Lubotény
Lubotény (Ľubotín) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Ólublói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1300 | ||
Polgármester | Jozef Havrila | ||
Irányítószám | 065 41 | ||
Körzethívószám | 052 | ||
Forgalmi rendszám | SL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1319 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 126 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 492 m | ||
Terület | 10,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 20° 52′ 38″49.261667°N 20.877222°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 20° 52′ 38″49.261667°N 20.877222°E | |||
Lubotény weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lubotény témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lubotény (szlovákul: Ľubotín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Ólublótól 23 km-re keletre, a Lubotinka-patak partján, a lengyel határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]1330-ban „Lubotin” néven említik először, ekkor említik István nevű papját is. Birtokosai kezdetben Rikolf és fia, valamint a szepesi káptalan voltak. Később egy része Tarkő várának uradalmához tartozott. Temploma a 14. század elején épült. 1349-ben a német jog alapján új telepesek érkeztek a faluba. 1427-ben 17 porta után adózott. Később lakói részben elköltöztek, részben maradtak és zsellérek lettek. A 16. század közepéig soltészok igazgatták a települést. 1600-ban 12 jobbágytelek, malom, iskola, templom és plébánia is volt a faluban. A közepes nagyságú falvak közé számított. 1787-ben 59 házában 473 lakosa élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBOTINY. Orosz falu Sáros Várm. Földes Urai Szirmay, és Dezsőfi Uraságok, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Palocsához, nem meszsze, határja közép termékenységű, legelője, erdeje vagyon, keresettye a’ Palocsai só háznál, és Poprád vizén.”[2]
1828-ban 75 házában 575 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lubortin, tót falu, Sáros vmegyében, Palocsához 1/4 mfld., közel a Poprádhoz: 430 r., 74 g. kath., 4 ref., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő. Fürészmalom. Raktár is Poprádon vitetni szokott portékákra. F. u. a Dessewfy nemzetség.”[3]
1873-ban elérte az eperjes-orlói vasútvonal. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 626-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 1319 lakosából 1225 szlovák és 78 cigány volt.
2011-ben 1368 lakosából 1208 szlovák és 63 cigány.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt született 1840-ben Hodossy Imre országgyűlési képviselő.
- Itt született 1907-ben Boda Gábor magyar ötvös és szobrász.
- Itt született 1928. április 1-én Komán Mihály labdarúgó.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.