Kovácsfalva

	Kovácsfalva (Kováčová)
; Kovácsfalva címere	; Kovácsfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Zólyomi
Rang	község
Első írásos említés	1254
Polgármester	Ján Izrael
Irányítószám	962 37
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZV
	Népesség
Teljes népesség	1552 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	213 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	306 m
Terület	7,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 36′ 05″, k. h. 19° 06′ 15″48.601389°N 19.104167°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 05″, k. h. 19° 06′ 15″48.601389°N 19.104167°E
	Kovácsfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kovácsfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kovácsfalva (szlovákul: Kováčová) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.

Fekvése

Zólyomtól 4 km-re északnyugatra, a Zólyomi-medencében fekszik.

Története

A falu a 13. századi német betelepítéssel keletkezett. 1254-ben „Terra hospitum de Koachou” alakban IV. Béla oklevelében említik először. Ez az ősi falu azonban nem a mai helyén, hanem attól mintegy 2 km-re nyugatra feküdt azon a helyen, melyet ma Stará Kováčová néven említenek. Nevét onnan kapta, hogy az itt élő zólyomi váruradalomhoz tartozó szolganépek kovácsmesterséggel foglalkoztak. A település ugyan megmenekült a török támadásoktól, de többször volt a nemesek közti pártharcok, fosztogatások színhelye. Az ősi falu a 16.-17. században pusztult el és lakói ekkor költöztek a mai helyre. Története során sosem tartozott a nagyobb települések közé, egyházilag Hajnik filiája volt. A 18. században az Eszterházy család birtokában állt, szegény falunak számított, melyről Bél Mátyás is ír „Notitia Hungariae novae historico geographica” című művében.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOVACSOVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura G. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Hajniknak szomsédságában, és annak filiája, határjának fele agyagos, a’ malom 5/5 órányira vagyon tőlök, legelője elég, fája is van, komlós kertyei jól termők.”^[2]

1828-ban 24 házában 183 lakosa élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kovacseva, Zólyom vm. tót falu, Hajnik mellett: 87 kath., 96 ev. lak. Termékeny jó határ. F. u. a kamara.”^[3]

A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Zólyomi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 385, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 1467 lakosából 1440 szlovák volt.

2011-ben 1522 lakosából 1357 szlovák volt.

Nevezetességei

Népi lakóház gazdasági épülettel a 19. század második feléből.
A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. április 26.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. április 26.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]