Kínai halomsírok
Kínai halomsírok | |
Ország | Kína |
Típus | mauzóleum |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″34.338056°N 108.569722°EKoordináták: é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″34.338056°N 108.569722°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A kínai halomsírok többsége ősi mauzóleum és sírhely, amelyeket a korai kínai uralkodók és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek. Hasonló temetkezések az ókor sok kultúrájában előfordultak világszerte. Ezeknek a többségében döngölt földből készült, lapos tetejű temetkezési domboknak nagy részét négyzetes alapra emelték, ezért nevezik kínai piramisoknak is őket.
A ma ismert kínai halomsírok közül a legtöbb Senhszi ( ) tartományban, Hszian ( ) tartományi fővárostól 25–35 km-re északnyugatra található. Közülük is a legismertebb az első kínai császár, Csin Si Huang-ti ( ) sírhelye, ami mellett a császár maradványait védő agyaghadseregre bukkantak. Ilyen halmok épültek azonban már korábban, majd később, a Han-dinasztia idején is.
Elhelyezkedésük
[szerkesztés]Kínában mintegy 100 ilyen építményt tartanak nyilván. Ezek nagy része Senhszi ( ) tartományban, Hszian ( ) város közelében találhatóak, mintegy 100 kilométeres körzetben.
Nyugati megismerésük története
[szerkesztés]1667-ben Athanasius Kircher jezsuita pap már írt a kínai piramisokról China monumentis Illustrata című művében. Ezeknek az építményeknek a léte azonban a nyugati világban szinte ismeretlen maradt az 1910-es évekig. 1912-ben Fred Meyer Schroder és Oscar Maman német kereskedők számoltak be róluk, majd 1913-ban egy Victor Segalen vezette expedíció jutott el a környékre. Ő írt először a nyugati utazók közül az Első Császár, Csin Si Huang-ti ( ) sírjáról és a térségben található többi halomról Mission Archeologique en Chine (1914): L'art funéraire à l'époque des Han című munkájában.[1]
A szaktudomány által már ismert halmok létezése 1947-ben keltette fel a szélesebb közvélemény érdeklődését. A második világháború végén, 1945-ben egy amerikai pilóta fényképet készített az egyik nagyobbról Hszian közelében. A fényképet és a „titokzatos nagy fehér piramis” sztoriját 1947-ben kapta fel az amerikai sajtó. A téma sok áltudományos fantáziálást generált, sokan földönkívülieknek tulajdonították a messze eltúlzott méretekkel felruházott építményeket.[2]
A kutatók az amerikai katona fényképfelvételét később a kínai Han-dinasztia Han Vu-ti ( ) nevű császárának Maoling nevű, ismert sírhelyével azonosították.[3]
Földrajzi elhelyezkedésük
[szerkesztés]Az ÉSz 34.16-34.27 és KH 108.33-108.53 által határolt téglalapon belül mintegy 27 „piramis” található. További nyolc van még a közelben, de kívül ezen a meghatározott területen. Kína hatalmas területén ezen kívül természetesen még számos, kisebb „piramis” és más temetkezési halom is található.
Csoportjaik
[szerkesztés]Hszian piramisai (halomsírjai)
[szerkesztés]Hszian városa melletti halomsírok alkotják a legtöbb kínai piramist.
Név | Méret | Koordináták |
---|---|---|
Maoling piramis, 1. sorszámú piramis |
222 x 217 m | é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″34.338056°N 108.569722°E |
6. piramis | 153 x 158 m | é. sz. 34° 21′ 47″, k. h. 108° 37′ 49″34.363056°N 108.630278°E |
7. piramis | 149 x 155 m | é. sz. 34° 21′ 42″, k. h. 108° 38′ 24″34.361667°N 108.640000°E |
11. piramis | 155 x 154 m | é. sz. 34° 22′ 29″, k. h. 108° 41′ 51″34.374722°N 108.697500°E |
15. piramis | 219 x 230 m | é. sz. 34° 23′ 52″, k. h. 108° 42′ 45″34.397778°N 108.712500°E |
31. piramis | 126 x 149 m | é. sz. 34° 14′ 09″, k. h. 109° 07′ 07″34.235833°N 109.118611°E |
33., 34., 35. piramisok | kb. 160 x 167 m | é. sz. 34° 10′ 45″, k. h. 109° 01′ 41″34.179167°N 109.028056°E, é. sz. 34° 10′ 52″, k. h. 109° 01′ 20″34.181111°N 109.022222°E |
Santung piramisai
[szerkesztés]Santung tartomány halomsírjai Kína keleti részén.
