Ugrás a tartalomhoz

Mézgás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mézgás (Miezgovce)
Mézgás zászlaja
Mézgás zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásBáni
Rangközség
Első írásos említés1389
PolgármesterJuraj Trgyňa
Irányítószám957 01
Körzethívószám038
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség283 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság244 m
Terület8,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 43′ 14″, k. h. 18° 18′ 51″48.720556°N 18.314167°EKoordináták: é. sz. 48° 43′ 14″, k. h. 18° 18′ 51″48.720556°N 18.314167°E
Mézgás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mézgás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Mézgás (korábban Miezgóc, szlovákul Miezgovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Báni járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Bántól 4 km-re keletre, 240 m magasan fekszik.

Története

[szerkesztés]

1389-ben „Negowycha” néven Luxemburgi Zsigmond adománylevelében említik először, melyben az ugróci uradalmat Stíbor vajdának adja. 1439-ben Albert király oklevele „Myzgoucz” néven említi Beckó várának tartozékaként. Ezután a Bánffy család birtoka, majd 1450-ben a szentmiklósi Pongrácok foglalták el, ami ellen a Bánffyak a nyitrai káptalannak írt levélben tiltakoztak. A Pongrácok után Bánffy András birtoka, halála után pedig özvegyéé. 1502-ben a Bánffyak a Zablathy családnak adták zálogbirtokul. 1547-ben a Zay család szerezte meg, akik a jobbágyság megszüntetéséig voltak a falu urai. 1663-ban a török pusztított a településen, melyet megviseltek Thököly Imre Habsburgellenes harcai is. A Za Kostolom és Kostolný háj dűlőnevek arról tanúskodnak, hogy a településnek régebben temploma is volt. A templom létéről tanúskodik az 1729. és 1767. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv is. A feljegyzések szerint a község első haranglába 1757-ben épült. 1786-tól a Zay család megosztozott a birtokon a Kolonichokkal. 1790-ben a községnek 181 lakosa volt, közülük 109 katolikus és 72 evangélikus.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIZGOLCZ. Mizgovcze. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura. G. Kollonics Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bánhoz nem meszsze, és annak filiája, határja középszerű.[2]

1828-ban 17 házban 183 lakos élt itt, ebből 63 katolikus, 109 evangélikus és 11 zsidó.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miezgocz, tót falu, Trencsén az uj rend szer. Nyitra vmegyében, az ugróczi uradalomban: 67 kath., 109 evang., 8 zsidó lak. Földje hegyes sovány; fenyves erdeje van.[3]

A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Báni járásához tartozott.

Valószínűleg korábbi templomának alapjait tárták fel az 1960-as években a temető délkeleti részén.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 428, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 249 lakosából 247 szlovák volt.

2011-ben 264 lakosából 257 szlovák volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]