Ugrás a tartalomhoz

Kiskovalló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskovalló (Koválovec)
A templom
A templom
Kiskovalló zászlaja
Kiskovalló zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásSzakolcai
Rangközség
Első írásos említés1394
PolgármesterPatrik Renováček
Irányítószám908 63
Körzethívószám034
Forgalmi rendszámSI
Népesség
Teljes népesség144 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság254 m
Terület8,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 60″, k. h. 17° 18′ 00″48.783333°N 17.300000°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 60″, k. h. 17° 18′ 00″48.783333°N 17.300000°E
Kiskovalló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskovalló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskovalló (szlovákul Koválovec) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szakolcai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Szakolcától 10 km-re délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1394-ben "Kiskowalow" alakban említik először, Berencs várának uradalmához tartozott. Birtokosai az Amadé, a Nyáry, a Zichy és Majtényi családok voltak. A 19. században a Vietoris és Kuffner családok tulajdona. Lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. Az asszonyok hímeztek és vásznat szőttek. 1715-ben 15 adózó és 22 zsellér háztartása volt. 1787-ben 81 házában 467, 1828-ban 49 házában 344 lakos élt.

Vályi András szerint "KOVALLO. Nagy, és Kis Koválló. Két tót falu Nyitra Várm. Nagy Kavallónak földes Ura a’ F. Király, amannak pedig G. Amade Uraság, lakosaik katolikusok, fekszik Kis Kavalló Chropovhoz nem meszsze, és annak filiája, ama pedig Sassinhoz egy mértföldnyire, határbéli földgyei közép termékenységűek, fájok, makkjok, termékeny, szőlejek van, legelőjök elég, malma helyben, piatzozások Szénásfalván."[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Szakolcai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 360, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 137-en lakták, ebből 135 szlovák, 1 cseh, 1 pedig morva nemzetiségű.[3]

2011-ben 151 lakosából 136 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu Szent Márton tiszteletére szentelt temploma 1821-ben épült klasszicista stílusban. Oltárképét Franz Schön készítette 1819-ben.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]