Motesic

	Motesic (Motešice)
	; Motesic zászlaja
	; Motesic zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Trencséni
Rang	község
Első írásos említés	1308
Polgármester	Martin Mach
Irányítószám	913 26
Körzethívószám	032
Forgalmi rendszám	TN
	Népesség
Teljes népesség	782 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	45 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	291 m
Terület	17,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 18° 11′ 10″48.830556°N 18.186111°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 50″, k. h. 18° 11′ 10″48.830556°N 18.186111°E
	Motesic weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Motesic témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Motesic (szlovákul Motešice) község Szlovákiában a Trencséni kerületben a Trencséni járásban. Alsó- és Felsőmotesic egyesítése. Bánpetri tartozik hozzá.

Fekvése

Trencséntől 23 km-re délkeletre fekszik.

Története

A település neve 1208-ban bukkan fel először amikor az ide vezető utat via Motihe alakban említik. 1265-ben a település nemeseit "nobiles de Moythe" néven említik. 1275-ben "Villa Moytech", 1300-ban "posessio Moythen" néven szerepel az írott forrásokban.

Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzék "plebanus Joannes de Maytis" alakban említi a falu papját. 1334-ben a faluba vezető út "via Bazna usque villam Moythyn" néven szerepel. 1338-ban a divéki Folkmar család birtoka, ekkor "terra Moythih" alakban említik.

A község nemesei közül a divéki eredetű Motesici, vagy más néven Majthényi család emelkedett a legmagasabbra. A család nagyságát Majthényi György alapozta meg, aki 1434-ben hadi szolgáltaiért Luxemburgi Zsigmondtól megkapta Keselőkő várát. A család előnevét is a várról vette, címerüket 1488-ban Corvin János adományozta. II. Ferdinándtól 1631-ben bárói rangot kaptak.

A falu 1482-ben szerepel először írott forrásban Motesic alakban. A 16. században Alsó- és Felsőmotesicként már két falu állt ezen a területen. 1598-ban Felsőmotesicet Superior Motesícz néven említik.

Vályi András szerint "MOTESICZ. Alsó, és Felső Motesicz. Két tót falu Trentsén Várm. Alsónak földes Urai több Urak, Felsőnek pedig Motesiczky Uraság, a’ kinek Kastéllyával ékes, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek egymáshoz 1/4 órányira, földgyeik jók, vagyonnyaik külömbfélék."^[2]

Fényes Elek szerint "Motesicz (Alsó), tót falu, Trencsén, az uj rend szerint Nyitra vmegyében, a szileziai országutban, 169 kath., 5 zsidó lak. Kath. paroch. templom. F. u. Moteseczky."^[3] "Motesicz (Felső), tót falu, az elébbeni faluhoz közel, 195 kath. lak. Szép kastély. Itt fekete márványt ásnak. F. u. a Motesiczky család."^[3]

A 19. század végén faárugyárral, postahivatallal és postatakarékpénztárral is rendelkezett. A trianoni békeszerződésig mindkét község Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Népessége

1880-ban Alsómotesicnek 158 lakosából 132 szlovák, 16 német, 2 magyar, 4 egyéb anyanyelvű és 4 csecsemő, míg Felsőmotesicnek 401 lakosából 340 szlovák, 24 német, 12 magyar, 12 egyéb anyanyelvű, 1 idegen és 12 csecsemő volt. Bánpetri 130 lakosából 121 szlovák és 3 német anyanyelvű, 6 csecsemő volt.

1910-ben Alsómotesicnek 144 lakosából 140 szlovák, 3 magyar és 1 német, míg Felsőmotesicnek 510 lakosából 471 szlovák, 22 magyar, 10 német és 7 egyéb nemzetiségű volt. Bánpetri 412 lakosából 398 szlovák, 9 magyar és 5 német volt.

2001-ben 812 lakosából 797 szlovák volt.

2011-ben 786 lakosából 762 szlovák, 9 cseh, 2 egyéb, 1-1 ukrán és morba, illetve 11 ismeretlen nemzetiségű volt.

Neves személyek

Itt született 1737-ben Motesiczky Judit, ifj. Sallér István nádori ítélőmester felesége, Festetics György (1755–1819) a keszthelyi Georgikon alapítójának anyósa.
Alsómotesicen született 1792-ben Kostyál Ádám polgári és nemesi férfiszabó, szabómester, jelmezkészítő.

Nevezetességei

Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 12. században épült.
Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt kápolnája 1767-ben épült.
Kastélya 1620-ban épült reneszánsz stílusban. Ma katonai objektum.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[auto_nHTSG7bRxLkIIc6+P0rkwg-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]