Inkerman
| Inkerman (Інкерман) | |||
 | |||
| A Szent Kelemen-barlangkolostor Inkermanban | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Szevasztopoli Városi Tanács | ||
| Járás | Balaklavai járás | ||
| Rang | város | ||
| Irányítószám | 99703–99709 | ||
| Körzethívószám | +380 692 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 13 858 fő (2021) | ||
| Népsűrűség | 6 929 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 6 m | ||
| Terület | 2,0 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 36′ 51″, k. h. 33° 36′ 30″44.614167°N 33.608333°EKoordináták: é. sz. 44° 36′ 51″, k. h. 33° 36′ 30″44.614167°N 33.608333°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Inkerman témájú médiaállományokat. | |||
Inkerman[1] (ukránul: Інкерман,, oroszul: Инкерман, krími tatárul: İnkerman) város Ukrajnában, a Krími Autonóm Köztársaságban.[2] A Krím félsziget délnyugati részén, Szevasztopoltól 5 km-re, a Szevasztopoli-öböl partján, a Csorna torkolatában fekszik. Lakossága 2011. január 1-jén 11 884 fő. A városon keresztül halad a Szimferopol–Szevasztopol vasútvonal. A város a köztársasági alárendeltségű Szevasztopoli Városi Tanácsnak van alárendelve.
Története
[szerkesztés]A 8–9. században alapították mint a bizánci fennhatóság alatt lévő Herszonesz előretolt erődítése. A középkorban Kalamita néven fontos kereskedelmi kikötő és erődítés volt. 1427-ben erődöt építtetettek a településen. 1475-ben a terület oszmán fennhatóság alá került. 1783-ban, amikor a Krími Kánságot az Orosz Birodalomhoz csatolták, Inkerman is orosz fennhatóság alá került.
1854. november 5-én a településnél zajlott a krími háború egyik csatája, az orosz vereséggel végződött inkermani csata,[3] majd egy évvel később szintén a közelben zajlott az ugyancsak orosz vereséggel véget ért csata a Csorne-folyónál.
A szovjet időszakban a településen földalatti lőszerraktárat létesítettek a Fekete-tengeri Flotta számára. A lőszerraktárat egy 1970-es években történt robbanás után bezárták, de a lőszerek teljes elszállítása csak a 2000-es években történt meg.
A települést 1957-ben Szevasztopolhoz csatolták. 1976-ban ismét önálló település lett Belokamenszk (ukránul: Bilokamjanszk) néven. 1991. február 26-án visszakapta korábbi nevét.[4]
Napjainkban egy Szevasztopolban palackozott bor is viseli a város nevét mint márkanév.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A város határában található a 8. században alapított Szent Kelemen-barlangkolostor. A legenda szerint ezen a környéken halt vértanúhalált I. Kelemen pápa, akinek ábrázolása a város címerében és zászlajában is szerepel. A kolostorhoz nyolc föld alatti és felszíni templom tartozik.
- Kalamita város romjai
- Barlangváros
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az inkerman szó krími tatár nyelven barlangerődöt jelent.
- ↑ Ez a cikk közvetlenül vagy közvetve említést tesz a Krím, illetve a rajta fekvő Szevasztopol város hovatartozásáról, amely jelenleg vitatott. A terület 2014. március 16-ig Ukrajna része volt Krími Autonóm Köztársaság néven. Március 16-án a régióban népszavazást tartottak a félsziget függetlenné válásáról. Március 18-án a népszavazás nyomán létrejött Krími Köztársaság csatlakozási szerződést írt alá Oroszországgal, amely március 20-án módosította alkotmányát és új föderációs alanyként ismerte el Szevasztopolt és a Krími Köztársaságot. A helyi lakosok orosz állampolgárságot kaptak, a területen bevezették az orosz fizetőeszközt, és a félszigetet Oroszország déli katonai körzetéhez csatolták. Ezzel szemben Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem tekinti törvényesnek a népszavazást és nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
- ↑ Az inkermani csatatérről, vasárnapi Újság
- ↑ Az 1991-es 787-12 számú parlamenti határozat az Ukrán Legfelsőbb Tanács honlapján (ukránul)
Források
[szerkesztés]- Oszip Zinkevics–Volodimir Hula: Ukrajina – putyivnik, Szmoloszkip kiadó, Kijev–Baltimore, 1993, ISBN 0-914834-92-4, p. 199.
- Enciklopegyija Ukrajinoznavsztva, III. kötet, Lviv, 1994, „Molode Zsittya” Kiadó, ISBN 5-7707-4052-3, p. 869.
