Hiperkockagráf
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Hiperkockagráf | |
Q4 hiperkockagráf | |
Csúcsok száma | 2n |
Élek száma | 2n−1n |
Átmérő | n |
Derékbőség | 4, ha n ≥ 2 |
Kromatikus szám | 2 |
Automorfizmusok | n! 2n |
Spektrum | |
Jelölés | Qn |
A hiperkockagráfok hiperkockák csúcsai és élei alkotta gráfok. Sokrétűen alkalmazzák őket a műszaki életben, az elektronikai áramkörök elméletében és a matematikai logikában is.
Definíció
[szerkesztés]Mivel a magasabb dimenziós hiperkockákat kettőzéssel és eltolással kapjuk, ezért a hiperkockagráfok az alábbi definícióval határozhatók meg, a dimenzióra történő (matematikai) indukcióval:
Definíció: A 0 dimenziós kockagráf egyetlen csúcs, él nélkül, jele . Ha már , az n dimenziós kockagráf elkészült, akkor , a következő dimenziós kockagráf a következő: vegyünk két példány -et, csúcsaik és éleik mellé még új éleket rajzolunk: a két azonos csúcsait kössük össze egy-egy új éllel.
Vagyis -nek kétszer annyi csúcsa van, mint -nek, továbbá éleinek száma = kétszer éleinek száma + az új élek száma: és , ahol és jelöli csúcsainak és éleinek számát, valamint és .
A továbbiakban hasznos lesz csúcsaihoz címkéket írnunk:
Definíció: A gráf minden csúcsához egy n hosszú, 0 és 1 számjegyekből álló sorozatot, a csúcs standard címkéjét írjuk. egyetlen csúcsához az üres sorozatot („semmit”) írjuk. Mivel csúcsai két példány csúcsaiból állnak, ezért az egyik példány csúcsainak címkéi elé a 0 számjegyet, a másik példány csúcsainak címkéi elé az 1 számjegyet írjuk.
Az alábbi ábrán néhány kisebb dimenziós kockagráfot mutatunk be, standard címkéikkel együtt:
Magasabb dimenziós kockagráfokat Szalkai István honlapján[1] találhatunk. A kockagráfok egy másik érdekes ábrázolását találhatjuk Juhász Máté tette közzé.[2]
Tulajdonságaik
[szerkesztés]Az alábbi állításokat általában indukcióval igazolhatjuk tetszőleges n természetes számra (n≥0):
1) -nek 2ⁿ csúcsa van (), és a címkék az összes n hosszúságú 0-1 sorozatok.
2) minden csúcsának fokszáma n , vagyis n-reguláris gráf.
3) -nek éle van.
4) -ben bármely két csúcs pontosan akkor van éllel összekötve, ha standard címkéjük pontosan egy helyiértékben különbözik.
(Bizonyítás: n=0 esetén -ban nincs két szomszédos csúcs. Ha -ben a két csúcs ugyanabban a példányban van, akkor az indukciós feltevés miatt az állítás igaz. Ha pedig két különböző példányban vannak, akkor a konstrukció miatt pontosan akkor vannak összekötve, ha eredeti címkéjük megegyezett, de most egyikük címkéjét 0-val, míg a másikat 1-gyel bővítettük.)
5) -ben bármely két csúcs távolsága (közöttük levő legrövidebb út hossza) éppen annyi, mint ahány helyiértéken a (standard) címkéjük eltér egymástól.
6) minden köre páros hosszúságú. (Bizonyítás: következik 4)-ből.)
7) n≥2 esetén -ben van Hamilton-kör.
(Bizonyítás: n=2 esetén H₂=C₄ (négyzet). Mivel két példány -ből áll, és mindkét példányban az indukciós feltétel szerint van egy-egy Hamilton-kör, ezért ezt a két Hamilton-kört azonos helyen megszakítjuk, és a szakítások helyén a megfelelő végpontokat összekötő új élekkel e két megszakított összekötjük.)
Például n=4 esetén az alábbi Hamilton-kört kapjuk:
8) Minden h≤2ⁿ páros szám esetén -ben van h hosszúságú kör.
9) minden körében a csúcsok standard címkéi Gray-kódot alkotnak. (Bizonyítás: következik 4)-ből.)
10) derékbősége (legrövidebb körének hossza) 4.
11) páros gráf (kétpólusú gráf).
(Bizonyítás: következik 6)-ból, vagy közvetlenül: a páros illetve a páratlan sok 1 számjegyet tartalmazó címkéjű csúcsok alkotják a két pólust (osztályt).)
12) átmérője (leghosszabb egyszerű útjának hossza) n.
13) Egységtávolsággráf.
14) A d dimenziós Hd hiperkocka χs csillagkromatikus számára igaz, hogy [3]
A 7) és 9) tulajdonságok alapján tehát könnyen felírhatunk bármilyen (páros) hosszúságú Gray-kódsorozatot, ami a kockagráfok egyik legfontosabb felhasználási területe. Például H₇ Hamilton-körének megszerkesztését és a kapott Gray-kódot Szalkai István könyvében megtalálhatjuk.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szalkai István: Oktatói honlap, http://math.uni-pannon.hu/~szalkai/DiB-kieg.html, http://math.uni-pannon.hu/~szalkai/
- ↑ Juhász Máté: Hogyan rajzoljunk n dimenziós kockát?, KöMaL, 1999/2, http://db.komal.hu/scan/1999/02/99902130.png, http://db.komal.hu/scan/1999/02/99902063.png
- ↑ Fertin, Guillaume; Raspaud, André & Reed, Bruce (2004), "Star coloring of graphs", Journal of Graph Theory 47 (3): 163–182, DOI 10.1002/jgt.20029
- ↑ Szalkai István: Mit tudhat egy számolóléc?, KöMaL 1977. http://math.uni-pannon.hu/~szalkai/Szalkai-1977-KoMaL.pdf, http://db.komal.hu/scan/1977/04/97704146.g4.png http://db.komal.hu/scan/1977/04/97704151.g4.png
Források
[szerkesztés]- Szalkai István: Diszkrét matematika és algoritmuselmélet alapjai, Pannon Egyetemi Kiadó, 2000.
- Szalkai István: Diszkrét matematika feladatgyűjtemény, Pannon Egyetemi Kiadó, 1997.