Ugrás a tartalomhoz

Kenyered

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kenyered (Kunerad)
Kenyered zászlaja
Kenyered zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1490
PolgármesterMonika Kavecká
Irányítószám013 13
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1050 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság499 m
Terület22,94 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 57″, k. h. 18° 42′ 38″49.099167°N 18.710556°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 57″, k. h. 18° 42′ 38″49.099167°N 18.710556°E
Kenyered weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenyered témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kenyered (szlovákul Kunerad) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 16 km-re délre, a Bisztricska-patak völgyében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település Kővágás határában erdőirtással keletkezett. Neve személynévi eredetű, a Konerad név először 1331-ben bukkan fel írott forrásban. A község első említése 1490-ben „Hynyarad” alakban történik, a Paraznói és Athalmy családok birtoka volt. A 16. század első felében a Hranostaj és a turóci Lehoczky családok zálogbirtoka. 1543-ban 10 család lakott a településen, ebből a bírón kívül 5 zsellér, a családok közül kettő német nevű volt. 1598-ban 12 ház állt a településen. 1707-ben 2 jobbágytelek és 3 zsellérház állt a faluban. 1720-ban az adóösszeírás egy malmot és 8 adózó lakost említ. 1784-ben 32 házában 35 család és 207 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KUNYERAD. Allersdorf. Elegyes tót falu Trentsén Várm. földes Urai Motesiczky, és több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Konszkához nem meszsze, mellynek filiája, határja sovány, vagyonnyai fogyatkozásokat szenyvednek.[2]

1828-ban a falu 33 házát 309-en lakták. 1831-ben a Benyovszky, Huljak, Motesici, Sobek és Uhliarik családoknak voltak itt birtokaik. A község lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak, illetve a kőbányában dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kunyerád, Trencsén m. tót f., Konszko filial. Lakja 317 kath., 12 zsidó; fenyves erdeje derék, de földje sovány. F. u. többen.[3]

1873-ban Popper Lipót birtokát a német Ballestrem Ferenc gróf vásárolta meg. A falu iskolája 1912-ben épült. A gróf 1914 és 1916 között pompás vadászkastélyt épített a birtokon. A trianoni diktátumig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

A szlovák nemzeti felkelés idején élénk partizántevékenység folyt a környéken. A Ballestrem család 1946-ig maradt a kastély birtokosa, melyet ezután államosítottak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 409, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 908 lakosából 905 szlovák volt.

2011-ben 967 lakosából 924 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falutól 2 km-re délkeletre található vadászkastélyát 1916-ban gróf Ballestrem építtette. A második világháború idején a Štefanik partizáncsoport állomásozott benne, ezért a németek 1944. szeptember 25-én felgyújtották. 1974-re állították helyre eredeti állapotában.
  • A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1986 és 1990 között épült.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]