Mezőbaj

Mezőbaj (Boiu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Illye
Rang	falu
Községközpont	Illye
Irányítószám	417196
SIRUTA-kód	28683
Népesség
Népesség	716 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	444
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	91 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 41′ 10″, k. h. 21° 36′ 32″46.685982, 21.608906
Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőbaj (Boiu) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyszalontától délre, Illye, Vadász és Tamáshida közt fekvő település.

Története

Mezőbaj Árpád-kori település. Nevét 1283-ban említette először oklevél Boy néven.

Később Kisdedboy, Nagyboy néven említették az oklevelek.

Boy a Zoard nemzetség birtoka volt, melyet Tanch fia Fülöp és Marton fia Lőrinc halála után, 1283 ban a nemzetség tagjai egymás közt megosztottak.

A 13. században már két község volt, Kisdedbaj és Nagybaj néven, és birtokosa ekkor a Zoard nemzetségbeli Izsákay család volt. 1283-ban már egyháza is volt, mely Nagybajban állt.

A 15. században birtokosa még mindig az Izsákay család, de már a Bessenyey családnak is volt itt birtoka.

1572-ben a Bajoni család kapott rá adománylevelet.

A 16. századra már csak az egyik község állt fenn. A másik község nyomát és emlékét hosszú időn át őrizte az a hely, a hol még a 19. század második felében is láthatók voltak az egyház nyomai, közelében pedig az ősi temető feküdt; 1896-ban azonban a belvízlevezető csatornát éppen e területen vezették keresztül, ekkor az utolsó nyomok is eltűntek.

Az 1800-as évek elején a gróf Rhédey család és báró Radák István, majd gróf Rhédey Johanna báró Horváth Ödönné és Schwarcz Jakab osztoznak rajta.

A település határában fekvő Tatárfája nevű dűlőről a hagyomány azt tartja, hogy a tatárjárás idejében a tatárok táborhelye volt azon a helyen.

Nevezetességek

• Református temploma – 1826-ban épült.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.