Leżajsk
Leżajsk | |||
Leżajski kolostor | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Kárpátaljai | ||
Járás | leżajski | ||
Rang | város | ||
Irányítószám | 37-300 | ||
Körzethívószám | +(48)17 | ||
Rendszám | RLE | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 13 164 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 648,79 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 178 m | ||
Terület | 20,29 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 50° 15′ 56″, k. h. 22° 25′ 07″50.265500°N 22.418600°EKoordináták: é. sz. 50° 15′ 56″, k. h. 22° 25′ 07″50.265500°N 22.418600°E | |||
Leżajsk weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Leżajsk témájú médiaállományokat. |
Leżajsk – kisváros Lengyelország délkeleti részén, a Kárpátaljai vajdaság Leżajski járásának székhelye. A San-folyó völgyében fekszik, a Jagoda-patak partján, Rzeszówtól 47 km-re északkeletre, Lublintól 130 km-re délre. 2004-ben 14,2 ezer lakosa volt, közigazgatási területe 20,3 km².
Történelem
[szerkesztés]A 14. században alapított település 1397-ben kapott városi jogokat. Eredetileg a San partján (Lezensko nad Sanu) feküdt, de többszöri tatár pusztítás (1498-1524 között hatszor támadták meg) után mai helyén (Lezensko Zygmuntowskie) építették újjá és erődfallal vették körül. 1590-ben alapították Bernát-rendi kolostorát, melyet 1675-ben várfalakkal vettek körül. A 18. században itt működött Elimelech (1717-1786) haszid rabbi, akinek sírja később zsidó zarándokhellyé vált. A várost sokszor pusztította tűzvész (1672, 1811, 1903, 1906), 1705-1721 között pedig hat alkalommal sújtott le a pestisjárvány. A 20. század második felében iparosodott. 1975-1998 között a Rzeszówi vajdasághoz tartozott.
Gazdaság
[szerkesztés]A város élelmiszeriparának legismertebb terméke a Leżajsk sör (a Żywiec-csoport tagja), de gyümölcs- és zöldségfeldolgozása is számottevő. Gépgyár, szilikátüzem és dohánygyár is működik itt. Vasútállomás a Przeworsk-Nisko vonalon. Áthalad rajta a Niskót Jarosławval összekötő 77-es főút, a 875-ös Sokołów Małopolski (24 km) felé teremt összeköttetést.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Az 1590-ben alapított Bernát-rendi várkolostor épületei 1618-1628 között épültek. A kolostortemplomba (mely késő reneszánsz stílusban épült) várkapun át juthatunk be. A jobb oldali kápolnában található a leżajski Istenanya képe, mely zarándokhellyé tette a várost. A templom fő nevezetessége a 17. század második feléből származó ezüsthangú orgona.
- A városközpontban áll a városháza épülete és az őrtorony.
- Szentháromság-templom.
- Zsidó temető a 18. századból.
- A közkönyvtárat 1913-ban alapította a Proszvita ukrán nemzetiségi egyesület.