tudományos név
	Limosa limosa; (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy goda témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy goda témájú médiaállományokat és Nagy goda témájú kategóriát.

A nagy goda (Limosa limosa) a madarak (Aves) osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Európa és Ázsia mérsékelt övi részén költ, ősszel elvonul, eljut Afrikába, Ausztráliába és Észak-Amerikába, az Atlanti-óceán partjára is.

Kárpát-medencei előfordulása

Februártól novemberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő.

Alfajai

Limosa limosa islandica
Limosa limosa limosa
Limosa limosa melanuroides

Megjelenése

Testhossza 40–44 centiméter, szárnyfesztávolsága 70–82 centiméteres, testtömege pedig 250–390 gramm közötti. A tojó nagyobb, mint a hím. Csőre hosszú, keresgéléshez kiválóan használható.

Életmódja

Tücskökkel, lótetűvel, vízipoloskákkal, az árvaszúnyog lárvájával, csigákkal és magvakkal táplálkozik.

Szaporodása

A földre rakja növényi anyagokból készített fészkét. Fészekalja 3-5 tojásból áll, melyeken 22-24 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 25-30 nap.

Védettsége

Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. április 9.)
Az MME Monitoring Központjának adatlapja

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap