Ugrás a tartalomhoz

Julius Wiesner

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Julius Wiesner
Julius Wiesner (Josef Kriehuber litográfiája, 1870)
Julius Wiesner (Josef Kriehuber litográfiája, 1870)
SzületettJulius Ritter von Wiesner
1838. január 20.[1][2][3][4][5]
Čechyně[6]
Elhunyt1916. október 9. (78 évesen)[1][2][3][5][7]
Bécs[6]
Állampolgársága
Gyermekei
  • Friedrich Wiesner
  • Richard Wiesner
Foglalkozása
  • professzor
  • botanikus
  • politikus
Tisztsége
  • Member of the Landtag of Lower Austria
  • az Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1905. augusztus 16. – )
Iskolái
SírhelyeGrinzingi temető (10/G2/4)[8]
A Wikimédia Commons tartalmaz Julius Wiesner témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Julius Wiesner (Tschechen, 1838. január 20. – Bécs, 1916. október 9.) osztrák botanikus. Botanikai szakmunkákban nevének rövidítése: „Wiesner”.

Élete

[szerkesztés]

A bécsi tudományegyetem fizikai és fiziológiai intézetében és a műegyetem kémiai műtermében szakjának, a fiziológiai növénytannak irányt szabva, 1861-ben a műegyetemen magán- és 1868-ban nyilvános tanár lett. 1870-ben a mariabrunni erdészeti akadémiára ment át, de már 1873-ban a bécsi tudományegyetemen a növényanatómia és fiziológia tanszékét rendes minőségben foglalta el; de a műegyetemen az áruismeretből 1880-ig adott elő. 1898-99-ben a bécsi egyetem rektora volt. Kutatóúton járt többek között Egyiptomban, Indiában, Javán, Szumátrán, az Északi-sarkon és Észak-Amerikában.

Fő munkássága a kísérletes növényfiziológia, kivált a fény növényélettani hatásainak földerítését célozza. A kereskedelmi árucikkek valódiságának kimutatásában megkapó eredményeket ért el.

Emlékezete

[szerkesztés]

Bécs 22. kerületében (Donaustadt) 1953-ban utcát neveztek el róla.

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • Einleitung in die technische Mikroskopie (Bécs, 1867)
  • Die technisch verwendeten Gummiarten, Harze und Balsame (Erlangen, 1869)
  • Mikroskopische Untersuchungen (Stuttgart, 1872)
  • Die Rohstoffe des Pflanzenreichs (Lipcse, 1873)
  • Die Entstehung des Chlorophylls in der Pflanze (Bécs, 1877)
  • Die heliotropischen Erscheinungen im Pflanzenreich (2 rész, uo. 1879-80)
  • Das Bewegungsvermögen der Pflanzen (uo. 1881)
  • Elemente der wissenschaftlichen Botanik (3. kiad., uo. 1891)
  • Die mikroskopische Untersuchung des Papiers (uo. 1887)
  • Organisation der vegetabilischen Zellwand (1886)
  • Ombrophile und ombrophobe Pflanzen (Sitzungsb. d. Ak., Bécs, 1893)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  4. ↑ Wiesner, Julius (BLKÖ)
  5. ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  6. ↑ a b www.accademiadellescienze.it (olasz nyelven). (Hozzáférés: 2020. december 1.)
  7. ↑ Encyklopedie dějin města Brna (cseh nyelven)
  8. ↑ https://www.friedhoefewien.at/verstorbenensuche-detail?fname=Julius+Wiesner+Ritter+Von&id=04%3EAMSV6J7&initialId=04%3EAMSV6J7&fdate=1916-10-12&c=012&hist=false

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Julius_Wiesner&oldid=24782817”