Németh Imre (atléta)
Németh Imre | |
Németh Imre 1952-ben (Fortepan archívum) | |
Született | 1917. szeptember 23. Kassa |
Elhunyt | 1989. augusztus 18. (71 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Gyermekei | Németh Miklós, Németh Katalin, Németh Pál |
Foglalkozása |
|
Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1951. december 14. – 1953. május 17.) |
Sírhelye | Farkasréti temető (31-1-92)[1][2] |
Magassága | 184 cm |
Testtömege | 82 kg |
Atlétapályafutása | |
Versenyszám | kalapácsvetés |
Klub | Magyar AC (1938–1945) Toldi Miklós SE (1945–1947) Bp. Vasas (1947–) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Németh Imre (Kassa, 1917. szeptember 23. – Budapest, 1989. augusztus 18.) olimpiai bajnok magyar kalapácsvető, sportvezető, többszörös világcsúcstartó; sportvezető, a Népstadion első igazgatója, majd a Népstadion és Intézményei főigazgatója, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, Németh Miklós olimpiai bajnok gerelyhajító apja.
Életpályája
[szerkesztés]1938-tól a Magyar AC, 1945-től a Toldi Miklós SE, majd 1947-től a Budapesti Vasas atlétája volt. Kalapácsvetésben, súlylökésben és diszkoszvetésben is versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeit kalapácsvetésben érte el. Háromszor döntötte meg a kalapácsvetés világcsúcsát. Két olimpián vett részt, 1948-ban, Londonban olimpiai bajnoki címet, 1952-ben, Helsinkiben bronzérmet nyert. Mindkét alkalommal a magyar csapat zászlóvivője lehetett a megnyitó ünnepségen. Az aktív sportolást 1960-ban fejezte be.
1949-től 1953-ig országgyűlési képviselő volt, 1953-tól a Népstadion igazgatójává, majd a Népstadion és Intézményei Vállalat főigazgatójává nevezték ki. Innen 1980-ban nyugalmazták. Közben 1964-től 1973-ig a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke egyben a Vasas atlétika szakosztályának elnöke volt. 1958-ban[3] és 1960-ban a Magyar Testnevelési és Sport Tanács (MTST) tagjának nevezték ki.[4] 1963 decemberétől a Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagja lett.[5]
Sporteredményei
[szerkesztés]- olimpiai bajnok (1948)
- olimpiai 3. helyezett (1952)
- Európa-bajnoki 4. helyezett (1946)
- angol bajnok (1947)
- tizenkétszeres egyéni magyar bajnok
- tizenkétszeres magyar csapatbajnok
Rekordjai
[szerkesztés]- tizenkétszeres magyar csúcstartó
- 51,96 m (1942. július 19., Budapest) országos csúcs
- 55,48 m (1943. október 31. Budapest) országos csúcs
- 55,74 m (1947. július 13. Budapest) országos csúcs
- 57,60 m (1947. szeptember 8. Bukarest) országos csúcs
- 59,02 m (1948. július 14. Tata) világcsúcs
- 59,57 m (1949. szeptember 4. Kattowice) világcsúcs
- 59,88 m (1950. május 19., Budapest) világcsúcs
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[6]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[7]
- NOB Olimpiai Érdemrend bronz fokozata (1979)
Emlékezete
[szerkesztés]- Németh Imre Általános Iskola, Budapest
- Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium: Németh Imre terem
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Kinevezték a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökségét és tagjait. Népsport, XIV. évf. 21. sz. (1958. január 30.) 1. o.
- ↑ A Magyar testnevelési és Sport Tanács kinevezései. Népsport, (1960. február 11.)
- ↑ A Magyar Testnevelési és Sportszövetség országos tanácsának tagjai. Népsport, (1963. december 15.)
- ↑ Összeállították a Magyar Népköztársaság kiváló sportolóinak névsorát. Népsport, VII. évf. 83. sz. (1951. április 27.) 1–2. o.
- ↑ Eddig hetvenen kapták meg "A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója" címet. Népsport, (1954. január 10.)
Források
[szerkesztés]- Németh Imre profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
- Magyar bajnokok férfi atlétikában
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 – ISBN 963282024X