Ugrás a tartalomhoz

Hercegovac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hercegovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségHercegovac
Jogállásfalu
PolgármesterBoro Bašljan
Irányítószám43284
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség1910 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 40′, k. h. 17° 01′45.666667°N 17.016667°EKoordináták: é. sz. 45° 40′, k. h. 17° 01′45.666667°N 17.016667°E
opcinahercegovac.hr Hercegovac weboldala
SablonWikidataSegítség

Hercegovac falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 30, közúton 38 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 18, közúton 25 km-re északnyugatra, Monoszló keleti részén, a Tomašica és Mala Tomašica patakok összefolyásánál, a 45-ös számú főút mentén fekszik.

A község települései

[szerkesztés]

A községhez Hercegovacon kívül még Ilovski Klokočevac, Ladislav, Palešnik és Velika Trnava települések tartoznak.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Hercegovac területe már az ókorban is lakott volt. A településtől keletre fekvő Mali Sip nevű határrészen a Verőce-Kutenya gázvezeték lefektetését megelőző ásatások során 1986-ban bronzkori, illetve a La Tène-kultúrához tartozó vaskori cseréptöredékeket találtak. Az innen 200 méterre északnyugatra található Veliki Sip nevű lelőhelyen egy észak-déli fekvésű, 400 méter hosszú és 150 méter széles hegygerincen római kori villagazdaság maradványait találták. 2010-ben a Trupinski gaj nevű erdőben a belovári múzeum régészei történelem előtti halomsírokat tártak fel.

A mai Hercegovac területén a középkorban a Crna Reka nevű település állt, melyet 1265-ben említenek először. Szent István király tiszteletére szentelt templomát, melyet Crna Reka és Zdenac között említenek 1306-ban találjuk először írásos forrásban. Az egyik első templom a Zágrábi egyházmegye területén, melyet minden kétséget kizáróan Szent István király tiszteletére szenteltek. Plébániáját megemlítik 1334-ben a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között is „Item ecclesia sancti regis Stephani in Cherna reka” alakban. Ugyanez a plébánia szerepel 1501-ben „Ecclesia sancti regis” néven.[2] A sorozatos török támadások hatására e vidék lakossága a 16. század közepén elmenekült, mások török rabságba estek. Ezt követően területe több mint száz évre csaknem teljesen lakatlanná vált.

A török kiűzése után rengeteg szántóföld hevert parlagon, műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott. A Hercegovac név 1715-ben bukkant fel először. Az akkor itt élt tíz család a tomašicai plébániához tartozott. A plébániát 1789-ben Maximilijan Vrhovac zágrábi püspök alapította. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Herczegovecz” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Herczegovecz” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Herczegovecz” néven 162 házzal, 819 katolikus és 5 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Garešnicai járásának része volt. 1857-ben 817, 1910-ben 1198 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében főként cseh lakosság telepedett le itt, de élt itt néhány magyar család is. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a cseh, 39%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A 20. század első felében Hercegovac gazdasága a malomiparon, a téglagyártáson, a tejtermelésen és a fémfeldolgozó iparon alapult. 1927-ben megalapították a helyi termelő szövetkezetet. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után államosították a magánkézben levő vállalatokat, mely a gazdaság stagnálásához vezetett és csak 1957 után indult újra fejlődésnek. Különösen a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a fémfeldolgozó ipar, a kereskedelem és vendéglátás, valamint a faipar fejlődött. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 68%-a horvát, 23%-a cseh nemzetiségű volt. A közigazgatás átszervezése után 1993. április 28-án Hercegovac községközpont lett. A község területét Velika Trnoviticáról választották le. 2011-ben a településnek 1058, a községnek összesen 2383 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
817 776 721 1.076 1.079 1.198 1.301 1.291 1.237 1.321 1.475 1.385 1.329 1.447 1.267 1.058

Nevezetességei

[szerkesztés]

A település központjában a Gerzencére vezető út mellett áll Szent István király tiszteletére szentelt plébániatemploma. A középkori építési előírásoknak megfelelően kelet-nyugati tájolású, egyhajós, klasszicista stílusú épület félköríves szentéllyel. A szentély keletre, a főhomlokzat nyugatra néz, felette a 25 méter magas harangtoronnyal. A szentély jobb oldalához csatlakozik a sekrestye. A középkori templom formája nem ismert, hiszen a török teljesen lerombolta, régészeti feltárása pedig még nem történt meg. A mai templomot 1838-ban építették. Később harangtornya egy villámcsapás következtében megrongálódott, melyet az akkor éppen Belováron tartózkodó császár adományából állítottak helyre. A templomot 1935-ben megújították. Mai formáját a II. világháborút követő felújítás során nyerte el, mivel 1945 május 3-án belseje egy aknatámadás következtében teljesen megsemmisült. Ennek következtében ma belső berendezése sokkal szerényebb, nem képvisel nagy értéket.

