Csucsor
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Solanum sodomeum
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csucsor témájú médiaállományokat és Csucsor témájú kategóriát. |
A csucsor[1] vagy ebszőlő[2] (Solanum) a burgonyavirágúak (Solanales) rend burgonyafélék – csucsorfélék – (Solanaceae) családjának egyik nemzetsége.[3] Körülbelül 2000 faj tartozik bele, melyek szinte minden földrészen megtalálhatók. Gyógyászati- és toxikológiai jelentőségű növények.[m 1] Az összes fajban megtalálhatók a glikoalkaloidok, melyek nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve megbetegedéshez, mérgezési tünetekhez vezethetnek.[5]
A Magyarországon is előforduló, mérgezést okozó fajok: a keserű csucsor (ebszőlőcsucsor, Solanum dulcamara L.), a fekete csucsor (Solanum nigrum L. emend. Mill.), a burgonya (Solanum tuberosum L., a toxikus mennyiségű alkaloidot tartalmazó krumpli keserű ízű) és a korallbokor (korallfácska, Solanum pseudocapsicum L.). Egyes fajok gyümölcseiben az érés alatt bekövetkezik ezeknek a Solanum-alkaloidoknak a metabolizálódása (átalakulás olyan formává, amely lehetővé teszi a kiürülést), s így az érett bogyók már csak alig mérgező vegyületeket tartalmaznak, így számos gyümölcsöt (paradicsom (Solanum lycopersicum L.), padlizsán (tojásgyümölcs, Solanum melongena L.) stb.) élelmiszerként tartunk számon.[5]
A Solanum nemzetség minden faja – egészen a végső felhasználóig – növényútlevél-köteles növény.[6]
Neve
[szerkesztés]A Solanum a latin solare, napszúrást okozni, elbódítani jelentésű szóból ered, ami mérgező voltára utal.[7]
A csucsor szó a botanikában a növénycsaládra már régóta – írásban már az 1700-as évek előtt – használatos műszó és régi szótárakban ezért a burgonya (Solanum tuberosum) is ezen a néven szerepel.[8] A szó elsősorban a növények gumójának vagy termésének dudoros formájára utal, a csúcs főnév -r képzős származékaként.[9][10]
Jellemzése
[szerkesztés]Többnyire alacsony bokor; számos fajának bogyótermése mérgező. Bogernyőben termő piros bogyói egyformán szemünkbe tűnnek vízpartokon, liget- és láperdőkben. Az összetétel eb- előtagja azt jelzi, hogy bogyója ehetetlen, haszontalan – sőt, veszedelmesen mérges: a szívműködést bénító szolanint tartalmaz. Új inváziós faj a Kárpát-medencében a kerti csucsor (Solanum melanocerasum).[forrás?] A 2016-ban hatályos jogszabályi előírás szerint a földhasználók és a termelők kötelesek védekezni a keserű csucsor (Solanum dulcamara) ellen.[11]
Fontosabb fajai
[szerkesztés]
 |
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2008 áprilisából) |
Ismertebb zöldségnövényeink közül ebbe a nemzetségbe tartozik:
- Burgonya (Solanum tuberosum)
- Paradicsom (Solanum lycopersicum)
- Padlizsán (Solanum melongena)
A Kárpát-medencében kevésbé ismert, ehető termésű fajok:
- Kannibálparadicsom (Solanum uporo Dun.) a Fidzsi-szigetekről származik
- Naranjilla vagy lulo (Solanum quitoense)
- Orinoco-paradicsom (Solanum sessiliflorum Dunal vagy Solanum topiro Humb. & Bonpl.)
- Tojásdinnye (Solanum muricatum L.'Hérit vagy Solanum variegatum Ruiz & Pav.)
- zsomborlevelű csucsor vagy tüskés paradicsom ill. a német növényárudáktól átvévett néven licsi-paradicsom (Solanum sisymbriifolium)
Sok fajuk gyomnövény. Ezek közül a Kárpát-medencében a fekete csucsor vagy kutyabogyó (Solanum nigrum) és a keserű vagy ebszőlőcsucsor (Solanum dulcamara) terjedt el leginkább. Utóbbit gyógynövényként tartják nyilván, de az egész növény erősen mérgező, ezért háziszerként semmiképp sem ajánlott. Hatóanyagai serkentik a vizeletképződést, a májműködést, leveleinek főzetét sebek lemosására és reuma elleni gyógyfürdőkben használják. Mocsári társulások szegélyén, nyáras-borókásokban, gyomtársulásokban gyakori félcserje.
