Ugrás a tartalomhoz

Gaaden

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaaden
Gaaden címere
Gaaden címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásMödlingi járás
Irányítószám2531
Körzethívószám02237
Forgalmi rendszámMD
Népesség
Teljes népesség1624 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Terület24,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 03′, k. h. 16° 12′48.050000°N 16.200000°EKoordináták: é. sz. 48° 03′, k. h. 16° 12′48.050000°N 16.200000°E
Gaaden weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gaaden témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gaaden osztrák község Alsó-Ausztria Mödlingi járásában. 2022 januárjában 1640 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Gaaden a Mödlingi járásban
A Szt. Jakab-plébániatemplom
A Wilhelmswarte

Gaaden a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdő keleti peremén, a Mödlingbach folyó mentén. Területének 81%-a erdő, 12% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.

A környező önkormányzatok: északnyugatra Wienerwald, északra Hinterbrühl, északkeletre Mödling, keletre Guntramsdorf, délkeletre Gumpoldskirchen, délre Pfaffstätten, délnyugatra Heiligenkreuz.

Története

[szerkesztés]

Gaadent 1130-ban említik először, ekkor még Alland plébániája alá tartozott. Önálló egyházközséggé 1334-ben vált, felügyeletét a heiligenkreuzi apátság látta el. 1477-ben Mátyás magyar király seregei, 1529-ben és 1683-ban pedig a Bécset ostromló törökök fosztották ki.

A 19. században népszerű nyaralóhellyé vált. Számos művész töltötte itt a nyarait, például a neves költő Ferdinand Raimund vagy a festő Ferdinand Georg Waldmüller. A század közepén a bécsi építkezések miatt keresetté vált a helyben termelt fa és mész, így a falu gazdasága fellendült. 1911-ben a Škoda Művek igazgatója, Karl von Škoda itt építette fel vadászkastélyát.

Az 1938-as Anschluss után a környező községek beolvasztásával létrehozták Nagy-Bécset; Gaaden is a főváros 24. kerületéhez került. Függetlenségét 1954-ben nyerte vissza. A második világháború vége felé, 1944 júliusában két amerikai B-17-es bombázó összeütközött a falu fölött; a húsz főnyi legénységből csak hárman menekültek meg. A háború után a megszálló szovjet hatóságok üdülőként hasznosították a vadászkastélyt, ahol a megszállás 1955-ös végéig több mint ezer gyerek töltötte a nyarát.

Lakosság

[szerkesztés]

A gaadeni önkormányzat területén 2022 januárjában 1640 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 90,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4,9% a régi (2004 előtti), 2,1% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 71,8%-a római katolikusnak, 7,2% evangélikusnak, 16,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (95,4%) mellett a magyarok alkották 1%-kal (15 fő).

A népesség változása:

2016
1 625
2018
1 624

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a gaadeni vadászkastély
  • a Szt. Jakab-plébániatemplom
  • a helytörténeti múzeum
  • a Wilhelmswarte kilátó
  • a Dreidärrischenhöhle, a Bécsi-erdő leghosszabb barlangja

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gaaden című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.