Döbrököz
| Döbrököz | |||
 | |||
| Katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Tolna | ||
| Járás | Dombóvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Farkas Edit (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7228 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1817 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 45,47 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 43,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 18° 15′ 00″46.416667°N 18.250000°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 00″, k. h. 18° 15′ 00″46.416667°N 18.250000°E | |||
 Döbrököz
Pozíció Tolna vármegye térképén
| |||
| Döbrököz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Döbrököz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Döbrököz község Tolna vármegyében, a Dombóvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Döbrököz Dombóvártól 10 kilométerre északkeletre fekvő, Kapos menti település, Tolna vármegye délnyugati részében. Közigazgatási területén áthalad a Hőgyész-Dombóvár közötti 6532-es út is, de a központján csak az abból kiágazó 65 159-es számú mellékút húzódik végig.
A települést a hazai vasútvonalak közül a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja található itt: Döbrököz vasútállomás, mely a község központja közelében, a Kapos jobb parti oldalán helyezkedik el, közúti elérését a 65 159-es út végétől induló 65 356-os számú mellékút biztosítja.
Története
[szerkesztés]A település környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, a falu határában található ún. Tüszküs-hegy környékén őskori leletek kerültek elő. Az első földvárat az Apor, vagy a Szák nemzetség építette, amit egy 1309-ben kelt oklevél bizonyít. Százharminc évvel később a vár a Szerecsen-família birtokába került. A legutolsó családfő – János – halála után annak özvegye, szekcsői Herceg Katalin Werbőczy Istvánhoz ment feleségül. Az esküvőt Döbröközön tartotta a pár és a népes vendégsereg. A Magyarország nádorává megválasztott, ám a vagyonától később megfosztott Werbőczyt a budai várat 1541-ben elfoglaló törökök a magyarok főbírájává nevezték ki. Halála után fia, Imre komoly sereget toborzott, amellyel 1542-ben Kászon basa csapata ellen vonult, és le is győzte a kozári csatamezőn. Néhány esztendővel később azonban már ő és katonái sem tudtak ellenállni a túlerőnek, a török elfoglalta a döbröközi várat, ami aztán 142 éven keresztül a kezén is maradt.
A török had kiűzése után a terület gróf Esterházy Pál nádor tulajdonába került, aki 1712-ben Cserénfai Istvánt bízta meg a rácdúlás miatt elnéptelenedett falu újbóli betelepítésével. Döbrököz fejlődésnek indult, ám a vár elvesztette védelmi szerepét és falainak nagy részét az 1820-as években lebontották. Ebben az időben a községet katolikus vallású magyarok lakták, akiknek a többsége szőlő- és dohánytermesztéssel foglalkozott, a különböző mesteremberek pedig céhekbe tömörültek.
Néhány évtizeddel később a jobbágyok felszabadításának és a községet is érintő Budapest-Pécs vasútvonal megépítésének köszönhetően jelentősebb fejlődésnek indult a falu, melynek lakói zömmel a mezőgazdaságból éltek, vagy a dombóvári vasúti üzemekben vállaltak munkát. Döbrököz utolsó birtokosa – Esterházy Pál herceg – 1938-ban a településnek adományozta a várromot és annak környékét.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Szabó István (független)[3]
- 1994–1998: Szabó István (független)[4]
- 1998–2002: Szabó István (független)[5]
- 2002–2006: Szili Lajosné (független)[6]
- 2006–2010: Szili Lajosné (független)[7]
- 2010–2014: Szili Lajosné (független)[8]
- 2014–2019: Farkas Edit Gizella (független)[9]
- 2019–2024: Farkas Edit (független)[10]
- 2024– : Farkas Edit (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2064 | 1946 | 2500 | 1914 | 1780 | 1867 | 1817 |
| 2013 | 2015 | 2020 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 6,1% cigánynak, 3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 2,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 13,6% (16,3% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 4,6% németnek, 3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% szerbnek, románnak, ruszinnak és örménynek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,8% volt római katolikus, 2% református, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
[szerkesztés]Katolikus templom
[szerkesztés]Döbrököz első templomáról csak a 18. század derekáról maradtak fenn adatok. Ezt a templomot, amikor a jelenlegi templomot építeni kezdték, 1900-ban bontották el, de nem maradt róla sem rajz, sem fénykép. Az új templom építéséhez jelentős mértékben járult hozzá a község korábbi plébánosa, Páhy István, aki 1868-ban végrendelet nélkül meghalt, és hagyatékának egyharmada a templomra maradt. Az új neoromán stílusban épült döbröközi templomot Kirschstein Ágoston, bécsi műépítész tervezte, akinek tervei szerint épült a pécsi székesegyház is.
Zsidó temető
[szerkesztés]A községben a 19. század közepétől a holokausztig élt egy kis zsidó közösség, amelynek temetője máig létezik, tagjait 1944-ben elhurcolták, ahonnan a legtöbben nem tértek vissza.
Várrom
[szerkesztés]A várat a 14. században említik először, 1534-ben Werbőczy István tulajdonába került. A törökök kiűzése után a megmaradt romokat magtárrá alakították. Tinódi Lantos Sebestyén itt írta meg a Werbőczy Imre sikerét hozó kozári ütközet történetét.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született Éry Márton (1865–1937) alispán, országgyűlési képviselő.
Képek
[szerkesztés]-
A várrom légi felvétele -
A falu madártávlatból -
Döbrököz látképe a katolikus templommal -
Várrom
Források
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
- ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. április 27.)
- ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
- ↑ Döbrököz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
- ↑ Döbrököz Helységnévtár
- ↑ Döbrököz Helységnévtár
További információk
[szerkesztés]
- A várrom. Műemlékem.hu
- Pais Dezső 1943: Doborgaz, Döbrököz. Magyar Nyelv 39
