Ugrás a tartalomhoz

Március-barlang

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Március-barlang
A Március-barlang bejárata
A Március-barlang bejárata
Hossz25 m
Mélység18 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés18 m
Tengerszint feletti magasság301 m
Ország Magyarország
TelepülésTatabánya
Földrajzi tájGerecse
Barlangkataszteri szám4630-59
Elhelyezkedése
Március-barlang (Tatabánya)
Március-barlang
Március-barlang
Pozíció Tatabánya térképén
é. sz. 47° 35′ 08″, k. h. 18° 25′ 10″47.585694°N 18.419469°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 08″, k. h. 18° 25′ 10″47.585694°N 18.419469°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Március-barlang témájú médiaállományokat.

A Március-barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecse hegységben, a Gerecsei Tájvédelmi Körzetben található egyik barlang.

Leírás

[szerkesztés]

A Gerecse déli peremén, Tatabánya külterületén, a Kő-hegy fennsíkjának kelet–délkeleti részén elhelyezkedő Lengyel-szakadék bejárata mellett, attól keletre kb. 15 m-re van nagyon lejtő tengelyirányú, 1 m széles, bontott jellegű, hasadékszerű és szabálytalan alakú bejárata, amelyet egy kisméretű, 2 m átmérőjű mélyedés rejt. Sík terepen lévő erdőben, jelentéktelen karsztos mélyedésben nyílik.

Felső triász vastagpados dachsteini mészkőben jött létre tektonikus hasadék mentén leszivárgó víz, kifagyásos aprózódás és a végponti részen oldódás hatására. A bejárat közelében kis korróziós oldási nyomok, ujjbegykarrok figyelhetők meg. A teljesen bontott, tulajdonképpen egyetlen, a középső részén megtört aknából álló barlang mélypontján elmosódott, fejletlen oldási formák vannak, melyek a közeli Lengyel-barlanggal azonos genetikára utalhatnak. Az alapfelszereléssel és szabadon megtekinthető barlang könnyen megközelíthető.

1991-ben volt először Március-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában.

Kutatástörténet

[szerkesztés]

A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évről szóló jelentése szerint az egyesület 1991-ben dokumentálta az üreget. A Március-barlang egy törés mentén keletkezett a Lengyel-szakadék kialakulása után. A Lengyel-szakadéktól kb. 10 m-re lévő kis berogyás alján bontott üreg. Genetikai jegyei alapján úgy tűnik, hogy a Lengyel-szakadék rányelője. Omlásban létrejött járatait a Lengyel-szakadék omladékának megkerülése miatt érdemes lenne még mélyíteni. 1990-ben Ferenczi Zoltán által vezetett egyesületi csoport bontotta meg a Lengyel-barlangtól 70 m-re található kis mélyedést.

A víznyelőpont felső triász dachsteini mészkőben, a Lengyel-szakadékot létrehozó litoklázison jött létre. A tölcsér alakú víznyelő időszakosan aktív és vize valószínűleg a Lengyel-szakadék alatti járatokban tűnik el. Az üreg 4 m mély és 6 m hosszú. A járat hatalmas omladéktömbök között vezet, szálkő csak néhány helyen van és ezért vitatható a barlang elnevezés. A víznyelőpontban az 1970-es években történt kis feltáró munka. Elkészült fénykép-dokumentációja és térkép-dokumentációja. A kézirathoz mellékelve van a barlang két hosszmetszet térképe, amelyeket 1991-ben 1:100 méretarányban rajzolt Polacsek Zsolt. A térképek elkészítéséhez a barlangot Szegedi László és Polacsek Zsolt mérték fel. Poligonhossz alapján 6 m hosszú és 5 m mély.

Az 1994. évi Limesben közölt, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/59 barlangkataszteri számú Március-barlang Bertalan Károly barlangleltárában nem szerepel. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja, fényképe és irodalmi törzslapja, de kutatási törzslapja és térképe van.

A 2001. január 28-i, a 2001. június 23-i, a 2002. június 23-i, a 2002. december 29-i, a 2003. február 23-i, a 2003. május 25-i, a 2004. június 29-i, a 2004. december 22-i, a 2006. január 22-i, a 2006. június 30-i, a 2006. szeptember 24-i és a 2006. december 23-i barlangbejárásokkor a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér.

A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 2007. évi évkönyve szerint a Nyári-barlangban a huzatviszonyok ellentétesek a Lengyel-barlang – Lengyel-szakadék – Március-barlang rendszerben észleltekkel. A Lengyel-barlangtól D-re kb. 50 m-re, a Lengyel-szakadéktól kb. 20 m-re elhelyezkedő meredek falú töbör aljáról nyílik az 1980-as évek eleje óta ismert Március-barlang. Az 1980-as évek elején történt feltárási munkákkor kb. 5 m mélységig lett kibontva, a nagy mennyiségű omladék akadályozta meg a további kutatást.