Gazdaság

[szerkesztés]

A 20. század első felében Hercegovac gazdasága a malomiparon, a téglagyártáson, a tejtermelésen és a fémfeldolgozó iparon alapult. 1927-ben megalapították a helyi termelő szövetkezetet. A háború után államosították a magánkézben levő vállalatokat, mely a gazdaság stagnálásához vezetett és csak 1957 után indult újra fejlődésnek. Különösen a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a fémfeldolgozó ipar, a kereskedelem és vendéglátás, valamint a faipar fejlődött. Jelentősebb vállalatok a "Franck" d.d. Zagreb - Tvornica Hercegovac- ma ASC, a "Gljive Evaj" Ilovski Klokočevac és a "Stočarstvo Raič" Gudovac. A fémipart a "ZM-Metal" d.o.o. és az Obrt "Budjina", a textilipart a "Veltex" Palešnik képviseli.

Kultúra

[szerkesztés]
  • A „Hrvatska čitaonica” Hercegovac kulturális és művészeti egyesülete. Az egyesületet 1920-ban alapították Kulturális-művelődési egyesületként (Kulturno-prosvjetno društvo). 1921 óta viseli a mai nevét. Központja a helyi faluház, melyet 1935-ben építettek, majd 1953-ban bővítették. Az egyesületnek színjátszóköre, folklórcsoportja és tamburazenekara van.
  • 1994 óta rendezi meg a Hrvatska čitaonica egyesület a horvát népszínházi napokat, amelyre az ország egész területéről érkeznek amatőr színjátszó csoportok, valamint a környező országok horvát nemzeti kisebbségei is képviseltetik magukat. A 2004-es jubileumi rendezvényen már 1200 hazai résztvevő és több mint 20 külföldi csoport vett részt Ausztriából, Bosznia-Hercegovinából, Magyarországról, Németországból, Romániából, Szerbiából és Montenegróból.
  • Az egyesület további rendezvényei a „Zlatni slavuj” gyermekfesztivál és a Folklórest.
  • A csehek 1880 után kezdtek letelepedni a község területén. 1920-ban megalapították a Česka beseda kulturális egyesületet, melynek első elnöke Bartolomej Baksa volt. 1929-ben felépítették a cseh házat, mely a Masarykov dom nevet kapta. A II. világháború után 1947-ben és 1948-ban sok cseh költözött vissza Csehszlovákiába, de az itt maradtak továbbra is őrizték nyelvüket és kultúrájukat. Az elemi iskola cseh tagozata egészen 1993-ig működött. Legjelentősebb kulturális rendezvényük a „Žetvene svečanosti - Obžinke”, melyet az aratás befejezése alkalmából rendeznek. A csehek egyesületének ma is aktív folklórcsoportja és zenekara van, melyet már több mint 40 esztendeje vezet sikeresen Ivan Sitta.

Oktatás

[szerkesztés]

A helyi oktatás másfél évszázados múltra tekint vissza. Az elemi iskola 1971-ben vette fel a község neves szülötte Slavko Kolar író nevét. A délszláv háború során az iskola udvarán három gránát robbant és az épülete is megrongálódott. Az épületet 2002-ben bővítették.

  • NK "Hajduk" Hercegovac labdarúgóklub. 1923-ban alapították, a megyei első osztályban szerepel.
  • Az ŠŠD Dinamo labdarúgóklubot 1961-ben alapították.
  • A „Braslav Rabar" sakk-klub 1992-ben alakult.
  • A „Šaran” sporthorgász egyesület 2000-ben kezdte meg aktív működését.
  • A Hercegovac lövészklubot 1993-ban alapították.
  • A KK "TPK-Metal" Hercegovac tekeklubot 1973-ban alapították.

Egyesületek

[szerkesztés]
  • Önkéntes tűzoltóegylet
  • „Jelen” vadásztársaság

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]