Ugrás a tartalomhoz

Gulipán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gulipán
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 250 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Gulipánfélék (Recurvirostridae)
Nem: Recurvirostra
Faj: R. avosetta
Tudományos név
Recurvirostra avosetta
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A gulipán elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely
A gulipán elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gulipán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gulipán témájú médiaállományokat és Gulipán témájú kategóriát.

A gulipán (Recurvirostra avosetta) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Afrikában a tengerpartok és sós tavak mentén költ. Telelni Afrikába és Ázsia déli részére vonul. A természetes élőhelye lagúnák, iszapos tengeröblök, szikes tavak.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Március-november hónapokban tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Kiskunsági szikes tavaknál, az Alföld más területein és a Dunántúlon, valamint A BorsodChem só ülepítő medencéiben. Állománya 100-800 fészkelő pár.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 42–45 centiméter, szárnyfesztávolsága 77–80 centiméteres, testtömege pedig 260–290 gramm közötti.[5] Csőre hosszú és jellegzetesen felfelé ívelő. Feje és tarkója fekete, nyaka, hasi része és szárnyainak egy része fehér.

Táplálkozás
és repülés közben

Életmódja

[szerkesztés]

Lépeget a sós, sekély vízben és speciális csőrével kaszáló mozdulatokkal apró rovarokat és rákokat szűr ki a sekély vízből.

Szaporodása

[szerkesztés]

Szikes tavak, elöntések szigetein, sziklapadkákon, víz közelében telepesen, a talajra készíti fészkét. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 22-24 napig kotlik. A fiókák 35-42 nap múlva repülnek ki. Évente egyszer rak fészket, a fiókák fészekhagyók.[5]

Kotló madár
a tojása
és a fiókája

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  2. Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. március 3.)
  5. a b c d Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2019. március 3.)

Források

[szerkesztés]
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 

További információk

[szerkesztés]