Ugrás a tartalomhoz

IV. Murád oszmán szultán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
IV. Murád

Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1623. szeptember 10. 1640. február 9.
ElődjeI. Musztafa
UtódjaIbrahim
Kalifa
Uralkodási ideje
1623. szeptember 10. 1640. február 9.
ElődjeI. Musztafa
UtódjaIbrahim
Életrajzi adatok
UralkodóházOszmán-ház
Született1612. július 26.
Isztambul
Elhunyt1640. február 9. (27 évesen)
Isztambul
NyughelyeIsztambul
ÉdesapjaI. Ahmed
ÉdesanyjaKöszem szultána
Testvére(i)
HázastársaAyşe Haseki szultána
Gyermekei
IV. Murád aláírása
IV. Murád aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz IV. Murád témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

IV. Murád (Isztambul, 1612. június 26.Isztambul, 1640. február 9.[1]) oszmán szultán és kalifa 1623 és 1640 között. Egy, az anyja, Köszem szultána által szervezett puccs ültette trónra tizenegy éves korában. Húszéves koráig anyja kormányzóként irányította helyette a birodalmat. Apjával, I. Ahmeddel együtt az utolsó harcos szultánok közé tartozott.

Élete

[szerkesztés]

Uralkodása előtt

[szerkesztés]

Murád I. Ahmed szultán és Köszem szultána ötödik gyermekeként született 1612. július 26-án a Topkapı palotában.

Trónra lépése

[szerkesztés]

Murád herceg államcsíny eredményeként került a trónra 1623-ban. Ezt anyja, Köszem szultána szervezte I. Musztafa szultán és Halime szultána ellen. Murád tehetséges és tanult ember volt, de több elődéhez hasonlóan hamarosan ő is az érzékiség, az iszákosság és zsarnoki szeszélyek rabjává vált.[1] A kormányzást egyre inkább anyjára és Ali nagyvezírre bízta — utóbbi Magyarországgal szemben ellenséges politikát folytatott.[1]

Perzsiai hadjárata

[szerkesztés]

Hamarosan háborúba keveredett Perzsiával.[1] Vezírei segítségével sikerült visszafoglalni a Szafavidáktól Erivant, Tebrizt és Bagdadot[1] (1638). Murád személyesen vezette a hadsereget Mezopotámiába, és kitűnt katonai ügyességével.

Más hadjáratai

[szerkesztés]

A Velencei Köztársasággal és a kozákokkal is háborúzott.

Egyeduralma

[szerkesztés]

1632-ben átvette a birodalom irányítását anyjától, Köszem szultána azonban továbbra is nagy hatással volt fia döntéseire.

Amíg vezírei hadakoztak, ő maga jórészt a hárem falai között töltötte napjait – vagy személyesen hajtotta végre a kivégzéseket.[1] 1632 és 1637 között, egyes források alapján, több mint 25 000 embert végeztek ki parancsára, mivel a janicsárok (1631-ben), a szpáhik és mások is föllázadtak uralma ellen.[1] A legnagyobb vérfürdőt az anatóliai lázadás leverése után rendelte el mintegy 20 000 kivégzéssel. 1638-ban Bagdadban is óriási mészárlást rendelt el.

1640-ben Murád döntő lépésre szánta el magát: megszabadult a család befolyásától. Ezt azzal mutatta ki, hogy lefejeztette a nagyvezírt és átvette a főhatalmat. Megpróbálta felszámolni az elharapózott korrupciót. Rendeletet adott ki többek között az oktalan költekezés ellen is (például szigorította az alkohol és dohány használatát). 1635-ben meggyilkoltatta testvérét, Bajezidet, majd nem sokkal később két másik öccsét is.

Tiltotta a kávé fogyasztását.[2]

Halála

[szerkesztés]

Akárcsak apja, 27 éves korában, 1640. február 9-én halt meg, májzsugorban. Halálos ágyán megparancsolta, hogy végezzék ki utolsó öccsét, Ibrahimot, az Oszmán-dinasztia utolsó élő tagját is, de ezt a parancsot nem hajtották végre, így Ibrahim követhette a trónon.

Családja

[szerkesztés]

Felesége

Ágyasa

  • Szanávber asszony (1628-ban lett Murád ágyasa)

Gyermekei
Evlija Cselebi világhírű török utazó szerint IV. Murádnak 32 gyermeke született. Ezt nem támasztja alá semmi, ugyanis csak 10 gyermek neve maradt fenn. Ők a következők:

  • Szulejmán herceg
  • Ahmed herceg
  • Mehmed herceg
  • Aladdin herceg
  • Száfije szultána
  • Gecher szultána
  • Iszmihán Kaja szultána
  • Rukije szultána
  • Ajse Bedia szultána
  • Hafsza szultána

Emlékezete

[szerkesztés]

IV. Murád szultán számtalan művészeti ágban jelent meg az elmúlt 4 évszázad alatt.

A populáris kultúrában

[szerkesztés]

A 2015 őszén indult A szultána című török televíziós sorozat első évadában Cagan Efe Ak alakítja, a sorozat második évadában, mely az uralkodását kíséri végig, Metin Akdülger alakítja Murád szultánt.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]


Elődje:
I. Musztafa
Utódja:
Ibrahim
Elődje:
I. Musztafa
Utódja:
Ibrahim