Ugrás a tartalomhoz

Lubotény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lubotény (Ľubotín)
Lubotény zászlaja
Lubotény zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1300
PolgármesterJozef Havrila
Irányítószám065 41
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség1319 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség126 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság492 m
Terület10,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 20° 52′ 38″49.261667°N 20.877222°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 42″, k. h. 20° 52′ 38″49.261667°N 20.877222°E
Lubotény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lubotény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lubotény (szlovákul: Ľubotín) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 23 km-re keletre, a Lubotinka-patak partján, a lengyel határ közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

1330-ban „Lubotin” néven említik először, ekkor említik István nevű papját is. Birtokosai kezdetben Rikolf és fia, valamint a szepesi káptalan voltak. Később egy része Tarkő várának uradalmához tartozott. Temploma a 14. század elején épült. 1349-ben a német jog alapján új telepesek érkeztek a faluba. 1427-ben 17 porta után adózott. Később lakói részben elköltöztek, részben maradtak és zsellérek lettek. A 16. század közepéig soltészok igazgatták a települést. 1600-ban 12 jobbágytelek, malom, iskola, templom és plébánia is volt a faluban. A közepes nagyságú falvak közé számított. 1787-ben 59 házában 473 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUBOTINY. Orosz falu Sáros Várm. Földes Urai Szirmay, és Dezsőfi Uraságok, lakosai többnyire ó hitűek, fekszik Palocsához, nem meszsze, határja közép termékenységű, legelője, erdeje vagyon, keresettye a’ Palocsai só háznál, és Poprád vizén.”[2]

1828-ban 75 házában 575 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lubortin, tót falu, Sáros vmegyében, Palocsához 1/4 mfld., közel a Poprádhoz: 430 r., 74 g. kath., 4 ref., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Szép erdő. Fürészmalom. Raktár is Poprádon vitetni szokott portékákra. F. u. a Dessewfy nemzetség.[3]

1873-ban elérte az eperjes-orlói vasútvonal. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 626-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 1319 lakosából 1225 szlovák és 78 cigány volt.

2011-ben 1368 lakosából 1208 szlovák és 63 cigány.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1840-ben Hodossy Imre országgyűlési képviselő.
  • Itt született 1907-ben Boda Gábor magyar ötvös és szobrász.
  • Itt született 1928. április 1-én Komán Mihály labdarúgó.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templomát Szűz Mária tiszteletére szentelték.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]