Ugrás a tartalomhoz

Harina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harina (Herina)
A harinai templom
A harinai templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBeszterce-Naszód
KözségGalacfalva
Rangfalu
KözségközpontGalacfalva
Irányítószám407088
Körzethívószám0x63[1]
SIRUTA-kód33319
Népesség
Népesség511 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság8 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 01′ 13″, k. h. 24° 24′ 52″47.020336°N 24.414427°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 13″, k. h. 24° 24′ 52″47.020336°N 24.414427°E
SablonWikidataSegítség

Harina (románul Herina, németül Münzdorf, szászul Minzdref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Besztercétől 15 km-re dél-délnyugatra, Galacfalvától 2 km-re északra található.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Magyar és román nevének eredete tisztázatlan. Német neve a 'szerzetes' jelentésű Mönch szóból ered. Írott történeti névalakjai: Herina (1246), Herena (1282), Harena (1341) Harynna (1503), Müntzdorf (1806).

Története

[szerkesztés]

A falut szász telepesek alapították még a tatárjárás előtt. Első említésekor, 1246-ban az erdélyi püspök birtoka volt, és püspöki birtok maradt egészen a 14. század végéig. 1395-ben a királyé lett, majd Zsigmond 1411-ben a Farkas családnak adományozta. Lakói jobbágysorba süllyedtek, 1876-ig Doboka vármegyéhez, azután Beszterce-Naszód vármegye Besenyői járásához tartozott. Határában 1910-ben Szászlekence község és Desbordes Ernő birtokolták a legnagyobb földterületet. Nemesi udvarháza 15. századi késő gótikus eredetű volt, melyet a 17. század elején átépítettek. 1900 után még lakták, de 1948-ra nyomtalanul eltűnt.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1850-ben 724 lakosából 306 volt német, 301 román, 59 cigány, 31 zsidó és 26 magyar nemzetiségű; 342 evangélikus, 323 görögkatolikus, 31 zsidó, 19 római katolikus és 9 református vallású.
  • 1900-ban 948 lakosából 518 volt román, 404 német és 26 magyar anyanyelvű; 436 görögkatolikus, 380 evangélikus, 95 zsidó, 19 református, 12 ortodox és 6 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 540 fő lakta, közülük 404 vallotta magát román, 122 cigány, 10 magyar és 4 német nemzetiségűnek; 497 ortodox, 17 görögkatolikus, 9 pünkösdista, 8 református és 4 evangélikus vallásúnak.

Látnivalók

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  • Entz Géza: Erdély építészete a 11–13. században. Kolozsvár, 1994
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. [1]

További információk

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]