- Shao-hao tumulusa Csüfutól keletre fekszik.
- Qi állam (齊 田王陵) hercegeinek tumulusai Zibo (淄博) közelében.
Északkeleti piramisok
[szerkesztés]Csilin, Liaoning és Belső-Mongólia tartományainak halomsírjai.
- A legismertebb közülük egy kőből épült lépcsős piramis Csilinben, a koreai határ közelében, amit A tábornok sírjának neveznek. A koreai Kogurjo állam (i. e. 37 – i. sz. 668) Mandzsúria felettti uralma idején épült.
- A Hongshan-kultúrához tartozó piramisok és tumulusok
Északnyugati piramisok
[szerkesztés]A Nyugati Hszia-dinasztia korából származó tumulusok, Yinchuan (银川) közelében, a Ninghszia-Huj Autonóm Területen; 204 sír, köztük 9 uralkodói.
Galéria
[szerkesztés]-
Csin Si Huang-ti mauzóleuma Hszian mellett
-
"A tábornok sírja" a koreai határnál
-
A Nyugati Hszia-dinasztia egyik uralkodójának sírja Ninghszia területén
-
Han Jang Ling egy piramisának modellje
Feltáró munka
[szerkesztés]Az 1980-as évek óta intenzív feltáró munka folyik Hszian környékén, különös tekintettel az agyaghadsereg leleteire. A tízezrével előkerült, legtöbbször aprólékos restaurációt igénylő műtárgyak miatt a munka rendkívül időigényes.
A kínai kormány a korábbi feltárások tapasztalatait leszűrve (amikor a leletek nagy részét a feltárás után nem sikerült megmenteni a jelentős állagromlástól) úgy döntött, hogy 2050-ig eláll a helyszín további régészeti feltárásától, különösen az Első Császár, Csin Si Huang-ti ( ) valószínűleg rendkívül gazdag mellékletekkel ellátott sírját rejtő óriási halomsír megbontásától.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Review in the Harvard Journal of Asiatic Studies, Vol. 1, No. 3/4. (Nov., 1936), pp. 391-393.
- ↑ China’s Great Pyramids Controversy. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
- ↑ The Science News-Letter, Vol. 51, No. 15. (Apr. 12, 1947), pp. 232-233.
- ↑ Man-Terrakotta 286. o.
Források
[szerkesztés]- ↑ Man-Terrakotta: John Man: A terrakotta hadsereg. Budapest: General Press. 2007. ISBN 978 963 643001 6
További információk
[szerkesztés]- https://web.archive.org/web/20080516224719/http://www.earthquest.co.uk/china/china.html
- https://web.archive.org/web/20080513230819/http://www.unexplainedearth.com/xian.php
- wikimap
- Niuheliang Archaeological Site
- Center for the Art of East Asia article discussing Western Han pyramidal mounds and Tang Dynasty tombs
- Video of the pyramids seen from space Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- People's Daily - Inner Mongolian pyramid Archiválva 2012. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
- UnexplainedEarth: China's Lost Pyramids
- Steinhardt, Nancy Shatzman. 1993. The Tangut Royal Tombs near Yinchuan. In Muqarnas X: An Annual on Islamic Art and Architecture. Margaret B. Sevcenko, ed. Leiden: E.J. Brill.
- Google earth picture of unidentified tomb
- N,108%C2%B041'06.97E&ie=UTF8&t=h&z=16&iwloc=addr Google earth picture of Pyramid row 34°22'37.14N,108°41'06.97E