FN FAL

FN FAL
Típus	gépkarabély
Ország	Belgium
Gyártó	FN Herstal
Alkalmazás
Alkalmazás ideje	1953–
Műszaki adatok
Űrméret	7,62 mm
Lőszer	7,62 x 51 mm NATO
Tárkapacitás	20 db szekrénytárban
Működési elv	gázelvezetéses, billenőzárral
Tömeg	4,25 kg
Fegyver hossza	1090 mm
Csőhossz	533 mm
Elméleti tűzgyorsaság	650-700 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség	823 m/s
A Wikimédia Commons tartalmaz FN FAL témájú médiaállományokat.

Az FN FAL (Fusil Automatique Leger, magyarul könnyű automatapuska) a belga Fabrique Nationale de Herstal fegyvergyár által gyártott gépkarabély.

Leírás

A kézifegyvert a NATO haderői széles körben alkalmazták a hidegháború idején. Később egyes – öntöltő – változatai polgári körökben is elterjedtek, elismert vadász- és sportfegyverré vált. Elterjedtségét az is segítette, hogy az eredeti gyártón kívül több más, nem NATO- és nem kommunista berendezkedésű ország is gyártotta sorozatban. A gépkarabélyt közel 26 ország rendszeresítette haderejében. Ebből fakadóan közismert beceneve a „Szabad világ jobb keze” lett.

A fegyver közvetlen elődjét Dieudonne J. Saive és Ernest Vervier tervezte meg 1947-re gázelvételes illetve gázdugattyús rendszerrel. A prototípust 1948-ban mutatták be. Ez a német 7,92×33 mm Kurz töltényt tüzelte. Tekintettel arra, hogy a második világháború után az amerikai harcászati vélemények voltak a döntőek (a .30–06 Springfield tölténynél gyengébbet nem támogatták), a NATO 1951-ben a hasonló ballisztikai jellemzőkkel bíró 7,62×51 mm-es puskatöltényt rendszeresítette egységesen. Emiatt a fegyvert alaposan át kellett tervezni. A sikeres teszteket követően – noha az USA-ban az M14 nyert tendert – a legtöbb NATO-tagállam rendszeresítette az új, egységesített tölténnyel együtt. Az NSZK elvetette a rendszeresítését, fő piaci konkurense a hasonló külső megjelenésű, de görgőkkel késleltetett tömegzáras rendszerű, saját fejlesztésű Heckler & Koch G3 lett. Fő feladatköre az Varsói Szerződés tagállamaiban is rendszeresített AK–47-tel egyezett meg, azonban annak teljesítményét a tüzelt tölténytípus miatt jelentősen túllépte.

A helyét a legtöbb haderőben a hidegháború vége felé 5,56x45mm NATO lőszert tüzelő gépkarabélyok vették át.

Háborús alkalmazás

A gépkarabélyt a forgalomba hozása óta számos katonai konfliktusban használták:

• Hidegháború
• Vietnámi háború
• Falkland-szigeteki háború
• Hatnapos háború
• Rhodéziai bozótháború
• Angolai háború
• Első kongói polgárháború
• Angolai és mozambiki függetlenségi háború
• Sierra-leone-i polgárháború

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz FN FAL témájú médiaállományokat.

Könyvek, monográfiák

• Kiss Á. Péter: A gépkarabély és használata. Zrínyi Kiadó. 51–56. o. ISBN 963-327-317-X

További információk

• The FAL Files
• Stefan K. Janson online FAL-dokumentációja
• FN FAL (Belgium) Archiválva 2008. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – world.guns.ru
• Remtek – FN FAL Info Archiválva 2009. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• The FN/FAL & L1A1 FAQ
• Buddy Hinton FAL Manual Collection
• FN FAL Rifle Ejector Photos