Manysi nyelv

Manysi маньси/моаньсь
Beszélik	Oroszország
Terület	Hanti–Manysi Autonóm Körzet – Jugra
Beszélők száma	2'746 (2002) fő
Nyelvcsalád	Uráli
Írásrendszer	Cirill írás
Rang	Nincs a 100 legnagyobb között  Finnugor   Ugor    Obi-ugor     Manysi
Hivatalos állapot
Hivatalos	Hanti–Manysi Autonóm Körzet – Jugra (Oroszország)
Nyelvkódok
ISO 639-1	-
ISO 639-2	-
A Wikimédia Commons tartalmaz маньси/моаньсь témájú médiaállományokat.

A manysi nyelv (saját nyelvükön: маньси vagy моаньсь) vagy az oroszoktól kapott néven vogul nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, legközelebbi rokona az osztják valamint a magyar (ugor nyelvek). A manysik Észak-Szibériában, az Urál és az Ob közötti területen élnek. 1960-ban 6 ezren vallották magukat manysinak, az anyanyelvi beszélők száma 60% volt. 1989-ben pedig ugyan 8500 ember mondta magát manysinak, de csak a 37%-uk beszélte a nyelvet.

Nyelvjárások

Manysi nyelvjárások térképe

Négy nagy nyelvjárást különböztetünk meg, melyeket az égtájak nevével jelölnek. Ezek számos kisebb alnyelvjárásokra oszthatóak:

• Északi nyelvjárásterület

• szoszvai
• szigvai
• obi
• felső-lozvai

• Keleti nyelvjárásterület

• felső-kondai
• középső-kondai
• alsó-kondai
• jukondai

• Nyugati nyelvjárásterület

• pelimi
• közép-lozvai
• alsó-lozvai
• vagilszki

• Déli nyelvjárásterület

• tavdai

Nyelvtörténet

Reguly Antal

A legkorábbi manysi nyelvemlékek – főként személynevek – a 16-17. századi orosz krónikákban fordulnak elő, valamint Herbenstein, V. Károly császár követének könyvében. 1725-ből Messerschmidttől származik az első manysi 41 szavas szójegyzék. 1730-ban Strahlenberg svéd tiszt közölt 25 manysi szót nyomtatásban. A 18. században Fischer német akadémikus 300 szavas szójegyzékét Schlözer közölte, valamint Pallas német természettudós Vocabuláriumában és Klaproth Asia Polyglotta című munkájában is több száz szó maradt fenn lejegyezve. A 18. század első feléből kisebb, a végéről több száz szavas szójegyzékek maradtak fenn. A 19. századi nagy kutató-gyűjtőutakat Reguly Antal nyitja meg a negyvenes években (1843-44), a sort a finn August Ahlqvist (1858, 1877, 1880) és a magyar Munkácsi Bernát (1888-89) folytatja a század második felében, akiknek a munkáját ezután folyamatosan közölték. A finn Artturi Kannisto 1901 és 1906 között gyűjtött a manysik között. A gyűjtött hatalmas néprajzi és népköltészeti anyag azonban teljesen független maradt a manysi írásbeliség kialakulásától.

Munkácsi Bernát

A manysi írásbeliségnek nincsenek hagyományai: a cári időkben elkészült néhány egyházi szöveg fordítása, az első manysi ábécéskönyvet 1932-ben adták ki, még latin betűkkel. 1939-40-ben – arra hivatkozva, hogy a kétféle írásrendszer tanítása körülményes a nemzetiségi iskolákban – a cirill írásmódot vezették be. A manysi irodalom létrehozói közé tartozik Marfa Vahruseva, akinek jelentősebb későbbi tudományos és pedagógiai munkássága, valamint Pjotr Jevrin és M. Kazancev, akiknek szintén inkább alapítói, mintsem irodalmi érdemeik nagyobbak. Az első kirobbanó egyéniség az 1937-ben született Juvan Sesztalov, aki anyanyelvén és oroszul egyaránt publikálva, költészetben és prózában is ismertté tette népét és annak kultúráját.

A manysi ábécé

1932 előtt a nyelv nem volt írott, ekkortól próbálkoztak a latin írás bevezetésével, kevés sikerrel. A nyelvet 1939 óta cirill írással írják.

A ma használt cirill ábécé:

А, Б, В, Г, Д, Е, Ё, Ж, З, И, Й, К, Л, М, Н, Ӈ, О, П, Р, С, Т, У, Ф, Х, Ц, Ч, Ш, Щ, Ъ, Ы, Ь, Э, Ю, Я

Az egykori latin ábécé:

A, B, D, E, F, G, H, Һ, I, J, K, L, Ļ, M, N, Ņ, Ŋ, O, P, R, S, S, T, Ţ, U, V, Z, Ь

Példamondatok

Az alábbi mondatok olyan (tréfás) illusztrációk, amelyek a rokonnyelvek szókészletbeli és nyelvtani párhuzamait jól mutatják.

Manysi-magyar

Hurem né vitnel huligel husz hul pugi.

Három nő a vízből hálóval húsz halat fog.

Hurem-szát-husz hulach-szem empem viten eli.

Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.

Petge lou lasinen manl tou szilna.

Fekete ló lassan megy a tó szélén.