Dísznövényként termesztik a burgonyacserjét (Solanum rantonnetii vagy Lycianthes rantonnetii) – minden része mérgező. Ez hazánkban dézsás növényként tartható, az enyhe fagyokat még elviseli, de −3 °C már károsíthatja. Szereti a napsütést, közepes vízigényű, májustól szeptemberig nyílik. Madeira szigetéről származik a klárisfácska (díszpaprika, Solanum capsicastrum). Egy további dísznövényként elterjedt faja a vöröstüskés csucsor (Solanum pyracanthon) mely Madagaszkáron és az Indiai-óceán nyugati szigetein őshonos. Ez hasonlóan a kék csucsorhoz hazánkban csak dézsás növényként fordul elő, mivel a hideget nem bírja.
Ismertebb dísznövények a nemzetségből:
- Solanum laxum,
- kék burgonyacserje, kék csucsor,[12] enciánfa[12] vagy enciánbokor (Solanum rantonnetii vagy Lycianthes rantonnetii)
- keserű csucsor (Solanum dulcamara)
- klárisfácska (díszpaprika, Solanum capsicastrum)
- közép-amerikai csucsor (Solanum wendlandii)
- bodros csucsor (Solanum crispum)
- vöröstüskés csucsor (Solanum pyracanthon)
Gyógynövényként termesztik az orvosi csucsort (Solanum laciniatum Ait.).
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ A szteroid ipar legfontosabb nyersanyagát a mexikói Dioscorea fajok szolgáltatták, melyek az intenzív hasznosítás következtében kimerülőben voltak. Alternatív nyersanyagként a szteroidalkaloidokat tartalmazó Solanum fajok is számításba jöttek, mely kutatásokat Magyarországon a '70-es években folytattak, s e vizsgálatok eredményei hazai és nemzetközi fórumokon is elhangoztak. Ezt már megelőzően is voltak a nemzetséghez tartozó fajokra is kiterjedő elterjedési és termőhelyi hatóanyag-vizsgálatok is.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Máthé Imre: Az orvosi csucsor rendszertani helye és rokonsága (6. oldal), Magyarország kultúrflórája sorozat könyvek - 1964.
- ↑ Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 70., 77., 506. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]
- ↑ Szabó Roland: Trónkövetelő gyomnövények (2.): Fekete csucsor (SOLNI) Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, MezőHír ‒ Mezőgazdasági Szaklap - 2005. április 10.
- ↑ Máthé Imre: A Hatóanyag Produkcióbiológiai Kutatócsoport tevékenysége (RTF[halott link], MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (hozzáférés: 2015. június 2.)
- ↑ a b Dr. Marczal Gabriella és Lencsés Nóra: Csak mérges manók ellen Archiválva 2016. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben, fitt.info magazin - 2005. május 1.
- ↑ Növényegészségüggyel kapcsolatos gyakran ismételt kérdések Milyen növényekhez kell növényútlevél?, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (hozzáférés: 2015. június 2.)
- ↑ Rácz János: Nép és nyelv: Keserű növények – keserű nevek (Keserű csucsor; 52. oldal), Magyar Nyelvőr 127. évfolyam 1. szám – 2003.
- ↑ Bakos Ferenc: A török paradicsom (Solanum melongena) magyar elnevezései (94-105. oldal), Magyar Nyelv 50. évfolyam 1-2. szám - 1954.
- ↑ Ballagi Mór: A magyar nyelv teljes szótára 1. kötet (Csucsor - 197. oldal) - 1873.
- ↑ Rácz János: Nép és nyelv: Madárneves összetételek a növényvilág terminológiájában I. (madárcsucsor), Magyar Nyelvőr 126. évfolyam 1. szám – 2002. január–március ISSN 1585-4515
- ↑ 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről 2. § (1) e) (hozzáférés: 2016. június 21.)
- ↑ a b Tuzson János Botanikus Kert Mi virágzik? (hozzáférés: 2015. június 3.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- ebszőlő (csucsor, Solanum) (agraroldal.hu)
- Rapaics Raymund A magyarság virágai, 10. fejezet Büdöske] Közép-amerikai őskultúrák növényei – Amerikai növények vándorútja Európában (Arcanum Adatbázis Kft. 2006) - 1932.