2007 tavaszán kezdte el a barlangban a feltáró munkát a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület. Eltávolította a bejáratot leszűkítő nagy kőtömböket és teljes szelvényben bővítette a bejárat alatti fülkét. A kibontott anyag a felszínre lett hordva. Az év végi felmérés szerint a barlang 25 m hosszú és 18 m mély. Levegője a Lengyel-barlangéhoz és a Lengyel-szakadékéhoz hasonlóan nyáron és ősszel nagyon magas szén-dioxid tartalmú, ezért május közepétől november közepéig abba kellett hagyni a feltárást. A barlangban nem észlelte denevérek jelenlétét.

2009. július 13-án a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat szakmai tanulmányútján a tanulmányút résztvevői felkerestek néhány ígéretes objektumot a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület kutatási területén. A Lengyel-szakadék megtekintése után a Március-barlanghoz, majd a Lengyel-barlanghoz mentek. A 2009. január 31-i, a 2009. május 31-i, a 2009. augusztus 30-i, a 2009. október 31-i, a 2009. december 30-i, a 2010. január 30-i, a 2010. június 26-i, a 2010. augusztus 29-i, a 2010. november 30-i, a 2011. január 30-i, a 2011. április 29-i, a 2011. július 30-i és a 2011. október 29-i barlangbejárásokkor az egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér. 2009. március 28-án a bejárat alatti tág aknaszakaszban egy riasztott, repkedő, meghatározatlan fajú denevér volt.

A 2012. március 29-i, a 2012. június 30-i, a 2012. szeptember 29-i, a 2012. december 29-i, a 2013. január 26-i, a 2013. március 3-i, a 2013. március 31-i, a 2013. április 30-i, a 2013. június 29-i, a 2013. augusztus 3-i, a 2013. szeptember 29-i, a 2013. október 27-i, a 2013. december 2-i, a 2014. február 9-i, a 2014. március 8-i és a 2014. július 1-i barlangbejárásokkor az egyesület megállapította, hogy nincs benne denevér. 2014. december 26-án egy kis patkósdenevér volt megfigyelve a barlangban. 2015-ben Polacsek Zsolt nem kutatott a barlangban.

A 2018. évi Tatabányai barlangkutatás című műben az olvasható, hogy a mű szerzői az elmúlt években dokumentációs munkát végeztek a Március-barlangban. A Lengyel-szakadéktól néhány méterre lévő karsztos mélyedésre 1990-ben figyeltek fel. Elsőként leginkább Ferenczi Zoltán és Ferenczi Balázs ásták meg a gödröt. 1991 nyarán kb. 6–7 m mélyre jutottak és az akkor már barlangméretű üreget Március-barlangnak nevezték el. 2008 körül a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület tagjai mélyítették tovább a kis aknabarlang mélypontját és 15 m mélységig jutottak.

A részletesen felmért barlang kb. 20 m hosszú, 15 m mély, 0 m magas, 15 m függőleges kiterjedésű és 4 m vízszintes kiterjedésű. 1991-ben fedezte fel a Tatabányai Barlangkutató Egyesület. Első irodalmi említése nem ismert. A barlangot bemutató fényképekkel nem rendelkeznek a kézirat szerzői és ezt célszerű lenne pótolni. 1990-ben és 1991-ben a Tatabányai Barlangkutató Egyesület, 2007 és 2010 között a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület tárták fel.

Alapfelszerelés nélkül bejárható, de egy kapaszkodókötelet célszerű beszerelni az alsó aknatagba. A kéziratban látható egy helyszínrajz, amelyen a Lengyel-barlang térségében lévő barlangbejáratok helyei vannak jelölve és ezen a térképen fel van tüntetve a Március-barlang bejáratának helye, valamint a kézirathoz mellékelve van a barlang barlang nyilvántartólapja. Az összeállításba bekerült egy 2015-ben készült fénykép, amelyen a barlangbejárat figyelhető meg.

Denevér-megfigyelések

[szerkesztés]
Denevér-megfigyelések (2001–2014)
Dátum Denevérfaj Egyedszám
2001. január 28.
2001. június 23.
2002. június 23.
2002. december 29.
2003. február 23.
2003. május 25.
2004. június 29.
2004. december 22.
2006. január 22.
2006. június 30.
2006. szeptember 24.
2006. december 23.
2009. január 31.
2009. március 28.
határozatlan
1
2009. május 31.
2009. augusztus 30.
2009. október 31.
2009. december 30.
2010. január 30.
2010. június 26.
2010. augusztus 29.
2010. november 30.
2011. január 30.
2011. április 29.
2011. július 30.
2011. október 29.
2012. március 29.
2012. június 30.
2012. szeptember 29.
2012. december 29.
2013. január 26.
2013. március 3.
2013. március 31.
2013. április 30.
2013. június 29.
2013. augusztus 3.
2013. szeptember 29.
2013. október 27.
2013. december 2.
2014. február 9.
2014. március 8.
2014. július 1.
2014. december 26.
kis patkósdenevér
1

Irodalom

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]