Ugrás a tartalomhoz

Egyházaskozár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyházaskozár
katolikus templom
katolikus templom
Egyházaskozár címere
Egyházaskozár címere		 Egyházaskozár zászlaja
Egyházaskozár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásközség
PolgármesterWeisz Kornélia (független)[1]
Irányítószám7347
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség681 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség30,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 49″, k. h. 18° 19′ 03″46.330350°N 18.317489°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 49″, k. h. 18° 19′ 03″46.330350°N 18.317489°E
Egyházaskozár (Baranya vármegye)
Egyházaskozár
Egyházaskozár
Pozíció Baranya vármegye térképén
Egyházaskozár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyházaskozár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Egyházaskozár (németül: Ratskoslar) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Baranya vármegyében, Szászvártól északnyugatra, Bikal keleti szomszédjában fekvő település. Központján a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad végig, amelyből itt ágazik ki két öt számjegyű bekötőút: dél felé, Hegyhátmarócra a 65 186-os, északkelet felé, Szárász irányába pedig a 65 193-as számú mellékutak. Északi határszélét egy rövid szakaszon érinti a Mekényes-Mágocs közti 6539-es út is.

Története

[szerkesztés]

A kis 800 lelkes Árpád kori település már a honfoglalás kora óta lakott, templomos hely volt, mire nevéből is következtetni lehet.

A falu első lakosai valószínűleg a honfoglaló magyarsággal ide érkezett kazár (kozár) segédcsapatok e helyen letelepedett tagjai lehettek. Az első írásos emlék 1058-ból származik. A középkorban több néven is szerepelt, mint: Kozár, Nagy-Kozár, Felsew-Kozár, földesurai is változtak ez idő alatt.

Tinódi Lantos Sebestyén egyik dalában szerepel a község neve. „Verbőci Imrének Kaszon hadával kozári mezőn viadalja” címen a község határában lezajlott török (1542. március 25.) elleni csata történetét beszéli el.

Nagy-Kozár 1542 végén került török uralom alá. A mai Egyházaskozártól kissé keletebbre helyezkedett el, a török idők utolsó évtizedeiben áldozatul esett a hadak vonulásának.

1695-ben Esterházy Pál szerezte meg a Dombóvári Uradalmat, melyhez Kozár is tartozott. Négy Kozár nevű település is volt a határban: Nagy-Kozár, Kozári malom, Kozár (szerbekkel) és Kozár (vegyes nemzetiségű).

1696-ban 5 szerb család telepedett le, a falu keletkezésének időpontjaként 1698-as esztendőt emlegetik. További szerb telepesek érkeztek 1717-től, akik nem örökös jobbágyok voltak, szabad költözés jogával rendelkeztek, állattenyésztéssel, később búza, árpa, kukorica és dohány termesztéssel foglalkoztak. Rendelkeztek téglafallal körülvett templommal, pópa lakással, iskolával. A települést 1751-től Ráckozár néven említik. 1735-től már éltek a faluban magyarok, németek, horvátok is az anyakönyvi bejegyzések szerint.

Német parasztház Egyházaskozáron

Lutheránus németek 1756-tól Eszterházy Miklós herceg megbízásából Birkenstock János Henrik parasztkolonizátor toborzására települtek Ráckozárra (a német Hessen tartományból közvetve, már Tolna vármegyéből, a Mercy birtokról), majd az Urbárium hatására 1762–67. között további telepesek érkeztek. A falu kiépült, vásártartási joggal is rendelkezett. A második világháború után kitelepítették a németek nagy részét, ma már csak a lakosság 7,2%-a német.

Helyükre bukovinai székelyeket és moldvai csángókat telepítettek a faluba; utóbbiak az 1948-ban megalakított Egyházaskozári Csángómagyar Hagyományőrző Együttes keretei között őrzik népi hagyományaikat. A Német Nemzetiségi Egyesület és Énekkar a rendszerváltozás után alakult meg, ápolva a német nemzetiségi kultúrát. A faluról megjelen könyvek időrendben: Pfeiffer János: Egyházaskozár rövid története (magyar és német nyelven 1986.), majd 1997-ben Egyházaskozár története a szerb falu keletkezésétől németek kitelepítéséig. 2004-ben Stefan Reitinger: Egyházaskozár és Laczkó Mihály: Észre sem vettük, magyarok lettünk című könyve.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Weisz Péter (független)[3]
  • 1994–1998: Weisz Péter (független)[4]
  • 1998–2002: Weisz Péter (független)[5]
  • 2002–2006: Weisz Péter (független)[6]
  • 2006–2010: Weisz Péter József (független)[7]
  • 2010–2014: Weisz Kornélia (független)[8]
  • 2014–2019: Weisz Kornélia (független)[9]
  • 2019–2024: Weisz Kornélia (független)[10]
  • 2024– : Weisz Kornélia (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
811
791
769
717
701
696
673
681
20132014201520192021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,2%-a magyarnak, 11,9% németnek, 1,7% románnak mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,6%, református 1,4%, evangélikus 15,8%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 3,6% (16,6% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 8,6% németnek, 0,9% cigánynak, 0,4% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és szerbnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,1% volt római katolikus, 12,2% evangélikus, 0,4% református, 0,1% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 7,9% felekezeten kívüli (42,7% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  6. ↑ Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. ↑ Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  8. ↑ Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  9. ↑ Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  10. ↑ Egyházaskozár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  11. ↑ Egyházaskozár Helységnévtár
  12. ↑ Egyházaskozár Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Egyházaskozár&oldid=27383083”