Hosszúszárnyú denevér

Hosszúszárnyú denevér
	Repülés közben
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülők (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Denevérek (Chiroptera);
Alrend:	Kis denevérek (Microchiroptera);
Család:	Miniopteridae;
Alcsalád:	Miniopterinae;
Nem:	Miniopterus;
Faj:	M. schreibersii;
Tudományos név
	Miniopterus schreibersii; (Kuhl, 1817)
Szinonimák
	Miniopterus schreibersi;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúszárnyú denevér témájú kategóriát.

A hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a Miniopteridae családjába tartozó faj.

Tudományos nevét Carl Franz Anton Ritter von Schreibers osztrák természettudósról kapta.

Korábban a hosszúszárnyú denevért és rokonait a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába helyezték.

Jelenleg a legveszélyeztetettebb fajunk.^[2]

Előfordulása

Európa déli részein, a Közel-Keleten és Afrika egy részén honos. Magyarországon ma már ritka.

Alfajai

Miniopterus schreibersii bassanii
Miniopterus schreibersii blepotis
Miniopterus schreibersii chinensis
Miniopterus schreibersii dasythrix
Miniopterus schreibersii eschscholtzii
Miniopterus schreibersii fuliginosus
Miniopterus schreibersii haradai
Miniopterus schreibersii japoniae
Miniopterus schreibersii oceanensis
Miniopterus schreibersii orianae
Miniopterus schreibersii orsinii
Miniopterus schreibersii pallidus
Miniopterus schreibersii parvipes
Miniopterus schreibersii schreibersii
Miniopterus schreibersii smitianus
Miniopterus schreibersii villiersi

Megjelenése

Testhossza 5,2–6 centiméter, farokhossza 5–6 centiméter, magassága 0,9–1,1 centiméter, alkarhossza 4,2–4,8 centiméter, testtömege pedig 8–16 gramm. Közepes termetű faj. Hátoldala szürkésbarna, hasa világosabb. Füle igen rövid, majdhogynem négyszögletes. Orra tömpe, homloka kidomborodó. A fején lévő szőrzet göndör. Szárnya hosszú és keskeny, a farok teljesen beépül a farkvitorlába. A fülfedő viszonylag keskeny. Szárnyában a 3. ujj utolsó csontja jelentősen megnyúlt, nevét is erről kapta.^[3]

Életmódja

Nyáron is barlangokban él; meleg barlangokban és hasadékokban telel át. Téli álma októbertől március végéig tart, mely közben gyakran felébred. Nem sokkal naplemente utántól a reggeli órákig tevékeny. Röpte igen gyors, (50–55 km/h), a fecskéhez hasonló, jelenlétét gyakran surrogó hang jelzi. Magasan a fák koronája fölötti nyílt területeken szerzi táplálékát, melyek araszoló lepkék és egyéb apró éjjeli repülő rovarok. Leghosszabb ismert repülési távolsága 350 km, de valószínűleg sokkal nagyobb távolságokra is elvándorol.^[4]

Szaporodása

A kölykezőhelyen nemritkán ikrek jönnek világra. Társas faj.

Az európai denevérek közül, ennél a fajnál létezik egyedül embrionális diapauza.^[4]

Jegyzetek

↑ A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.
↑ Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 46. oldal. ISBN 963-04-6335-0
↑ Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 107. oldal. ISBN 963-9079-58-8
↑ ^a ^b Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 108. oldal. ISBN 963-9079-58-8

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2023. március 5.)
Josef Reichholf: Emlősök. Ford. Schmidt András. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 548 218 3 ISSN 1219-3178
Greenfo.hu Archiválva 2016. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (angolul)

További információk

http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=vf_1972

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] A vidékfejlesztési miniszter 100/2012. (IX. 28.) VM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet és a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 128. sz. (2012. szeptember 28.) 20903–21019. o.

[Denevér-2] Bihari Zoltán: Denevérhatározás és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kiadó, 1996, 46. oldal. ISBN 963-04-6335-0

[3] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 107. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[Európa-4] Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 108. oldal. ISBN 963-9079-58-8

[1]

[2]

[3]

[4]